Lényeg Még kilenc hónapig irányíthatja az országot a tavaly megbukott Heger-kormány, ha ezt az utolsó megállapodást be tudják tartani

2023. január 23. - 21:12 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Még kilenc hónapig irányíthatja az országot a tavaly megbukott Heger-kormány, ha ezt az utolsó megállapodást be tudják tartani
Fotó: TASR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


A lehető legtávolabbi időpontot választotta a volt koalíció az előrehozott választás megtartására, a tavaly megbukott, és már csak „megbízottként” működő Heger-kormány várhatóan október közepéig, végéig irányíthatja az országot. Attól függ, hogy a szeptember 30-ára tervezett választás eredménye alapján milyen gyorsan tud új kabinet alakulni.

A működését ugyan felügyeli a köztársasági elnök, nem tehet meg mindent, de akkor is túlzónak tűnik, hogy a december 15-i bukása után 10 hónappal még mindig Eduard Hegernek fogják hívni a kormányfőt.

Eduard Heger, Richard Sulík és Veronika Remišová tájékoztatása alapján vasárnap este mindenben megegyeztek, már kedden módosítják az alkotmányt, majd annak kihirdetése után, akár még a héten elfogadják azt a határozatot is, amely lerövidíti a választási ciklust, és lehetővé teszi az előrehozott választás kiírását.

Ma úgy tűnt, hogy meglesz az alkotmánymódosításhoz szükséges 90 szavazat is, az SaS pedig a megegyezésnek megfelelően már vasárnap éjjel elküldte a másik három pártnak a módosítás szövegét.

Már csak az kell, hogy mind a négy pártelnök, és a frakciók minden képviselője tartja magát a megállapodáshoz, és megfelelően szavazzon legalább 3, a koalíciót korábban elhagyó képviselő is. Ezzel azonban már lehetnek problémák, ennek a négy pártnak akkor sem volt könnyű betartani a megállapodásokat, amikor még koalícióként működött. Elég, ha az OĽaNO néhány képviselője meggondolja magát, vagy Igor Matovič előáll egy újabb feltétellel.

Matovič Orbánnal ijesztget

Mert Igor Matovič egy feltételét elfogadta a másik három párt: az alkotmányba beleírják azt is, hogy a választási rendszert csak 90 szavazattal lehet majd módosítani. Az OĽaNO elnöke ugyanis attól tart, hogy a Smer, a Hlas és esetlegesen más szélsőséges pártok a választást követően „magyar mintára” alakítják át a választási rendszert.

Matovič többségi rendszertől tart, szerinte azzal Fico és Pellegrini több ciklusra bebetonozhatná magát a hatalomba, ahogyan ezt Orbán tette 2010 után.

Hétfőn tehát azt mondhatjuk, hogy egy lépéssel megint közelebb vagyunk az előrehozott választáshoz, de biztosat majd csak a hét vége felé tudunk mondani, ha az alkotmányt és a szükséges határozatot is elfogadta a parlament.

A népszavazásban mindenki győzött

A hétvége másik fő eseménye a népszavazás volt, amelynek eredményét utólag csaknem mindenki saját győzelmeként próbálja eladni. Fico és a Smer szerint „fantasztikus eredmény” a 27,25 százalékos részvétel, a Hlas is boldog attól, hogy csaknem 1, 2 millió ember ment el voksolni. Igor Matovič szerint viszont a 27,25 százalék kevés, az ellenség vereségét mutatja, és ez azt jelenti, hogy 72,75 százalék nem is akar előrehozott választást.

A "családról" tartott 2015-ös népszavazás kapcsán, amit Matovič is erősen támogatott, ezt még evidensen másképp gondolta: akkor ugyanis csak 21,4 százalékos volt a részvételi arányt is győzelemként értékelte.

Ráadásul akkor az igenek aránya egyik kérdésnél sem volt 95 százalék felett, míg most 97,51 százalék volt. Ha tehát Matovičnak a 27,25 százalék vereség, akkor a 21,4 százalék még nagyobb, vagyis nem kellene erőltetnie ezt „ az apa férfi, az anya nő” olvasatát a családnak.

A rendelőben dolgozó orvosoknál elszakadhat a cérna

Miközben a kormány és a koalíciós pártok még mindig azon dolgoznak, hogy minél tovább a hatalomban maradjanak, a rendelőkben dolgozó orvosok kezdik elveszíteni a türelmüket.

Három utat látnak maguk előtt: bezárnak, bizonyos illetéket kérnek a pácienstől vagy pedig szerződést bontanak az egészségbiztosítókkal és a kezelés teljes költségét a betegtől kérik.

Az első és a harmadik katasztrófa lenne a betegeknek, hiszen egyik esetben sem kapnák meg a szükséges ellátást. Ez a kettő az orvosoknak sem nagyon jó megoldás, hacsak nem akarnak külföldön dolgozni. A második pedig törvényellenes, nem szedhetnek ugyanis bármilyen díjat a betegektől. A kormánynak gyorsan lépnie kellene, talán már rájöttek, hogy nem lehet csak az egészségügy egyik szektorán, a kórházakon segíteni, mert akkor a többi bedől. Vagy vissza lehet hozni euróra váltva Rudolf Zajac egykori egészségügyi miniszter „20 koronás díjait”.

Lajos P. János