Lényeg Zuzana Čaputová valószínűleg áprilisban Kijevbe megy Petr Pavellel, aki viszont a visegrádi négyeket egy gittegyletnek tartja

2023. március 13. - 20:51 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Zuzana Čaputová valószínűleg áprilisban Kijevbe megy Petr Pavellel, aki viszont a visegrádi négyeket egy gittegyletnek tartja
A két elnöki pár T.G.Masaryk pozsonyi emlékművénél (Fotó: TASR)

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Jól megérti egymást Zuzana Čaputová szlovák és Petr Pavel cseh köztársasági elnök, valószínűleg áprilisban együtt utaznak majd Kijevbe is Vlodimirr Zelenszkij ukrán elnök meghívására. A múlt héten beiktatott cseh államfő első külföldi útja – a szokásoknak megfelelően – Pozsonyba vezetett. A két államfő jó viszonya azonban nem újdonság, Zuzana Čaputová már a választás éjszakáján „meglepte” Pavelt, amikor az eredményhirdetés után megjelent a színpadon az éppen a győzelmét ünneplő, frissen megválasztott elnök mellett.

Čaputová nosztalgiázott is egyet a közös sajtótájékoztatón.

„Mindketten Csehszlovákiában nőttünk fel. Az volt a hazánk, és ma együtt ünnepelhetjük a két független állam baráti, pozitív és konstruktív kapcsolatait” – mondta Čaputová Csehszlovákia szétválásának 30. évfordulójára utalva.

A cseh államfő azonban nemcsak udvariassági látogatásnak tartotta a mai látogatást, határozott válaszokat is kaptak tőle az újságírók. Például a visegrádi négyek szerepéről, amelyet Pavel inkább egy olyan konzultációs fórumnak tekinti, amelynek

„nincs ambíciója a kül- és biztonságpolitika részletes koordinációjára”, vagyis jelenleg inkább egy gittegylet.

Megszüntetni nem akarja, de szerinte a V4-nek komolyan meg kell fontolnia, milyen tartalommal tölti meg a régió országainak együttműködését

Durván nőhet idén 50 ezer korábbi jelzáloghitel törlesztőrészlete

Tavaly világszerte növekedésnek indultak a jelzáloghitelek kamatai, elfelejthettük az egy százalék alatti kamatokat. Ma már 4 százalék körüli kamattal lehet csak hitelt felvenni, ami komoly érvágást jelent azoknak, akik saját lakásban vagy családi házban képzelik el további életüket. A friss kölcsönért folyamodók azonban mérlegelhetik, hogy felveszik-e a hitelt, tudják-e majd törleszteni a részleteket, vagy jobban megéri bérlakást keresni maguknak.

A kamatok azonban azoknak is emelkednek, akik már korábban, sokkal kedvezőbb feltételek mellett vettek fel hitelt, de a kamatrögzítés időszaka ebben az évben jár le.

A további időszakra már ők is magasabb kamatot lesznek kénytelenek fizetni, ami hirtelen közel a duplájára is emelheti a havi törlesztőrészlet összegét. A Denník E számítása szerint aki 2019-ben vett fel 85 ezer eurós hitelt, akkor még egy százalék körüli átlagosnak számító kamattal, az jelenleg 273 eurós havi részletet fizethet. Négy százalékos kamat esetén azonban a törlesztés 400 euróra nő. Ha a kamat 5 százalékra emelkedne, akkor már havi 437 eurót lesz kénytelen fizetni az adós. A Denník E szerint idén mintegy 50 ezer hitel esetében jár le a kamatrögzítés időszaka, ennyi családnak kell majd mélyebben a zsebébe nyúlnia a hitele törlesztéséhez.

Az USA-ban két bank csődbe ment, de az NBS szerint nálunk nincs baj

A hétvégén újra felrémlett a 2008-as pénzügyi válság réme: az USA-ban pénteken csődbe ment a Silicon Valley Bank (SVB), ami amerikai mértékkel nézve is egy óriás, az USA 16. legnagyobb bankja volt, és ráadásul a legnagyobb csődbe jutott bank a 2008-as válság óta. Az SVB ráadásul magával rántotta kisebb „testvérét” a Signature Bankot is.

A válság átgyűrűzött Európába is, nálunk is esni kezdett a bankok részvényeinek értéke. Az amerikai kormány a hétvégén bejelentette, hogy a bankokat nem menti meg, de a betéteseket igen, vagyis nem veszik el azok pénze, akik azt a csődbe jutott bankokban tartották.

Hétfőn megszólalt Joe Biden elnök is, aki kijelentette, hogy a bankokban elhelyezett betétek megvannak, azok felett a tulajdonosaik bármikor rendelkezhetnek, a bankok vezetőit viszont felelősségre fogják vonni.

A Szlovák Nemzeti Bank szerint 2008-cal ellentétben nem fenyeget, hogy az európai bankrendszert – beleértve a szlovákot is – veszélybe sodorná az amerikai bankok csődje. A magyar forint azonban látványos eséssel reagált a amerikai eseményekre, hétfőn 393 forintot kértek egy euróért, pedig a múlt héten átlagosan még csak 383 forint volt az euró.

Lajos P. János