Lényeg Több lehet a magyar Szlovákiában, mint amit a népszámlálás mutat, a benzin viszont biztosan többe kerül majd 1,50-nél az év végén

2022. január 21. - 20:21 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Több lehet a magyar Szlovákiában, mint amit a népszámlálás mutat, a benzin viszont biztosan többe kerül majd 1,50-nél az év végén
Fotó: TASR/AP

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Az egekbe szökhet idén a benzin ára, ha valóra válnak a piaci szakértők jóslatai. A kőolaj világpiaci ára már most átlépte a 80 dollárt, a JP Morgan bank elemzői szerint az év végére akár 125 dollárt is elérheti a fekete arany hordónkénti ára.

Ha ez tényleg így lesz, akkor Szlovákiában 1,80 eurót kellene fizetnünk egy liter üzemanyagért.

Ha 150 dollárig emelkedne a kőolaj ára, akkor egy liter benzinért akár 2 eurót is fizethetünk majd. Konzervatívabb elemzők szerint a benzin árának emelkedése megáll majd 1,60-1,65 eurónál, mivel az az ár már a kereslet visszaesését fogja eredményezni.

Jobb odafigyeléssel a szülők megvédhetik gyerekeiket a bántalmazástól

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyerekük ne váljon megalázás vagy agresszió áldozatává. A Miloslavovban történt kegyetlen bántalmazás is megelőzhető lett volna, ha a felnőttek jobban odafigyelnek a fiatalokra. A Paraméter podcastjában Kiss Csala Alexandra Emma, a pozsonyi Human Dynamic Europe tanácsadó társaság gyerekpszichológusa válaszol olyan kérdésekre, hogy mi válthatja ki az agressziót a kamaszokból, és hogyan előzhetjük ezt meg? Mikor és miért válhat a konfliktusból bántalmazás? Mik azok a jelek, amelyekre szülőként oda kell figyelnünk?

Több lehet a magyar, mint amennyit a népszámlálás mutat

Akár több tízezerrel is magasabb lehet a szlovákiai magyarok száma, mint amit a 2021-es népszámlálási adatok mutatnak, véli Gyurgyík László szociológus, a Fórum Intézet munkatársa. A szociológus szerint a nemzetiségüket be nem vallott mintegy 5,3 százaléknyi lakos – 280-290 ezer ember – közül mintegy 15-20 ezer lehet még magyar nemzetiségű.

„Ezt természetesen még adatelemzéssel bizonyítani kell, de így, mindenféle elemzés nélkül is mondhatom, hogy a statisztikai becslések alapján, az első nemzetiségként a magyart választók esetében a 438-440 ezer fő vélhetően reálisabb, mint az a 422 ezer fő” – mondta a Paraméternek adott interjújában Gyurgyík.

A szociológus szerint a kettős nemzetiség bevezetése nélkül inkább a 422 ezerhez közelítene a magyar lakosság száma, nem pedig a 456 ezerhez. Igaz, úgy véli, hogy a két nemzetiség választásának lehetősége elsősorban a kisebb létszámú nemzetiségek számára volt vonzó.

Az oroszok „új Jaltát” akarnak

Pénteken újra találkozott az orosz és az amerikai külügyminiszter, és „bemelegítésképpen” az orosz külügyminisztérium Moszkvában közölte: ha a Nyugat meg akarja oldani az Ukrajnával kapcsolatban kialakult válságot, akkor jól tenné, ha a NATO kivonulna az „új tagállamok”, vagyis az 1997 után belépett tagállamok területéről.

Oroszország ezzel folytatta a tavaly elkezdett „Jalta-politikáját”, vagyis egyre egyértelműbben kimutatja, hogy újra igényt formál az 1989 után a befolyása alól kiszabadult volt szocialista országokra.

Elsősorban természetesen a volt szovjet tagállamokra, ezért is tart egyre jobban Ukrajna attól, hogy az orosz tankok tényleg átlépik az orosz-ukrán határt. Ugyanettől tartanak a balti országok is, habár esetükben elég elrettentő lehet az oroszok felé, hogy Észtország, Lettország és Litvánia is tagja a NATO-nak. A katonai szövetség szerződésének 5. pontja ugyanis kimondja, ha bármelyik tag ellen támadás történik, az olyan, mintha mindegyiket megtámadná az agresszor.

Oroszország szemét azonban Románia és Bulgária is szúrja, ahol amerikai csapatok is állomásoznak.

A román külügyminisztérium nem érti, hogy az orosz külügy miért háborog, csak maguknak köszönhetik a jelenlegi helyzetet. Ha nem foglalták volna el az oroszok 2014-ben a Krím félszigetet, akkor a NATO-csapatok jelenlétére sem lenne szükség a NATO keleti szárnyában.

A NATO-csapatok a tagállamok területén való állomásoztatása csak a szövetség védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására – véli a román külügy.

Berobbant az omikron

Tarol Szlovákiában is a koronavírus omikron nevű variánsa.

Csütörtökön már 7035 fertőzöttet mutattak ki PCR-tesztekkel, miközben egy héttel ezelőtt még csak 1800 fertőzöttet találtak.

A pozitív tesztek aránya már meghaladta a 35 százalékot, ami azt is jelenti egyben, hogy a 7000-nél sokkal több friss fertőzött van az országban, csak már nem működik a kontaktkutatás. Jó hír azonban, a kórházban ápoltak száma egyelőre még csökken, csak 1566-an szorulnak kezelésre, 16-tal kevesebben, mint egy nappal korábban.

Lajos P. János