Lényeg Megkezdődött a pekingi téli olimpia és Jaroslav Naď védelmi megállapodást írt alá az USA-val

Fotó: TASR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Középeurópai idő szerint délután egykor elkezdődött Pekingben a XXIV. téli olimpia. 91 ország 2871 versenyzője - köztük 14 magyar - indul. A szlovák csapat ennél nagyobb, de az ország 1993-as önállósága óta a legkisebb: idén 50 sportoló utazott Pozsonyból Kínába. Az ötkarikás eseményen 15 sportág 109 versenyszámában avatnak győztest.

Téli olimpia a járvány és Kína árnyékában

A játékoknak két komoly kihívással is szembe kell nézniük: az egyik a járvány, a másik pedig az, hogy Kína a szervező. Ugyan minden ország játékosa rajthoz áll – ha nem fertőződik meg –, de a diplomáciai bojkottot nem sikerült kivédenie Kínának, sok demokratikus ország képviselői inkább kihagyták a nyitóünnepséget.

Nem lesz ott Zuzana Čaputová sem, aki ugyan a járvány miatt nem is készült, de kijelentette, hogy támogatja a diplomáciai bojkottot hirdető országokat.

Eduard Heger miniszterelnök ezt így nem mondta ki, de az olimpiára ő sem látogat el.

A megnyitón nem volt ott Orbán Viktor sem, és talán el se látogat a játékok alatt Pekingbe, de nem valószínű, hogy a diplomáciai bojkotthoz csatlakozott. Az olyan apróságok, mint az emberi jogok megsértése nem igazán zavarja őt. Aki azonban segíteni akar a kínai politikai foglyoknak, megteheti az Amnesty International cseh honlapján.

Valóban nehéz védeni a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget, aki fokozatosan szünteti meg a demokratikus jogállamot Hongkongban, átnevelő táborokat tart fenn a muszlim újguroknak, és magában Kínában is elindította a visszarendeződést. Persze Vlagyimir Putyint ez nem zavarja, jól megérti magát Hszi Csin-pinggel. Annak ellenére is részt vett a megnyitón, hogy az orosz sportolók a két évvel ezelőtti, államilag szervezett doppingolás miatt még mindig nem versenyezhetnek orosz színekben, csak az olimpiai zászló alatt indulhatnak. Így a megnyitón sem lobogott az orosz zászló.

És persze nem szerencsés az olimpia szempontjából az egyre éleződő orosz-ukrán feszültség sem.

De talán abban bízhatunk, hogy Putyin nem indítja meg a tankjait Ukrajna ellen az olimpia ideje alatt akkor sem, ha netán tényleg a háború mellett dönt.

Naď aláírta a megállapodást, jövő héten „buli” lesz Pozsonyban

Szlovákia szempontjából a másik fontos esemény is külföldön történt: helyi idő szerint még csütörtökön Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter aláírta a védelmi megállapodást az USA-val. Az egyezményből az utóbbi néhány hétben komoly politikai témát épített fel az ellenzék, árulással vagy a „béke veszélyeztetésével” vádolják a kormányt. Az egyezmény aláírásával ráadásul még korán sincs vége a cirkusznak, a java csak jövő héten jön: a parlament kedden kezdi meg a ratifikációt.

Várhatóan tömegek tüntetnek majd a Smer, a Hlas és a fasiszta pártok szervezésében Szlovákia „függetlenségéért”, „amerikai támaszpontok létesítése” és „biológiai, vegyi és atomfegyverek szlovákiai telepítése” ellen.

Sem az ellenzéket, sem a tüntetőket nem fogja zavarni, hogy az egyezmény alapján nem fenyegeti semmi Szlovákia függetlenségét, az USA pedig nem akar itt sem támaszpontokat létesíteni, sem pedig tömegpusztító fegyvereket telepíteni. Bízzunk benne, hogy a koalíció képes lesz a egy-két nap alatt, sikeresen lezavarni a ratifikációt – erre most van esély a koalíciós pártok vezetőinek kijelentései alapján.

Sok embernek sajnos még mindig nem esett le, hogy – szerencsére – néhány évtizede már nem a keleti blokk része vagyunk, a NATO és az Európai Unió tagjaként pedig a legkevésbé az USA akar majd bennünket elfoglalni. A NATO nem a Varsói Szerződés, az EU pedig nem a KGST (a fiatalabbak kedvéért a Varsói Szerződés a Szovjetunió által irányított keleti katonai paktum volt, a KGST pedig ugyanez, csak gazdasági vonalon). Ha valakinek nem tetszik a tásraság, akkor nyugodtan kiléphet anélkül, hogy a többiek lerohannák, mint ahogyan 1968-ban Csehszlovákiával tették a „baráti” szocialista országok Oroszország, pontosabban a Szovjetunió vezetésével. Nincs sok különbség a kettő között, csak Orbán Viktor nem veszi észre a rengeteg közös vonást Brezsnyev és Putyin között. Ezért nem volt gond neki a héten Moszkvába látogatni.

És még két mondat azoknak a „fenyegető amerikai támaszpontoknak” a margójára: olyan országok sem tartanak amerikai „megszállástól”, ahol tényleg vannak amerikai támaszpontok, mint például Olaszország, Törökország vagy Németország.

És vannak olyan volt szocialista országok, mint például Lengyelország, amelyik éppen azért lobbizott, hogy létesítsen már az USA legalább egy kis támaszpontot az országban.

A járvány a héten még biztosan nem ér véget

Bármennyire is szeretnénk, még mindig nem mondhatjuk azt, hogy már túl vagyunk a járványon, a PCR tesztekkel igazolt fertőzöttek száma még mindig az egekben van. Kicsit jó hír, hogy ugyan a kórházban ápoltak száma is nő, de még mindig csak 1800 körül jár, ami az előző, delta-hullámnak csak a fele. A kórházban ápoltak napi száma 20-30-cal emelkedik, pedig a tesztek naponta 20 ezer fertőzöttet találnak, és 50 százalék körül mozog a pozitív tesztek aránya.

Vagyis az omikron tényleg mindenkit megfertőz, akihez elér, viszont szerencsére kevés embert juttat kórházba.

Bízzunk benne, hogy ez így marad, és egy-két héten belül csökkenésnek indul a napi fertőzöttek száma is. Egyes járásokban már vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy közelítenek a járvány csúcsához, vagy már el is érték azt.

Lajos P. János