Lényeg Szlovákia a világ „boldogabb” országai közé tartozik, de nemcsak azért, mert csökken a munkanélküliség
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
A világ boldogabbik részéhez tartozunk, derül ki a Gallup Intézet által kiadott World Happiness Reportból.
Szlovákia a 29. a listán, amivel megelőzte az 51. Magyarországot, de rendesen lemaradt a 18. Csehországtól.
Az valószínűleg senkit sem lep meg, hogy a lista élén a skandináv államok végeztek, 1. Finnország, 2. Dánia, 3. Izland, a negyedik helyre viszont Izrael futott be, megelőzve az 5. Hollandiát. Szomszédaink közül a már említett Csehország mellett Ausztria is megelőzi Szlovákiát a 11. helyével, Lengyelország viszont a 39.
Az valószínűleg szintén nem lep meg senkit, hogy a háború dúlta Ukrajna csak a 92., míg a háborút kirobbantó Oroszország a 70.
Az évente kiadott jelentés a Gallup Intézet globális felmérésén alapul, és idén a koronavírus-járványnak az emberek közérzetére gyakorolt hatását is vizsgálta a világ 137 országában. Az amerikai kutatók megállapítása szerint az emberek boldogságérzete a világjárvány ellenére „figyelemre méltóan rugalmas” maradt: a 2020 és 2022 között mért globális átlagok éppoly magasak, mint a 2017-2019 között, a pandémiát megelőző években.
Aki részletesebben is megnézné a felmérést, az itt találja.
A munkanélküliségi ráta alapján két részre oszlik az ország
A viszonylag magas szlovák boldogságindexhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a munkanélküliséget a COVID és a háború időszakában is sikerült viszonylag alacsonyan tartani, ma pedig az is kiderült, hogy februárban újra csökkent. A hagyományos módszerrel mért érték 5,76 százalék, míg a kicsit „kozmetikázott”, csak a produktív korban lévő munkanélkülieket figyelembe vevő adat 4,4 százalék.
A számok azt mutatják, hogy az ország nyugati 5 megyéjében szinte nincs munkanélküliség, mert mindenki talál magának munkát, ha akar.
Igaz, az már kérdés, hogy mennyire elégedett a fizetésével vagy a munkakörülményeivel, mert nem biztos, hogy mindenkinek álommunkát jelent, ha három műszakban dolgozhat egy gyártósor mellett. A keleti három megyében – Besztercebánya, Kassa és Eperjes – azonban ennél még magasabb számokat mértek, a lista végén kullogó Rimaszombati járásban például csaknem 14 százalékot. Milan Krajniak munkaügyi miniszter azonban bizakodó, szerinte az oda tervezett nagyberuházások – Volvo, Bosch – ott is csökkentik majd az állástalanok számát.
Európa lőszert küld Ukrajnába, a kínai elnök viszont Moszkvába látogat
Az orosz-ukrán háború szempontjából fontos nap volt a hétfői: az Európai Unió újabb, 2 milliárd eurós támogatásról döntött, amiből elsősorban lőszert szállítunk az ukrán félnek.
A megállapodást ugyan csak 17 tagállam – köztük Szlovákia –, plusz a nem tag Norvégia támogatta, Magyarország pedig szokásához híven kimaradt.
A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére. Hosszabb távon a megállapodás lehetőséget ad arra is, hogy közösen – és így olcsóbban – szerezzenek be lőszert a hazájuk hadseregei számára is.
A másik komoly esemény elsősorban Oroszország számára pozitív hír: ma ugyanis Moszkvába látogatott Hszi Csin-ping kínai elnök. A legfőbb kínai vezető moszkvai látogatását a legtöbb elemző a háborút kirobbantó Putyin melletti kiállásnak tekinti, de a gyakorlati hasznát illetően már eltérnek a vélemények. Peking eddig óvatosan állt a háborúhoz, az orosz agressziót ugyan elítélte, de nemrég olyan „béketervvel” állt elő, amely Oroszországnak kedvezne. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy Kína a látogatás után nyújt-e határozottabb, akár katonai támogatást hadifelszerelés formájában Moszkvának, vagy megmarad a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett.
A háború ugyanis gazdasági szempontból egyelőre kedvez Kínának, hiszen olcsóbban jut hozzá az orosz kőolajhoz és részben a földgázhoz is.
Putyinnak mindenképpen megkönnyebbülést jelent a találkozó, hiszen a kínai elnök az egyetlen olyan világhatalmi tényező, aki még szóba áll a háborús bűnökkel vádolt orosz elnökkel, aki ellen éppen múlt héten adott ki elfogató parancsot a hágai nemzetközi bíróság.
Lajos P. János
