Lényeg Putyin végre talált egy helyet, ahol győztesnek mutathatta magát, Heger pedig az uniót fenyegeti az „áramfegyverrel”

2022. szeptember 30. - 20:32 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Putyin végre talált egy helyet, ahol győztesnek mutathatta magát, Heger pedig az uniót fenyegeti az „áramfegyverrel”
Vlagyimir Putyin és a négy elcsatolt régió kinevezett orosz vezetője (Fotó: TASR/AP)

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Vlagyimir Putyin beváltotta fenyegetését, és bejelentette négy ukrán megye Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk annektálását. A „jogalapot” a múlt hétvégén tartott „álnépszavazások” szolgáltatták, amelyek eredménye alapján mind a négy megye – szinte száz százalékos „igennel” – kérte az Oroszországhoz való csatlakozást. Putyint – és a megyék „beejtőernyőzött” orosz vezetését – az nem zavarta, hogy a területek egy része még mindig – vagy már újra – ukrán ellenőrzés alatt áll, és az sem, hogy a lakosság legnagyobb része elmenekült, így szavazni sem tudott. Az sem zavarja őt, hogy a terület nagy részét az orosz hadsereg már szétlőtte, gyakorlatilag lakhatatlanná tette.

De Putyinnak kellett már egy ünnepélyes esemény, ahol győztesnek láttathatja magát, hiszen a harctéren nem túl sok babér termett az utóbbi időben az orosz hadseregnek.

Az mindegy neki, hogy ezt az aktust gyakorlatilag a világ egyetlen állama sem ismeri el, az USA újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Szlovákia vezetői is egységes nyilatkozatban utasították el az ukrán területek Oroszországhoz csatolását.

A látványos annektálásnak azonban van egy rémisztően sötét olvasata is: Putyin így az orosz törvények alapján felhatalmazva érezheti magát arra, hogy a most Oroszországhoz csatolt területeket bármilyen eszközzel, akár atomfegyverrel is megvédje. Elemzők ugyan nem zárják ki ennek lehetőségét, de úgy vélik, Putyin ezt mégsem meri megkockáztatni, mert ezzel Kínát és Indiát is teljesen magára haragítaná, és már tényleg csak Irán és Észak-Korea marad mellette.

Heger államosítaná a már eladott villanyáramot

Pénteken Eduard Heger kormányfő is tett egy váratlan lépést: a sikertelen brüsszeli tárgyalások után bevetette az Európai Unió – pontosabban annak néhány tagállama – ellen a szlovák „áramfegyvert”. Hegernek nem tetszik az a megállapodás, amit az unió gazdasági miniszterei kompenzáció gyanánt fogadtak el Brüsszelben. Szlovákia nem is támogatta a megállapodást, de ehhez elég volt a minősített többség, így nem volt szükség a szlovák igenre.

A miniszterelnök kijelentette, hogy kész államosítani az unió más tagállamaiba jövő éves szállítással és viszonylag olcsón eladott szlovák villanyáramot, ha az unió nem biztosít megfelelő kompenzációt a villamos energia magas ára okozta károk enyhítésére.

Nem babra megy a játék: Heger legalább másfél milliárd eurót követel, ebből enyhítené a lakosság és a cégek energiaköltségeit. Hogy bejön-e neki a húzás, az még nem világos, egyelőre inkább egy egyoldalú lépésnek tűnik, amire akár Szlovákia is ráfizethet.

Novák Katalin vizsgálná az oroszok elleni szankciók hatását

Első szlovákiai látogatásra Pozsonyba jött Novák Katalin magyar köztársasági elnök. A Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnökkel folytatott „nagyon nyílt, kellemes légkörű, konstruktív tárgyalások” után tartott sajtótájékoztatón azonban látszottak a különbségek a két fél álláspontjában.

Novák a magyar kormány álláspontját mondta vissza csak finomabb nyelvezettel: szerinte meg kell vizsgálni, hatásosak-e az Oroszország elleni szankciók.

Čaputová szerint ez nem is kérdés, Oroszország komolyan megszenvedi a büntetőintézkedéseket, amit több tanulmány és a hivatalos orosz gazdasági jelentések is igazolnak, hiszen azt Oroszország sem tagadja, hogy a háború elindítása és a szankciók bevezetése óta a gazdaságuk recesszióban van.

Két hónapja van a kormánynak arra, hogy megegyezzen az orvosokkal

Ma (pénteken) lejárt az Orvosi Szakszervezet (LOZ) ultimátuma, és csaknem 2000 kórházi orvos nyújtotta be felmondását, tiltakozva az ellen, hogy a kormány nem foglalkozik megfelelően a problémáikkal. Az egyik természetesen az alacsony bér, de emellett további követeléseik vannak, például a kórházak jobb irányítását, jobb felszerelést, jobb munkaszervezést követelnek.

A felmondási idő két hónap, vagyis a kormánynak november végéig van még lehetősége a tárgyalásra, a kórházaknak pedig arra, hogy rávegyék alkalmazottaikat a felmondás visszavonására.

Ha ez nem sikerül, akkor nemcsak „nehézségek” lesznek az egészségügyben, hanem egyes régiókban teljesen összeomolhat a fekvőbeteg ellátás. A műtétek leállításához ugyanis elég, ha az aneszteziológusok elmennek a kórházból…

Lajos P. János