Lényeg A szlovák igazságszolgáltatás két arca – 14 év a speciális ügyésznek, és vádeljárás két újságíró ellen
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Megszületett az első bírósági ítélet – igaz még nem jogerős – az egyik legfontosabb szlovákiai büntetőügyben: a bíróság 14 év letöltendőt adott Dušan Kováčik volt speciális ügyésznek, emellett pedig a vagyonelkobzásra ítélték.
„Nincs komolyabb, nagyobb, súlyosabb bűnelkövető, mint maga a speciális ügyész” – jelentette ki az ügyben ítélkező bírónő, Pamela Záleská.
És valóban, az a speciális ügyész állt bíróság előtt, akinek az lett volna a feladata, hogy üldözze a korrupciót és a szervezett bűnözést. Ehelyett 50 ezer euróért „kinyitotta a cellaajtót” egy maffiózónak, iratokat, információkat vitt ki, amelyekkel más ügyek vádlottait segítette. Vagyis pontosan az ellenkezőjét tette annak, amit egy ügyésznek tennie kell. Ez meg is indokolja a viszonylag magas büntetést, még ha korrupcióért ennyit általában nem szoknak kiszabni, de itt valóban nagy halról, a speciális ügyészről van szó.
Fico: Kováčik ártatlan
Hogy nem akármilyen ítélet született, azt jelzi Robert Fico reakciója is, aki azonnal arról beszélt, hogy magát az ítéletet hirdető bírónő ellen kell eljárást indítani. A Smer szerint ugyanis önkényes politikai perben „ítélték el egy ártatlan embert, bizonyítékok nélkül”. A Smer elnöke szerint itt valaki kénye-kedve szerint hajlítgatja a paragrafusokat.
Fico feltehetően nem véletlenül állt ki ennyire Kováčik mellett: egy hosszú évekre leültetett speciális ügyész magára a volt kormányfőre is nagyon veszélyes lehet.
Valószínűleg sokkal többet tud sok mindekiről, mint amit eddig elárult, ami Ficónak bizonyára belekerül még néhány álmatlan éjszakájába. Az ügyész elégedett, az ügyvédek fellebbeznek.
Eljárás újságírók ellen, mert megírták az igazat
Az igazságszolgáltatás azonban az árnyoldalát is megmutatta hétfőn: a pozsonyi rendőrkapitányság vizsgálótisztje eljárást indított a Denník N két újságírója, Monika Tódová és Konštantín Čikovský ellen. Az ügyet ki más, mint a pozsonyi ügyészség egyik ügyésze felügyeli. A vád a két újságíró ellen „minősített adat veszélyeztetése”, ami a gyakorlatban nem nyilvános adatok elárulását, nyilvánosságra hozatalát jelenti.
Az ügyben nagyon sok érdekes momentum van, az egyik talán az, hogy már egy három éve megjelent cikk miatt folyik az eljárás, és ha néhány napon belül nem történik meg a meggyanúsítás, akkor az ügy elévül.
A másik, hogy a feljelentést, ami az eljárás alapjául szolgál Peter Tóth tette, Tódová ugyanis megírta, hogy Tóth újságírókat, köztük magát Tódovát és a meggyilkolt Ján Kuciakot is, megfigyeltette „kommandójával”, Marian Kočner megbízásából.
Az ügyben azonban az is érdekes, hogy Maroš Žilinka főügyész még hétfőn utasítást adott, hogy vizsgálják felül a meggyanúsítást. Ezzel akár az is lehet a célja, hogy „nagylelkűen” megkegyelmezzen az őt gyakran bíráló újságíróknak, de egyben
figyelmeztesse is az újságírókat, hogy bármikor és bárki kaphat egy idézést a rendőrségtől, és inkább kétszer is gondolják meg, hogy mit írnak meg abból, ami a tudomásukra jut. Ez viszont már a sajtószabadság veszélyeztetése, és ha ez így folytatódik, akkor korlátozása.
És akkor újra Berényi lesz az MKP elnöke
Látszólag már elhárult minden akadály a magyar pártok egyesülése elől, és ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor jövő hét végén megtarthatja első kongresszusát a Szövetség. Az elmúlt két napban a Híd és az MKP kongresszusai is rábólintottak a szükséges dokumentumokra, és az MKP megnevezte azokat is, akiket az új párt neki jutó posztjaira jelölni fog.
Forró Krisztián lesz a Szövetség elnöke, Berényi József pedig az MKP Platform elnöke. Ez utóbbi gyakorlatilag a jelenlegi MKP-nak felel meg, és Berényi kezét az új párt alapszabálya szerint szinte semmi sem köti: a platform a belső szabályzat szerint működik, amelyet minden platform maga fogad el.
A párt alapszabálya szerint tehát a platform működésére sokkal nagyobb hatással lesz a platform elnöke, mint a párt elnöke.
A három párt egyesülése sokak szerint kényszerházasság, amit elsősorban az 5 százalékos parlamenti küszöb kényszerített ki. Azt majd az idő mutatja meg, hogy ez a kényszerházasság tovább kitart-e az első parlamenti választásnál, de akár 10 évig is húzhatja, mint a Magyar Koalíció Pártja, amely ugyancsak három párt kényszerházasságaként született 1998-ban.
Lajos P. János
