LEX DAC: Kiska adott egy esélyt a hidasoknak, de nehéz lesz helyrehozni a történelmi bénázást

Andrej Kiska államfő megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt, és a módosított jogszabályt teljes egészében visszaküldte a parlamentbe újratárgyalásra.

LEX DAC: Kiska adott egy esélyt a hidasoknak, de nehéz lesz helyrehozni a történelmi bénázást
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció

Az államfő a törvénybe foglalt előírásokat a jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlennek tartja – tájékoztat a köztársasági elnöki iroda.

Mivel az államfő a törvénymódosítás teljes egészét vétózta meg, a törvényhozás májusi ülésén a parlament kizárólag arról vitázhat, illetve szavazhat, hogy visszavonja-e a teljes törvénymódosítást. Más "kozmetikai" változtatásokat, mint például a külföldi himnuszokra, vagy a jogi személyekre vonatkozó pénzbírságra vonatkozó módosításokat nem hajthatnak végre az új törvényen. 

Andrej Kiska vétója rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a kormánypárti Hidat, mivel Bugáréknak így már nem csak arról kell meggyőzniük koalíciós partnereiket, vagy az ellenzéki pártokat, hogy ne legyen törvénysértő bárhol, bármilyen körülmények között külföldi himnuszt énekelni vagy lejátszani Szlovákiában.

Ahhoz, hogy a himnuszéneklés büntethetősége ne lépjen érvénybe, a Hídnak arról kell meggyőznie a parlamenti többséget, hogy az egész törvénymódosítást vessék el. Amennyiben ez nem sikerül, május 15-én életbe lépnek a külföldi himnuszok énekelhetőségét szabályozó, és a törvényszegést 7000 euróig terjedő bírsággal sújtó módosítások.

Az elnöki vétó elfogadásához a 150 fős parlamentben 76 szavazat szükséges. Március 27-én 108-an szavazták meg a törvénymódosítást - köztük a Híd-frakció 9 képviselője.

A köztársasági elnök kifogásolja a rendelkezésnek azon részét is, amely a címer sportruházaton való megjelenítésére vonatkozik, mert az többféle értelmezést tesz lehetővé és bizonytalanságot okoz. Kiska szerint nincs egyértelműen meghatározva a sportöltözet fogalma, gond van az egyéb grafikai ábrázolások meghatározásával is, a módosítás megbontja az állami jelképekről szóló törvény terminológiai egységét, és hiányosan definiálja a nemzeti jelképek fogalmát. 

Az államfő a törvénymódosítás himnuszokra vonatkozó részét is bírálta.

"Indokolatlanul maradt a "csak" szó hozzáadása, amely a társadalomban azt a benyomást keltette, hogy a külföldi himnuszok lejátszása korlátozódik vagy tiltásra kerül"

- áll Andrej Kiska vétójában, és az elnök hansúlyozza azt is, hogy ebben a kontextusban a "csak" szó használáta nem lehet egy kiegyensúlyozott, átlátható és stabil jogrend része.

A Híd szerint Kiska feszültséget kelt

Bugár Béla Híd-elnök eredetileg a himnuszéneklésre vonatkozó módosítások kifogásolását kérte a köztársasági elnöktől, és mivel Kiska az egész törvényt dobta vissza, a Híd feszültségkeltéssel gyanúsította meg őt.

"Sajnáljuk, hogy a köztársasági elnök annak ellenére, hogy ígéretet tett arra, hogy mandátuma lejártáig független marad, döntéseivel a saját pártjának készíti elő a terepet. Ezzel a lépéssel csak további feszültséget kelt. Sajnos, nem először történt meg, hogy az elnök nem tartotta be az előzetes megállapodást. Ebben az esetben ahelyett, hogy a törvény problémás részeit észrevételezte volna, konkrétan a más országok himnuszaira vonatkozó passzust, ő a törvény teljes szövegét vétózta meg"

áll a Híd hivatalos álláspontjában, amit csütörtök délután adott ki a párt sajtóosztálya. A nyilatkozatot osztja Bastrnák Tibor parlamenti frakcióvezető is, azonban a párt bővebben nem kommentálja a történéseket, a következő lépésekről a koalíciós partnereivel - Smer, SNS - egyeztet.

A vitában nem vettek részt, így nem is tudták, miről szavaznak

Április 3-án szerkesztőségünk elsőként adott hírt arról, hogy március 27-én a parlament megszavazta a törvénymódosítást, melynek értelmében a jogszabály külföldi himnuszokra vonatkozó passzusa a május 15-i hatályba lépést követően a következőképp hangzik:

Az állami himnusz állami ünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős, országos vagy helyi jelleggel bíró alkalmakkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre; más állam himnusza csak akkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége.

LEX DAC: Bűn lesz elénekelni a magyar himnuszt, és ezt a hidasok is megszavazták című cikkünk megjelenését követően óriási felháborodás söpört végig a szlovákiai magyar civil társadalmon, hiszen az új törvény úgy is értelmezhető, hogy a jogi személyek - önkormányzatok, polgári társulások, cégek, sportklubok, stb.- által szervezett kulturális- vagy sportrendezvényeken törvénysértő lehet a magyar himnusz eléneklése, ha a helyszínen nem tartózkodik hivatalos magyarországi delegáció.

Mivel a kormánypárti Híd parlamenti képviselőinek többsége is megszavazta a törvénymódosítást, és fogalmuk sem volt arról, hogy az akár a magyar himnuszra is vonatkozhat, ráadásul jelen sem voltak a parlamenti vitában, amikor az SNS-es Dušan Tittel nyíltan kijelentette, hogy nincs jó érzése a dunaszerdahelyi DAC labdarúgóklub mérkőzései előtt a szurkolók által elénekelt magyar himnusztól, a hidasok azonnal vezekelni kezdtek a sajtóban.

A március 27-i szavazásról porckorongműtétje miatt hiányzó Bugár Béla pártelnök portálunknak azt nyilatkozta, elcsúsztak, és kijavítják a hibát, Andrej Kiska államfőtől kérték, ne írja alá a törvényt, hogy azt a parlament módosíthassa. Ezután a szlovákiai magyar parlamenti képviselők nagy része bocsánatot kért a választóktól, Balódi László a mandátumáról való lemondását, Bugár Béla pedig a kormánykoalícióból való kilépést is meglebegtette, ha az elfuserált törvénymódosítást a Hídnak nem sikerül kijavítania.

A párt kommunikációja azonban április 8-án nagy fordulatot vett. Annak ellenére, hogy Bastrnák Tibor, a Híd parlamenti frakcióvezetője a múlt hét végén még a tisztségéről történő lemondását is benyújtotta – amit aztán frakciója nem fogadott el – a baki miatt, kedden a Facebookon többek között már azt írta, amellett, hogy továbbra is módosítanák az általuk is megszavazott jogszabályt,

“(…) egyesek félreértették a törvényt, tehát az eddigiekhez hasonlóan továbbra is lehet szabadon magyar himnuszt énekelni! Még ha a törvény hatályba lépne is.”

A Híd frakcióvezetője azt mondja, több független jogász szerint az elfogadott törvénymódosítás nem veszélyezteti a szabad himnuszéneklést, Andrej Danko SNS-elnök pedig bocsánatot kért a Hídtól, amiért “a szerencsétlenül megfogalmazott résszel kellemetlen helyzetbe hozták koalíciós partnerüket”.

A himnuszéneklésről szóló paragrafust tehát többféleképpen értelmezik a jogászok, amely eleve arra utal, hogy a törvény nem elég pontos – tehát rossz –, de ahhoz, hogy összetett módon, teljes egészében tudjuk jogilag értelmezni a a jogszabályt, meg kell vizsgálnunk a szóban forgó törvénymódosítás egész folyamatát.

Legelőször még a magánszemélyek megbüntetését is megszavazták

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) négy parlamenti képviselője, Anton Hrnko, Jaroslav Paška, Štefan Zelník, Tibor Jančula és Dušan Tittel által jegyzett javaslat 2018. november 9-én regisztrálták a parlament belső rendszerében, tartalma egészen 2019. március 27-ig nem változott.

A törvénymódosítást minden esetben egy indokló jelentéssel kell ellátni, amelyben a beterjesztőknek kötelességük megindokolni a módosítás szükségességét. Az SNS-es képviselők egyoldalas szövegének lényege az volt, hogy mivel a gyakorlatban megesik, hogy az állami szimbólumokat méltatlan módon ábrázolják vagy utánozzák, azok különleges védelmet igényelnek, mivel az állami szimbólumok az államiság egyik legfőbb megtestesítőjének számítanak.

Az indokló jelentés további három oldalán 11 pontban sorolják fel, hogy pontosan mit változtatnának a törvényen. Ezek közül két pont a leginkább vitatott, az 5-ös és a 8-as. Nézzük csak szó szerint:

5. A 13-as paragrafus 2-es bekezdése a külföldi himnuszok énekléséről szóló résszel egészül ki, amely az érvényben lévő előírásból eddig hiányzott.

8. (...) Mivel a gyakorlatban természetes személyek is megszegik ezt a törvényt, és az érvényben lévő törvény alapján a természetes személyek szankcionálása nem volt lehetséges, bevezetésre kerül, hogy az előírások megsértése esetében ne csak jogi személyek, hanem természetes személyek is szankcionálhatók legyenek. (...) Ezen kívül módosításra kerül a bírságok mértéke is, amelyeket törvénysértés esetén a járási hivatalok szabhatnak ki. Javaslatunk szerint a természetes személyek esetében kiróható bírság felső határa 3000 euró, jogi személyek esetében 10 ezer euróra emelkedik a jelenlegi 6638 euróról.

A törvénymódosításról először 2019. február 6-án vitázott a parlament, a liberális SaS képviselője, Ondrej Dostál már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény tiltja más állam himnuszának lejátszását vagy eléneklését, amennyiben a helyszínen nincs jelen az adott állam hivatalos küldöttsége.

A parlament ennek ellenére másnap, 2019. február 7-én minden módosítás nélkül, eredeti formájában – a magánszemélyekre vonatkozó bírság lehetőségével, és a “más állam himnusza csak akkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége” mondatrész kizárólagosságával együtt – második olvasatba utalta a törvénymódosítást.

Szinte a Híd teljes frakciója is igennel szavazott erre, az akkor jelenlévő Bugár Béla is, csupán Cséfalvay Katalain és Peter Kresák tartózkodtak, és Sárközy Irén bár jelen volt, de nem szavazott.

A magánszemélyek bírságolása sem a Hídnak köszönhetően került ki a javaslatból

Mielőtt a törvénymódosítást második olvasatban megtárgyalta volna a plénum, a parlamenti bizottságok is megvizsgálták azt.

Március 19-én, az alkotmányjogi bizottság ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy a bizottság teljes egészében támogatja a törvénymódosítást. Ondrej Dostál bizottsági tagként ezen az ülésen is bírálta a jogszabályt. A bizottság tagja a hidas Sárközy Irén is, ő nem emelte fel a szavát a módosítással kapcsolatban, és igennel szavazott az alkotmányjogi bizottság határozatára.

Március 21-én a parlament kulturális bizottságában is terítékre került a törvénymódosítás. Ennek is van hidas tagja Bugár Béla személyében, ő azonban ekkor már betegszabadságát töltötte. A bizottság végül 10 módosító javaslatot csatolt a témához, köztük javasolta azt, hogy töröljék a törvénymódosításból a magánszemélyek büntethetőségét.

A módosítás előterjesztőjének fáj a magyar himnusz

Március 27-én aztán újra a parlament elé került a törvénymódosítás – ennek részleteiről már első cikkünkben is írtunk.

A módosítást legélesebben a már említett, ellenzéki Ondrej Dostál bírálta, és újból felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat pontatlan, és tiltja más országok himnuszának eléneklését, amennyiben nincs jelen az adott helyszínen külföldi delegáció. Dostál szerint a módosításban elhelyezett “csak” szó egyértelművé teszi, hogy külföldi delegáció jelenléte nélkül törvénysértő a külföldi himnuszok éneklése. Idézzük fel csak még egyszer a vonatkozó passzust:

(…) más állam himnusza csak akkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége.

Dostál felszólalását az egész törvényalkotási folyamat talán legfontosabb megnyilvánulása követte. Az SNS-es Dušan Tittel, a törvénymódosítás egyik benyújtója, a Fradi egykori labdarúgója így válaszolt Dostálnak, egyértelműen és világosan előrejelezve, hogy a törvénymódosítás értelmében magyar himnuszra is vonatkozik majd a tiltás:

„Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt... Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől”

Miután kibújt a szög a zsákból, és Tittel felszólalásából kiderült, hogy a módosítás egyik előterjesztője hogyan értelmezi jogilag a saját javaslatát, Dostál kérdőre vonta az SNS-es képviselőket, hogy ebben az esetben miért nem azt írták bele a törvénybe, hogy „itt” és „ott” be akarják tiltani a külföldi himnuszok éneklését.

Az éles vita ezzel véget is ért. Az eddig napvilágra kerülő információk szerint a Híd képviselői nem voltak bent az ülésteremben a Dostál-Tittel csörte ideje alatt, így nem is tudtak arról, hogy a parlamentben szóba került a magyar himnusz.

Leszavazták a „csak” szó kivételét

A törvénymódosításról történő szavazásra egy-két óra múlva került sor. Először a kulturális bizottság által javasolt módosító pontokról szavaztak, ez át is ment a parlamenten, így a kukába került a magánszemélyek bírságolhatóságáról szóló rész.

Ezt követően Ondrej Dostál két módosító javaslatáról szavazott a parlament. Dostálnak sikerült elfogadtatnia – a hidasokkal is –, hogy a jogi személyekre kiszabható bírság ne növekedjen 10 ezer euróra, maradjon „csak” 7 ezer euró.

Az ellenzéki képviselő második módosító javaslata arról szólt, hogy a külföldi himnusz lejátszásáról és énekléséről szóló bekezdésből vegyék ki a „csak” szót, hogy a törvény ne büntethesse a külföldi himnusz lejátszását vagy eléneklését, ha a paragrafusban szereplő feltételek nem teljesülnek.

Azonban Dostál javaslata nem kapott többséget a parlamentben. Indítványát leszavazták a Híd képviselői is, kivéve tartózkodó Cséfalvayt és Bastrnákot, valamint Peter Kresákot, aki támogatta Dostál javaslatát.

A végső szavazáson 136 jelenlévő parlamenti képviselőből 108-an – köztük a hidasok is Cséfalvay és Kresák kivételével – támogatták az állami szimbólumokról szóló törvény módosítását.

(db/tasr)