Az eredeti elképzeléshez képest némileg enyhítettek a parlamentben a kormány javaslatán, de végül elfogadták a Lex Koronának nevezett igazságügyi törvénymódosítást.
A módosítás értelmében felhasználhatnák a mobilszolgáltatóktól nyert adatokat a koronavírus-fertőzés lehetséges gócpontjainak azonosítására. Ez azt jelentené, hogy a Közegészségügyi Hivatal olyan adatokhoz is hozzáférne, amelyek eddig telekommunikációs titoknak számítottak, kivéve az üzenetek tartalmát.
A Közegészségügyi Hivatal a mobilszolgáltatóktól származó adatokat anonimizált formában használhatja majd fel statisztikák készítésére. Az intézkedés célja a megelőzés és a modellkészítés elősegítése. A hivatal a karanténba került embereket is azonosíthatja, akiket üzenetek formájában fognak tájékoztatni a rájuk vonatkozó előírásokról.
Az ÚZV hozzáférhet a helyadatok keletkezési idejéről szóló információkhoz is. Ez a jog csak a rendkívüli helyzet, illetve az esetleges veszélyhelyzet idején fogja megilletni a Közegészségügyi Hivatalt, legfeljebb az idei év végéig.
Az új jogszabály értelmében a bíróságok a rendkívüli helyzet idején, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése esetén csak halaszthatatlan ügyekben tarthatják meg a tárgyalásokat. Utóbbiakról az egészség védelmére hivatkozva kizárhatják a nyilvánosságot. A zárt ajtók mögött tartott tárgyalásról kötelező lesz hangfelvételt készíteni, és azt közzétenni. A törvény lehetővé teszi a jogi személyek számára, hogy a személyes találkozókat mellőzve ülésezhessenek.
A magánjog területén érvényes határidők az új típusú koronavírus terjedése miatt kitolódhatnak. Emellett módosul a Bírói Tanács tagjainak leváltási folyamata is. A leváltás nem két hónapon belül, hanem már az erről szóló határozat kézbesítését követő napon hatályba lép. Az az öt bíró, akik hétfőn (március 23.) mondtak le, a törvény hatályba lépését követő napon veszítik el hivatalosan a funkciójukat. Ugyanez lesz az eljárás a Bírói Tanács elnökének lemondása esetén is.
(TASR)