Lényeg A magas nyugdíjemelés magas inflációt jelez, 2024-ben pedig rekordmagas emelés jön – a kórházak viszont már 22 nap múlva bezárhatnak
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Majdnem sikerült kedden befejezni a voksmaratont a parlamentben, az ellenzék azonban fél hatkor obstrukcióval leállította a szavazást. A képviselőknek több mint 70 törvényről és határozati javaslatról kellett volna szavazni azok módosítójavaslataival együtt, a délelőtt kezdődött, és óránként mintegy 15 perce megszakított voksolás során több mint 200-szor szavaztak.
Minden szentnek maga felé...
Nem az esti volt azonban az első obstrukció, az ellenzék már délben sikeresen megakasztott két érdekes, utolsó pillanatban érkezett javaslatot: Gyimesi György a bankoknak kedvezett volna, boris Kollár pedig – saját, sípályát üzemeltető cégére is gondolva – csökkenteni akarta a síliftekre kivetett áfát.
A házelnök „energetikai támogatásnak” nevezte az áfacsökkentési javaslatot, amelyet állítólag Igor Matovič pénzügyminiszterrel is egyeztetett. Kollár szerint ráadásul nemcsak a síliftek üzemeltetőinek, hanem az aquaparkoknak és egyéb sportlétesítményeknek is kedvezni akart a javaslattal.
Mint mondta, azért az utolsó pillanatban nyújtották be a javaslatot, mert csak az utolsó pillanatban sikerült meggyőznie koalíciós partnerét, Igor Matovičot. A javaslatot azonban nem vették le a napirendről, az ülés végén újra szavaznak róla, így Kollár még bízhat benne, hogy januártól áprilisig csak 10 százalékot kell befizetnie a síbérletek árából az államkasszába. Az áfacsökkentés ötletét az ellenzék sem veti el, csak tudni szeretnék miért éppen a síliftek és at aquaparkok járnának jól, a vendéglátóipar többi része például miért marad ki a kedvezményből, és ez az egész ötlet végül mennyibe kerülne az állami költségvetésnek.
Matovič egy újabb „atombombáját” is megakasztott az ellenzék
Míg a déli obstrukció után még folytatódott a szavazás, este, Igor Matovič újabb „atombombájának” megakasztása után a voksolás is abba maradt. A házelnök mellett pénzügyminiszter is segíteni szeretne a nehéz helyzetben lévő lakosságnak, és azt találta ki, hogy visszaadná a vendégeknek a befizetett áfát az éttermi fogyasztás után.
Matovič ezt úgy képzeli el, hogy az étkezésért ugyan még az áfás összeget kellene fizetni, de a számlán lévő QR-kód beolvasásával a vendég az áfát visszaigényelhetné.
Persze ehhez a pénzügyminisztérium egy telefonos applikációt is fejlesztene, és a rendszer üzemeltetése se néhány centbe kerülne, hiszen visszaigényelt áfa átutalását azt az adóhivatalnak kellene megoldania. Matovič szerint viszont ezzel maguk a vevők kényszerítenék rá az adófizetésre a vendéglőket, hiszen mindenképpen kérnének számlát, és mivel olcsóbb lenne a fogyasztás, a forgalom is növekedhetne. Az ellenzék szerint olcsóbb, hatékonyabb és átláthatóbb megoldás lenne az áfa csökkentése a vendéglátóiparban, de nem ártana utánaszámolni, hogy a költségvetés elbírja-e ezt.
A kormány és az orvosok százzal száguldanak egymás felé
A koalíció hozzáállásával az orvosok sem elégedettek, ami azért is veszélyes, mert több mint kétezren már szeptemberben benyújtották a felmondásukat. A két hónapos felmondási idő november végén jár le, vagyis a kormánynak 22 napja maradt, hogy meggyőzze őket a maradásról. Peter Visolajský, az Orvosszakszervezet elnöke azonban értetlenül nézi a kormány hozzáállását, mert szerinte a Heger-kabinet egy követelésüket sem akarja teljesíteni a nyolcból.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter meglepően nyugodtnak tűnt, pedig az orvosok tömeges távozása valóban „bezárná” az állami kórházak legtöbb osztályát. Úgy tűnik, mintha mindkét fél arra játszana, hogy a másik az utolsó pillanatban félrerántja a kormányt.
Talán jobb lenne nem az utolsó pillanatig kivárni, mert a páciensek akkor is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha az „ütközést” ugyan elkerüljük, de az akcióba belerokkan a most sem túl stabil egészségügyi rendszer.
A nyugdíjasok kicsit fellélegezhetnek januárban
A Szociális Biztosító tájékoztatása szerint januárban 11,8 százalékos valorizációra számíthatnak a nyugdíjasok, ami egy kicsit enyhít majd a valóban egyre szorongatóbb anyagi helyzetükön. Az emelés ugyan várhatóan elmarad az idei inflációtól, és még azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyivel nő januártól az energia ára a háztartások számára, de egy 500 eurós nyugdíj esetén az 51 eurós emelés nem olyan kevés.
2024-ben még ennél is magasabb emelésre számíthatnak, csaknem 17 százalékkal nő majd a nyugdíj, de ez sajnos azt is jelenti, hogy az infláció a jövő év első felében is magas marad.
A nyugdíjvalorizáció ugyanis az inflációval arányos.
Lajos P. János
