1
pcolinsky
Megosztás
Újabb konfliktus körvonalazódik a koalícióban: az előzetes letartóztatás hosszának rövidítése miatt kaphat össze a Sme rodina és a Za ľudí. Petra Hajšelová (Sme rodina) törvénytervezete már a parlamentben van, Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter pártja azonban megvétózta ezt a javaslatot a koalíciós tanács ülésén. A Sme rodina a vétót figyelmen kívül akarja hagyni, ami a koalíciós szerződés megsértését jelentené.
Milan Lučanský korábbi országos rendőrfőkapitány tavalyi, börtönben bekövetkezett halála óta az ellenzék, elsősorban a Smer, mindent megtesz az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok enyhítéséért. Robert Fico (Smer) többször kijelentette, hogy a kormány politikai eszközként kezeli a vizsgálati fogságot, amely szerinte egyfajta „kínzóeszköz” is a koalíció kezében. Fico a korábbi kormányhoz kapcsolható magas rangú rendőrök, ügyészek és bírók, Tibor Gašpar volt rendőrfőkapitány, Dušan Kováčik speciális ügyész és Monika Jankovská bíró vizsgálati fogságban való tartását kifogásolja. „Nincs tényleges oka annak, hogy előzetes letartóztatásban kellene őket tartani” – mondta korábban a Smer elnöke.
Pčolinský ártatlan?
A Sme rodina a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt igazgatójának, Vladimír Pčolinskýnek a márciusi letartóztatása után kapta fel ezt a témát. A párt képviselői ugyan nem vádolják „kínzással” vagy a törvénnyel való visszaéléssel az igazságszolgáltatás képviselőit, viszont gyakran hangoztatják, hogy Pčolinský szerintük ártatlan. Legutóbb Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter mondta, hogy
nem tudja elképzelni a SIS korábbi igazgatójának bűnösségét.
A titkosszolgálat vezetője ellen azonban egyre gyűlnek a bizonyítékok, a rendőrség a napokban újabb korrupciós ügyben gyanúsította meg.
A Smer és a Hlas is támogatja a Sme rodinát
Petra Hajšelová múlt héten, alig több mint egy hónappal Pčolinský letartóztatása után nyújtotta be az előzetes letartóztatás szabályait enyhítő javaslatát a parlamentbe, amely jelentősen csökkentené a kiszabható időtartam hosszát.
Az alapidőszakot a jelenlegi 7 helyett 6 hónapban határozná meg, viszont a maximumot – az előzetes letartóztatás többször is meghosszabbítható – akár egy évvel is rövidítené.
A Smer és a Hlas már jelezték, hogy készek támogatni a Sme rodina javaslatát, elméletben – a Kotleba jelenlegi és volt képviselőinek támogatásával, és néhány más koalíciós képviselő tartózkodása esetén – akár a szükséges többségük is meglehet az elfogadáshoz.
Kolíková: megvétóztuk a javaslatot
Mária Kolíková igazságügyi miniszter (Za ľudí) azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy ilyen fontos jogszabályt képviselői javaslat alapján módosítson a parlament, és nem ért egyet a Hajšelová által beterjesztett tervezet tartalmával sem. „A koalíciós tanács ülésén megvétóztuk a javaslatot” – jelentette ki Kolíková.
Ez alapján a koalíciós szerződés megsértését jelentené, ha a Sme rodina az ellenzék támogatásával fogadná el a jogszabályt.
Ez jóval kisebb enyhítéssel számol, és a legsúlyosabb bűncselekmények esetén megtartaná a jelenlegi szabályokat. A javaslat a parlamentben van, a május 4-én kezdődő ülésen kerülhet napirendre. Ha azonban a Sme rodina az ellenzékkel összefogva szavazná azt meg, az a koalíciós szerződés megsértésének minősülne.
Kollár: meg kell küzdeni a 17 szavazatunkért
Időközben az igazságügyi minisztérium is elkészítette saját változatát, de azt legkorábban a parlament júniusi ülésén kezdhetné tárgyalni a parlament. Ez azt jelentené, hogy a módosítás legkorábban csak valamikor ősszel léphetne életbe, a Sme rodina azonban azt szeretné, és ez szerepel Hajšelová javaslatában is, hogy már augusztus elsején életbe lépjen az új szabályozás.
Boris Kollár, a Sme rodina elnöke szerdán arról beszélt, hogy Kolíková javaslata késik, ezért terjesztették be saját tervezetüket. Azt is elmondta, hogy neki annyira fontos a gyorsaság, hogy akár a kormány bizalmi szavazását is veszélybe sodornák.
„Meg kellene küzdenie a 17 szavazatunkért, hogy bizalmat szavazzunk a kormánynak” – jelentette ki Kollár.
Az igazságügyi miniszter ugyan lát esélyt a megegyezésre, de szerinte csak kormányjavaslatként módosulhatnak az előzetes letartóztatás szabályai. „A Sme rodina elnökével is beszéltünk erről, meggyőződésem, hogy végül megegyezünk abban, hogy csak a kormányjavaslatról fogunk tárgyalni" – jelentette ki Kolíková.
Akár 5 évig is tarthat az előzetes
Szakemberek nem tartják elvetendőnek az előzetes letartóztatás szabályainak enyhítését, mert azok Európában a szigorúbbak közé tartoznak. Az ismételt meghosszabbítás felső határa függ az gyanúsításban szereplő bűncselekmény súlyától, a legsúlyosabb, minimálisan 25 éves szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények esetében akár 60 hónapig is vizsgálati fogságban lehet tartani a gyanúsítottat.
„Emberi jogi szempontból természetesen az lenne a legjobb, ha minél rövidebb lenne az előzetes letartóztatás időtartama” – mondta a Paraméternek Mészáros Lajos alkotmányjogász.
Szerinte azonban a jelenlegi szabályozás is megfelel az európai alapelveknek. „Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy eset kapcsán már tesztelte a szlovákiai szabályozást, és az európai jogrenddel összhangban lévőnek találta azt” – magyarázta a szakember.
Ugyanakkor az is európai követelmény, hogy a bűnüldöző szervek minél rövidebb ideig vegyék igénybe ezt az eszközt. „Ahol egy ügyben egy vádlott szerepel, ott nem gond alacsonyan tartani az időtartamot, ahol azonban több embert gyanúsítanak, ott sokkal tovább tarthat a nyomozás” – véli Mészáros.
Szerinte a szlovák jogrend különlegessége miatt is indokolt a hosszabb vizsgálati fogság. A szlovák előírások szerint ugyanis a büntetőeljárás minden eseményénél jelen kell lennie a gyanúsított ügyvédjének. „Az ügyvédek sokszor obstruálnak, nem jelennek meg, sok esetben ezért húzódik el az eljárás” – magyarázta az alkotmányjogász.
Az államnak feladata a bűncselekmények felderítése
Mészáros szerint az úgynevezett kollúziós letartóztatást, amelynek az a célja, hogy a vádlottak ne tudjanak összebeszélni, vagy a vádlott ne tudja befolyásolni a tanúkat, nem nagyon lehet helyettesíteni házi őrizettel, még akkor sem, ha a gyanúsított nyomkövetőt kap a lábára. „Ez csak azt akadályozza meg, hogy elhagyja a lakóhelyét, azt nem, hogy őt ne látogathassák meg” – magyarázta a jogász. Szerinte nincs is túl sok példa a kizárólag a kollúzió miatt elrendelt fogvatartásra.
Az összebeszélést addig kell akadályozni, amíg a nyomozó szervek fel nem vették az összes érintett tanúvallomását.
„Az államnak az is a feladata, hogy felderítse a bűncselekményeket, és ez a fogvatartás ennek egy eszköze” – indokolta az intézkedés szükségességét Mészáros. Ráadásul az intézkedés ellen – amit bíróságnak kell jóváhagynia – panaszt lehet tenni, amiről egy magasabb szintű bíróság dönt.
Pčolinský miatt módosítanának?
A Sme rodina természetesen cáfolja, hogy az általuk jelölt, és márciusban letartóztatott volt SIS-főnök miatt akarnák enyhíteni a vizsgálati fogság feltételeit. Viszont, ha az ő javaslatukat fogadnák el, akkor az komoly segítség lenne Pčolinskýnak.
A javaslatuk szerint ugyanis már augusztus 1-jétől változnának a feltételek, a márciusban letartóztatott Pčolinskýnak így hétről hat hónapra rövidülne a letartóztatás hossza.
Kicsúsznak az időből
Az augusztusi hatályba lépést csak úgy lehet biztosítani, ha a Sme rodina már parlamentben lévő javaslatát fogadják el, vagy a kormányjavaslatot gyorsított eljárásban, a júniusi ülésen megtárgyalják.
Ez a két módszer azonban elfogadhatatlan Mária Kolíkovának, aki azonban tartalmi kérdésekben hajlandó egyeztetni Boris Kollár pártjával.
A gyorsított eljárás azért sem lenne megoldás, mivel várhatóan Zuzana Čaputová köztársasági elnök is visszadobná az így elfogadott módosítást, a gyorsított eljárásnak ugyanis nincs meg a törvényi oka.
A gyors elfogadás harmadik lehetséges módja, ha a parlamenti nyári szünet előtt, a júniusi után még egy ülést összehív a házelnök. Így a javaslat első olvasata a júniusi ülésen megtörténhet, majd júliusban jöhet a végszavazás is. Ez Boris Kollárnak nem okozhat problémát, házelnökként dönthet a parlament ülésének összehívásáról.
A vizsgálati fogság három oka
Előzetes letartóztatást három okból lehet elrendelni: a már említett kollúziós okok, vagyis az összebeszélés veszélye miatt, a második ok a gyanúsított esetleges szökése, elrejtőzése, és végül a bűnismétlés, a bűnözés folytatásának veszélye miatt. Kizárólag kollúziós okból jelenleg mindössze 14 gyanúsított ül börtönben, ha ezt kombináljuk a másik két okkal is, akkor is csak mintegy 160 emberről beszélünk. A vizsgálati fogság elrendelésének három lehetséges oka és azok kombinációja alapján összesen több mint 1500 embert tartanak fogva.
Lajos P. János
