Létrejön a koszovói hadsereg, Szerbia izzad

Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Létrejön a koszovói hadsereg, Szerbia izzad
Illusztráció

Szerbia jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt - magyarázta Ana Brnabic. Megerősítette, hogy Szerbia katonailag semleges ország, de szükség van hadseregre, mert "ha valaki látja, hogy ebből a szempontból is erősek és felkészültek vagyunk, akkor ez egy indokkal több, hogy leüljön velünk és a kompromisszumokról tárgyaljon". Ana Brnabic reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, de hozzátette: "ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van". Aláhúzta, Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy valaki - jelen esetben Koszovó - újabb etnikai tisztogatásra készül.

A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén. A tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut. 

A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át. 

A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne. 

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

(MTI)