„A ma élő nemzedékek örökbe kapták a szabadságot… Nem is tudják, mi az valójában” – megemlékezés Dunaszerdahelyen, Somorján és Érsekújvárban

2022. március 16. - 08:08 | Régió

Szlovákiai magyarlakta városokban is megemlékeztek az 1848/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról március 15-én, és a beszédekben hellyel-közzel megjelent az orosz-ukrán háború témája is, de nem párhuzamként, hanem helyenként inkább relativizálva.

 

„A ma élő nemzedékek örökbe kapták a szabadságot… Nem is tudják, mi az valójában” – megemlékezés Dunaszerdahelyen, Somorján és Érsekújvárban
Fotók: Cséfalvay Á. András (Érsekújvár), Szinghoffer Mátyás (Somorja), Szilvási Tibor (Dunaszerdahely)

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester például ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy „a felvidéki magyar közösség is szolidaritást fejez ki Ukrajna polgáraival, adományokat küld Ukrajna polgárainak megsegítésére, a háború elől menekülőknek ideiglenes szállást és ellátást biztosít”.

„Ugyanakkor azért ne felejtsük el, hogy az ukrán kormányzat nem engedte országa területére belépni a Szövetség politikai párt országos elnökét, Forró Krisztiánt. Törvénnyel tették lehetetlenné az Ukrajnában élő magyar közösség számára az anyanyelven való oktatást” – emlékeztetett Hájos.

A polgármester figyelmeztetett, hogy a kárpátaljai, ukrajnai magyarok közvetve érintettek a háborúban és a magyarság emiatt ma nem tud egységesen ünnepelni. Ugyanakkor a dunaszerdahelyiek és környékbeliek adományokat gyűjtöttek, amelyeket ma hajnalban útnak is indítottak a testvérvárosba, Beregszászra.

Hájos Zoltán

Hájos beszélt arról, hogy március 15-én a magyar forradalom hőseiről emlékezünk meg, de „nemcsak a magyar hazafiakról, hanem mindazon más nemzetiségekről, akik a magyar forradalom eszmeiségéhez csatlakoztak az abszolutista uralmat megtestesítő osztrák császár ellen”. Figyelmeztetett a népszámlálás adataira is, rámutatva, hogy „a mai világban sokan úgy gondolják, nem eléggé fontos a nemzetiségük felvállalása”. Úgy érzi, hogy akik tanulás vagy munka céljából külföldre mennek, sokkal inkább különlegesnek érzik ezt, és felvállalják, hogy magyarok, mivel ettől lesznek egyedibbek, „Szlovákiában viszont sokan fordítva viselkednek, mintha tartanának a többségtől” - húzta alá.

Kovács László történész Dunaszerdahelyen megtartott ünnepi beszédében Petőfi Sándor jelentőségére hívta fel a figyelmet, aki a Nemzeti dallal szerinte „a legzseniálisabb feltalálók egyszerűségével állította válaszút elé a nemzetet”. „Talpra állt a magyar és az ország, hogy felzárkózzék Európához” – szögezte le.

Úgy véli, Petőfinek határozott forradalmár fellépésének volt köszönhető, hogy a forradalom tulajdonképpen egyetlen puskalövés nélkül zajlott le. „Március 15-e nemcsak a korlátlan hatalom feletti győzelem diadalmának, hanem a tett következményeitől való félelem legyőzésének felszabadító öröme is” – mondta, emlékeztetve, hogy Petőfiék, Kossuthék és az ismeretlen hősök tettei „az európai haladás élvonalába emelték a nemzetet”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az akkori „piros-fehér-zöld az öntudatra ébredt magyar polgárság szimbóluma volt”, de vele szemben nem más nemzetek zászlói álltak, hanem a császári fekete-sárga, illetve az orosz cár zászlaja.

Kovács László

„Akik akkor a ’48-at a nemzetiségi ellentétek szintjére akarták süllyeszteni, a régi rendszer hívei, a reakció emberei voltak, mint ma. Akkor is és ma is a régi rendszerhez húzók és a polgári haladás hívei közt volt harc, nem a magyarok és a nemzetiségek között” – hangsúlyozta. Úgy véli, ezt a feszültséget sokan ma pártokba tömörülve szítják, viszont szerinte ezzel szemben az európaivá váláshoz az egyetlen út az demokratikus erők összefogásának útja.

„A mi számunkra a ’48-as március a reményt, az új utakat kereső bátor közösség alkotóereje kiteljesedésének a reményét jelenti – szögezte le. –

A szabadság volt a legfőbb vívmánya ennek a márciusnak. A ma élő nemzedékek örökbe kapták a szabadságot és úgy vannak vele, mint a legtöbben, akiknek nem kellett érte harcolni. Nem is tudják, mi az valójában. Hogy micsoda felelősséggel jár élni és nem visszaélni ezzel a szabadsággal, ami annyi drága életet követelt.” Emlékeztetett, hogy az ünneplésünk akkor lesz igaz, ha átérezzük ezt a felelősséget.

Pomichal Krisztián

Petőfi jelentőségét hangsúlyozta Somorján Pomichal Krisztián újságíró is, aki szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalmi hullám kapcsán csak Magyarországon, március 15-én nem folyt vér.

„A magyarság szabadságvágya sohasem romboló”

– vélekedett, hozzátéve, hogy a magyar forradalom megmaradt volna forradalomnak, ha V. Ferdinánd császár újra nyeregben érezve magát nem vonja vissza az áprilisi törvényeket.

Raffay Ernő

Érsekújvárban, a Csemadok-székház előtti Czuczor Gergely- szobornál Raffay Ernő történész tartott ünnepi beszédet, melyben örökérvényűnek nevezte a 12 pontot, mivel úgy véli, máig mindig valamelyik időszerű volt. Ennek kifejtésénél, az egyes pontok magyarázatánál emlékeztetett például a Rotschild-dinasztia Osztrák Nemzeti Bankjára, de a szerinte öngyilkos szlovák és román amerikabarát politikára is, ami szerinte előbb-utóbb tragédiákat okoz. „Az Egyesült Államok nem véletlenül megy oda, ahova” – mondta, utalva a NATO haderők áttelepítésére az orosz-ukrán háború kapcsán, bár a háborúra egyszer sem utalt. Dicsérte viszont a magyar haderőfejlesztést, „a világ legjobb fegyverei kerülnek a magyar honvédséghez”, egyébként épp a NATO égisze alatt.

Fontosnak tartja, hogy a következő generációk gyermekeinek és unokáinak is elmagyarázzák a 12 pontot, mivel szükség van arra, hogy ismerjék a történelmünket.

„A szabadság népe vagyunk. Ha csak az elmúlt 200 évet nézzük, akkor rendkívül bizakodóak lehetünk a jövőre nézve. Ha születni fog elég magyar gyermek a Kárpát-medencében, akkor a Kárpát-medence magához fog ölelni bennünket” – fogalmazott.

(SzT)