Kedden kiderül, hogy Matovič irányítja-e az országot a fasisztákkal, vagy a pénzügyminiszter szalad bele egy megérdemelt pofonba

camera

1

Kedden kiderül, hogy Matovič irányítja-e az országot a fasisztákkal, vagy a pénzügyminiszter szalad bele egy megérdemelt pofonba

Fotó: TASR 

Megosztás

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Holnap megtörheti az elnöki vétót a parlament, de az is előfordulhat, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök javaslataival összhangban fogadják el a képviselők a Matovič-csomagnak is nevezett, a pénzügyminiszter által inflációellenes törvénynek nevezett jogszabályt.

Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter csak azt tartja elfogadhatónak, ha változatlanul, az elnöki javaslatokat elutasítva fogadják el a törvényt, de erre jelenleg csak a fasiszta és egyéb szélsőséges képviselők támogatásával van lehetőség.

Az ellenzéki Hlas és a Smer nem támogatja Matovič javaslatát, mert a pénzügyminiszter nem építette be javaslataikat.

A koalíciós pártok közül az SaS továbbra is ellenzi, mivel szerintük az 1,2 milliárd eurós csomag nem a legszegényebbeknek segít, akiknek erre szükségük lenne, emellett pedig mintegy 500 millió eurót kihúz az önkormányzatok zsebéből. Az SaS-nek nem tetszik az sem, hogy a törvényt gyorsított eljárásban, 6 nap alatt fogadták el. Ez volt az az ok, amiért Čaputová megvétózta a jogszabálynak azt a részét, ami csak 2023 januárjában lépne életbe.

A törvény múlt havi elfogadásával ellentétben most már a Za ľudí négy képviselője sem akar igennel voksolni, nekik az a legnagyobb problémájuk, hogy az SaS nélkül csak a fasiszta képviselők támogatásával lehetséges az elnöki vétó megtörése.

Matovičnak azonban saját képviselői okozzák a legnagyobb fejfájást: legalább 5-en közülük sem akarnak igennel voksolni, ők is a fasisztákkal való közvetlen együttműködést akarják elkerülni.

Így viszont a fasisztákkal együtt is csak 74 voksot sikerül összeszednie, pedig a jogszabály elfogadásához 76 igen szavazatra lenne szükség.

A probléma megoldódna, ha Matovič hajlandó lenne elfogadni a köztársasági elnök javaslatait, mert ebben az esetben az SaS és a Za ľudí is igennel szavazna, és a júliustól tervezett intézkedések ezzel életbe léphetnének. A jogszabály másik felét pedig valamilyen formában még ősszel is elfogadhatnák, ha addig születne róla koalíciós egyezség. Hajlik erre Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter is.

Ez azonban a pénzügyminiszter kudarcát jelentené, aki már közberagasztotta az országot azzal, hogy „200 euró gyerekenként”, ami akkor sem lenne igaz, ha a parlament változatlanul fogadná el a jogszabályt.

A törvényről várhatóan holnap este vagy legkésőbb szerdán délelőtt szavazhatnak a képviselők, akkor kiderül, hogy Matovič és a fasiszták irányítják-e az országot, vagy a pénzügyminiszter kap egy jól megérdemelt, figyelmeztető pofont saját képviselőitől.

Gröhling nagyot álmodott, 10+10 százalékos béremelést javasol a pedagógusoknak

Branislav Gröhling oktatási miniszter tovább próbálkozik a tanárbérek emelésével, ami nem is csoda, hiszen egyelőre csak a 3 százalékos emelés biztos július1-től. Ez a több mint 10 százalékos infláció mellett nagyon kevés, amit feltehetően a miniszter is érez. Szeptembertől ezért további 7 százalékos emelést szeretne elérni, vagyis idén összesen 10 százalékkal emelkedne a pedagógusok fizetése.

Gröhling hétfőn ezt egy újabb javaslattal tolta meg: 2023 januárjától további 10 százalékos béremelést javasol.

A probléma csak az, hogy mindezt adóemelés nélkül szeretné elérni, ezért szinte borítékolni lehet Igor Matovič pénzügyminiszter vétóját.

A járvány előtti szinten a munkanélküliség

A járvány előtti szintre esett vissza a munkanélküliek aránya az országban, tájékoztatott hétfőn Milan Krajniak szociális ügyi miniszter.

A májusi 6,35 százalékos munkanélküliség 0,22 százalékponttal alacsonyabb a 2020 áprilisi, vagyis a koronajárvány kezdetén mért adatnál.

A munknaélküliek aránya a legrosszabb helyzetben lévő járásokban is csökkent, a Rimaszombatiban is benézett 20 százalék alá. Sajnos a gazdasági mutatók közül ez az egyetlen, amely viszonylag stabil javulást mutat, az infláció és a gazdasági fejlődés korántsem hoz ilyen jó számokat.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program