Madárinfluenzás volt az Ekecs és Szilas között talált hattyú!
Madárinfluenzás volt az a hattyú, amelyet múlt hét pénteken találtak a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határában, Ekecs és Szilas között.
Szombaton Dr. Miholics István, a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója volt a Pártia Rádió műsorának vendége. Az igazgató akkor közölte: január 13-án, péntek este kaptak riasztást a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határából, ahol a Szilas és Ekecs egy úton heverő hattyú akadályozta a forgalmat.
A felügyelet igazgatója valószínűsítette, hogy a hattyú madárinfluenzával fertőzött, és gyanúja beigazolódott.
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet honlapján január 17-én az alábbi közlemény jelent meg:
"Január 13-án a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet a rendőrség és a helyi vadászgazda jelenlétében egy magán-állatorvost hívott a helyszínre, aki humánus módszerrel elaltatta a hattyút. Az állatorvos megállapította továbbá, hogy a hattyút nem ütötte el autó, de az állat gyengeség és hasmenés jeleit mutatta."
Január 14-én, vagyis szombaton a hattyú tetemét az illetékes zólyomi laboratóriumba küldték. Január 16-án, vagyis hétfőn délután a laborból megérkezett az eredmény, miszerint:
az Ekecs és Szilas közti úton talált hattyú szervezetében H5N8 típusú madárinfluenza jelenlétét állapították meg.
Az állategészségügyi felügyelet három kilométeres megfigyelési körzetet hoz létre minden gócpont körül, ahol észleték a madárinfluenzát. Nagykeszi, Komárom-Lándor, Csicsó, és Komárom-Kava körzet után Szilas és Lakszakállas immár az ötödik ilyen körzet a Komáromi járás területén.
Szilason és Lakszakállason összeírják a szárnyasokat
Szilas községe január 17-én kapott egy végzést, miszerint össze kell írniuk a helyi baromfitartókat, és azt is, hol mennyi szárnyast tartanak a lakosok.
A községi hivatal alkalmazottai szerda reggel már útnak is indultak, hogy begyűjtsék a szükséges információkat - tájékoztatta a Paramétert Tóth Péter, Szilas polgármestere. A lakosságot a hangosbeszélőn keresztül is tájékoztatták a helyzetről, valamint a kapcsolódó információkat közzétették a falu internetes oldalán és a Facebookon is.
A polgármester nem tapasztal a faluban semmiféle pánikot, sőt, elmondása szerint a helybeliek inkább bizonyos mértékű közönnyel kezelik a helyzetet, abban bízva, hogy a hattyú csak a község közelébe repült, és a baromfiknál nem ütheti fel a fejét a madárinfluenza. Tóth Péter tudomása szerint a megfigyelési körzetbe tartozó szomszédos településen, Lakszakállason is a községi alkalmazottak gyűjtik össze a szükséges információkat az állategészségügyi felügyelet számára.
A Dunaszerdahelyi járást nem érinti a madárinfluenza?
A helyszín, ahol Ekecs és Szilas között a madárinfluenzás hattyút befogták, a Komáromi járás területén található, ám a három kilométeres megfigyelési körzet elméletileg átnyúlik a Dunaszerdahelyi járásba, Ekecs község határába is.
Polák László, Ekecs polgármestere a Paraméterrel közölte: az állategészségügyi felügyelet regionális kirendeltsége nem vette fel a kapcsolatot a község önkormányzatával - Ekecset tehát nem kötelezték a faluban tartott szárnyasok összeírására, ahogy erre Szilason és Lakszakállason sor került.
"Azok a lakosok, akik hallottak arról, hogy a szomszéd falukban összeírják a szárnyasokat, kérdezték tőlünk, hogy nálunk mi a helyzet. Figyeljük a hivatalos e-maileket és a postán érkező leveleket, de egyelőre az önkormányzat nem kapott ilyen jellegű hivatalos felszólítást"
- nyilatkozta a Paraméternek Polák László polgármester, aki szilasi kollégájához hasonlóan a lakosság körében nem tapasztalt nyugalmatlanságot a történtek miatt.
A madárinfluenza szlovákiai felbukkanási helyei január 17-ig (Forrás: svssr.sk)
Mire ügyeljenek a baromfitartók?
Dr. Miholics István elmondása szerint
a betegséget megelőzendő elsősorban arra kell vigyázni, hogy a házi szárnyasok semmilyen kontaktusba ne kerülhessenek vadmadarakkal.
Ennek érdekében az ivóvizüket és a táplálékukat is olyan helyről kell beszerezni, illetve olyan helyre kell kihelyezni, ahová a vadon élő madarak nem férhettek, nem férhetnek hozzá.
Mihalics doktor szerint egyelőre nem kell tartani attól, hogy emberre átterjedne a betegség, mivel erre még nem volt példa Európában, ugyanakkor leszögezte, mindig be kell tartani az előírásokat.
A betegség lappangási ideje 2-6 nap lehet, de több helyen előfordult már ennél gyorsabb lefolyás is.
„Amennyiben csökken a szárnyas a vízfogyasztása, táplálékfelvétele, tojáshozama, az figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. A fertőzés légúti betegségekkel, idegi tünetekkel járhat”
– magyarázta az igazgató.
Ha valaki elhullott szárnyast talál a házánál, azt azonnal jelentenie kell. „Be kell biztosítani, hogy ne vigye el más állat, ragadozók vagy macskák, és hívjon bennünket, mi már tudjuk, mit kell vele tenni”
– húzta alá.
Ha fertőzött tetemet találnak egy udvarban, abban az esetben ott az összes baromfit likvidálják.
„Előbb-utóbb kipusztulna az egész állomány, ezzel meggyorsítjuk a folyamatot” – mondta.
Az influenza többi típusához hasonlóan a betegség elsősorban a téli időszakban terjed. Mint fogalmazott, a betegséget vándormadarak is terjeszthetik, a vírust pedig leggyakrabban a vadmadarak, vadkacsák tartják életben.
(db/SzT)
