1
Fotó: TASR
Lesz egységes magyar képviselet, jelentette be pénteken Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Híd és az Összefogás képviselőivel folytatott tárgyalások után. A megbeszélésre az MKP hívta a másik két párt delegációját, a tárgyalások megkezdéséről a gombaszögi Közéleti Pikniken egyeztek meg a politikusok. A három párt munkacsoportokat hoz létre, amelyek kidolgozzák a közös párt szerkezeti terveit és a közös politikai irányvonalat. A következő lépés egy szándéknyilatkozat elfogadása lesz, amelyet augusztus 20-án, Komáromban írnak majd alá a felek.
„Ez egy jó, nagyon konstruktív tárgyalás volt, amelynek
az egyik legfontosabb eredménye, hogy egy, közös pártban gondolkodik a három politikai szubjektum, amely párt képviselni fogja a felvidéki magyarságot, illetve Szlovákia déli és keleti régiójának érdekeit”
– jelentette ki Forró Krisztián a pénteki megbeszélés után.
Sólymos László, a Híd elnöke szerint mindhárom párt vezetése komolyan gondolja az együttműködést.
„Annak örülök, hogy nem arról folyik a vita, hogy hogyan próbálja az egyik párt bedarálni a másikat, hanem arról, hogy hogyan tudunk összefogni, és létrehozni egy közös és erős politikai szubjektumot,
amely európapárti lesz, a demokrácia, a jogállamiság alapján fog állni, és magában hordozza majd azt a sokszínűséget, amilyen sokszínű a szlovákiai magyar társadalom is” – mondta Sólymos.
Mózes Szabolcs szerint az Összefogás célja már a megalakulásakor is az egységes magyar politikai képviselet megteremtése volt.
„Most úgy néz ki, hogy sikerül eljutni oda, hogy valóban közös, magyar párt jön létre
– jelentette ki Mózes. – Számunkra nagyon fontos az, hogy mindenki meg tudja találni magát benne, és egyben valamilyen megújulást is hozzon, generációs megújulást, és tartalmi megújulást is.”
Koszorúzás és nyilatkozat Komáromban
A következő lépés az augusztus 20-i közös koszorúzás lesz Komáromban, a Szent István szobránál, amikor egy szándéknyilatkozatot is aláírnak a pártok elnökei a közös politikai szubjektum létrehozásáról. „Ebben deklaráljuk, hogy létrejön a közös képviselet” – mondta Mózes. A szándéknyilatkozat szövegéről, amelynek aláírását a Híd vetette fel, már most is tárgyaltak, de csak augusztus 20-án hozzák nyilvánosságra.
Megegyeztek abban is, hogy bizonyos aktuális, politikai kérdésekben már most közösen fog fellépni a három párt. „Egy példa lesz a közös fellépésre, hogy egy víziót, stratégiát dolgozunk ki arra, hogy a szlovák kormány hogyan használhatja ki leghatékonyabban azokat a plusz uniós forrásokat, amelyeket a válság kapcsán kap az ország – magyarázta Mózes. –
Néhány héttel ezelőtt, a brüsszeli EU-csúcson több milliárd euró pluszpénzről döntöttek, a mi célunk, hogy ebből minél több jusson Dél-Szlovákiába.”
Menetrend, határidő még nincs
A közös párt létrehozásának egyelőre még nincs pontos menetrendje, most két munkacsoportot létrehozásában egyeztek meg a küldöttségek. Az egyik feladata a mindenki számára elfogadható politikai-tartalmi tézisek meghatározása lesz, a másiknak kell kitalálnia, hogy milyen szerkezete legyen a pártnak, hogyan jöjjön létre.
Még nem döntötték el azt sem, hogy a három párt egyikére építve hozzák létre a közös pártot, vagy teljesen új szubjektumot építenek fel. Arra sem vállalkoztak a pártvezetők, hogy megjósolják, mikorra jöhet létre az új szubjektum.
„Érezzük, hogy igény van az egységes képviselet létrehozására, ennek a halogatása senkinek sem áll érdekében”
– válaszolta Forró Krisztián arra a kérdésünkre, hogy mikor alakulhat meg az új párt.
Sólymos szerint előbb azokban a párt működésének alapelveiben kell megegyezniük. „Erős politikai képviseletre van szükségünk, amelyben a legtöbben megtalálják magukat, amely a régiónk problémáit felvállalja, de sok kérdést még meg kell beszélnünk, egy folyamat elején vagyunk – mondta a Híd elnöke. –
Mindannyiunknak az a célunk, hogy a legközelebbi választásokon már közös zászló alatt induljunk.”
Ez ugyan nem túl ambiciózus terv, hiszen jelenleg úgy néz ki, hogy a következő rendes határidőben tartott választás a 2022-es helyhatósági és megyei választás lesz. Korábban sokkal rövidebb határidőkről is szó volt, Mózes Szabolcs azt sem zárta ki, hogy már idén létrejön a közös párt. „Rajtunk nem fog múlni, de nem szeretnék időpontot mondani – mondta Mózes a decemberi időpontra reagálva. – De most nem is a dátum a lényeges, mivel most nem fenyeget semmilyen választás, normálisan végig kell vinni a folyamatokat.”
Tíz éves árkok
Sólymos szerint ugyan a szándék megvan minden pártban, de a folyamat nem lesz egyszerű. „Tízéves árkokat kell betemetnünk, a feszültséget, a bizalmatlanságot kell megszüntetni azzal, hogy létrehozunk hosszú távon működőképes szervezetet – magyarázta a Híd elnöke. –
Most úgy érzem, hogy mindhárom pártban megvan az akarat, de tudom azt is, hogy lesznek olyanok, akik megpróbálják majd ezt megakadályozni.”
Nyitott párt
Azt tartja a legfontosabbnak, hogy olyan párt jöjjön létre, amelyben az alapító pártok meg tudják őrizni identitásukat. „Az a fontos, hogy ne azon dolgozzunk, hogy az egyik hogyan tudja bedarálni a másikat, hogy hogyan tudja a másik kezében hagyni a Fekete Pétert – magyarázta a Híd elnöke. – Olyan pártot alapítsunk, amelyik nyitott, színes, amelyik minél több embert meg tud szólítani.”
Szerinte olyan szubjektumot kell létrehozni, amely kizárja a szélsőségeket, de meg tudja szólítani mindazokat, akik az adott régióban élnek.
„Ha ez a párt határozottan tudja majd képviselni a dél-szlovákiai régió érdekeit, ha javul az egészségügyi, a közlekedési infrastruktúra, színvonalasabbá válnak az oktatási intézmények, zöld beruházások valósulnak meg, az nemcsak a magyaroknak jó, hanem a velünk élő más nemzetiségeknek is
– mondta Sólymos. – Így értem a nyitottságot, ezek felé a választók felé is nyitnunk kell, mindegy, hogy az szlovák, ruszin vagy roma.”
Nemcsak politikai, társadalmi egység is kell
Forró Krisztián szerint az a legfontosabb, hogy hiteles politikai képviseletet hozzanak létre, ezért a későbbiekben tárgyalni akarnak más politikai formációkkal is. „De nemcsak a politikai egységet kell megteremteni, hanem a társadalmi egységet is, ehhez hozzátartozik az is, hogy a jövőben minden olyan szervezettel, intézménnyel tárgyaljunk, amely a felvidéki magyarság érdekeit képviseli” – mondta az MKP elnöke.
Kultúra, etika
A tartalmi kérdésekről még nem egyeztettek. „Szerintem kevés a megosztó politikai-tartalmi kérdés közöttünk,
ami pedig megosztó lehet, például a kulturális-etikai kérdések, mint a melegek jogai vagy az abortusz kérdése, abban nem biztos, hogy egységes álláspontot kell képviselnie a pártnak”
– mondta Mózes. – Szükséges a tolerancia, minden véleménynek el kell férnie ebben a pártban.”
– lpj –