Maffia a Kisebbségi Kulturális Alapban? Az új igazgató nem talált olyan nyomot, ami alapján feljelentést kellett volna tennie

Mintegy két és fél hónapja áll a Kisebbségi Kulturális Alap élén, milyen állapotban vette át, mit talált a hivatalban?

Ha a fő tevékenységünket nézem, tehát a támogatói tevékenységet a kisebbségi kultúra területén, az igazgatói kinevezésem napján, vagyis július 31-én viszonylag gyengén állt a szerződések aláírása. A 2021-es év négy felhívása alapján 1483 pályázatnak ítéltek meg támogatás, 8,07 millió euró értékben, de július végén még csak 205 szerződést írtak alá, és mindössze 98 volt kifizetve, összesen mintegy 500 ezer euró értékben.

Ez nem túl sok, főleg, ha azt nézzük, hogy a nyár közepéről beszélünk. Mi okozta ezt a lemaradást?

Még kiegészíteném, hogy éppen abban az időben hagytak jóvá egy újabb felhívást, amire további 72 pályázat érkezett, összesen 351 ezer euró értékben, amit szintén adminisztrálni kell.

Ezt az állapotot szerintem több tényező együttes hatása okozta. Az egyik mindenképpen a COVID 19 világjárvány. A számok, amelyeket ismertettem, azt mutatják, hogy nagyon komoly késésben vagyunk.

Ilyen katasztrofális késést nem tapasztaltunk tavaly sem, amikor szintén itt volt a nyakunkon a világjárvány.

A teljesség kedvéért el kell mondani azt is, hogy tavaly kiegészítő, az éves alapösszeg feletti támogatást is adhatott az Alap ösztöndíjakra, 500 ezer euró értékben. Habár ezt tavaly hirdették meg, a pályázatok adminisztrációja erre az évre csúszott. Ebből a pluszpénzből összesen mintegy 150 pályázatot támogatott az alap, 440 ezer euró értékben. A járvány hatása az is, hogy a 2020-ban támogatott projektek megvalósításának határideje, és ezzel együtt a támogatás felhasználásának a határideje is átcsúszott erre az évre, egészen 2021. március 31-ig. Ez azt is jelentette, hogy szerződéskiegészítéseket kellett kötni mintegy 290 esetben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennyivel több szerződést kellett előkészíteni és aláírni. Az alap vezetésének szerintem tájékoztatnia kellett volna a feleket, hogy 2021-ben a szerződéskötések során komoly problémák lesznek.

Említette, hogy a 2020-as projektek megvalósításának határideje egészen 2021. március 31-re tolódott. A pályázóknak sikerült megvalósítaniuk ebben a megnyújtott időszakban a pályázataikat, vagy voltak, akik inkább visszaadták a támogatást?

A pandémia egyik hatása az is, hogy sok projektet elhalasztottak, sokan visszaadták a támogatást.

Az idei és a tavalyi évben a visszaadott összeg mintegy egymillió eurót tesz ki.

Ez az alap éves támogatásának az egynyolcada, idén tehát ennyivel nőtt a támogatási összeg, és ez tovább növeli az adminisztratív munkát.

A fel nem használt összeget tehát a következő évben felhasználhatják?

Igen, azt a következő évben támogatásokra kell fordítani. Míg az egy évre kapott 8 millió euróból 7,6 milliót kell projekttámogatásra fordítanunk, 400 ezer euró pedig az alap működésére szolgál, addig az előző évről áthozott összeget teljes egészében a támogatásokra kell fordítani. Pedig ennek az összegnek a pályáztatása is komoly munkát igényel, de ennek már nincs fedezete, ami komoly probléma. Erre a törvény nem gondolt, ezért szerintem ezt újra kell szabályozni.

Azt mondja, hogy módosítani kell a törvényt?

Igen.

Már készítik is a módosítást?

Az Alap maga nem kezdeményezheti a törvény módosítását, de a problémákról már tájékoztattam a kulturális minisztert is. Elmondtam azt is, hogy olyan módosítás kell, hogy az Alap teljesíteni tudja minden törvényes feladatát.

Milyen eredményre jutottak?

A minisztert tájékoztattam arról is, hogy minden kapacitásunkat a szerződések előkészítése köti le. Nagyon feszült anyagi helyzetben van az alap, de kénytelenek voltunk megbízási szerződésre újabb embereket alkalmazni, hogy segítsenek a szerződések adminisztrációjában. A működésre csak a támogatás 5 százalékát, jelenleg 400 ezer eurót használhatunk, igaz, ez tavaly kiegészült a rendkívüli támogatás 5 százalékával, ami 25 ezer euró volt. A jelenlegi helyzet azt talán megengedni, hogy hatékonyabbá tegyük a tevékenységünket, de jelentős előrelépésre nem számíthatunk. Nem tudjuk behozni a lemaradást az elszámolások ellenőrzésében és a monitoringban sem.

Tettek konkrét javaslatot is a miniszternek?

Igen, szerintem az alap működésére mindenképpen nagyobb összeget kell fordítani.

Én azt támogatom, hogy a működési költség a teljes összeg 5 százalékáról 6-6,5 százalékra nőjön.

De ez azzal is jár, hogy csökken a támogatásokra fordítható összeg, ha a 8 millió euróból 400 000 helyett 480 ezer vagy 520 ezer eurót használnak fel a működésre.

Igen, de ha az állam hozzájárulása is emelkedne, akkor ez nem fenyegetne.

Például, ha 8 millióról 8,25 millióra nőne a támogatási összeg, akkor a kisebbségek nem éreznék meg a működési költség emelkedését.

De meggyőződésem, hogy ha csak 1 százalékponttal nőne a működési költség és nem emelkedne a teljes összeg, a kisebbségi szervezetek azt sem elleneznék.

A javaslatában pontosan mekkora emelés szerepel?

Több változatot javasoltunk, de a végső változat úgyis majd a képviselőkön fog múlni.

A július végi állapotoktól mára meddig jutottak? Hány szerződést írtak már alá a kinevezése óta?

Mint mondtam, amikor átvettem az alap irányítását, a fenti okok miatt csak 205 szerződés volt aláírva, ami meghatározta a további munkánkat is.

Október 11-ig újabb 646 szerződést írtunk alá, vagyis összesen 851 szerződés készült el – 57,3 százaléka az összes szerződésnek – 4,3 millió euró értékben, amiből már átutaltunk több mint 3,27 millió eurót.

Az utalás folyamatosan zajlik a már aláírt pályázatok esetében.

Ez még mindig nem túl sok, miért megy ilyen lassan az szerződések előkészítése és az utalás?

Én éppen fordítva látom, szerintem nagyon felgyorsult a folyamat. Ha figyelembe vesszük, hogy az első félévben, a rendkívüli szerződéseket, a szerződések kiegészítését és az új szerződéseket is, akkor olyan számot kapunk, mint amit mi értünk el 2 hónap alatt.

Igen, de az első félévben, májusig üléseztek a szakmai bizottságok, vagyis a szerződéskötéseket csak a döntések után lehetett elkezdeni.

A szakmai bizottságok a kiegészítő felhívások értékelését valójában csak szeptemberben fejezték be. Az alap személyi kapacitását figyelembe véve ez nagyon is gyors. A kollégáink teljes erőbedobással dolgoznak, és igyekszünk ebben a gyors tempóban folytatni a munkát. Sajnos vannak nehezítő külső körülmények is.

Lehet, hogy a kapacitást figyelembe véve gyorsan halad a pályázatok feldolgozása, de az év végéig már csak szűk három hónap van hátra, inkább kettő. Sikerül befejezni addig támogatások átutalását?

Mindent megteszünk azért, hogy ez így legyen.

Azt nem tudja megígérni, hogy karácsonyig mindenki megkapja a pénzt?

Csak azt tudom megígérni, hogy mindent megteszünk ezért.

Azért is fájdalmas a támogatott szervezeteknek a késés, mert a rendezvények többsége már megvalósult, tehát a szervezők pénze áll benne.

Igen, ezért is hoztunk olyan határozatot, hogy előbb a már megvalósult rendezvények támogatását fizessük ki. Ugyancsak előnyben akarjuk részesíteni az egyes nemzetiségek legnagyobb projektjeit, a legfontosabb rendezvényeket.

Eddig a támogatási tevékenységről beszéltünk, és valóban ez az Alap legfontosabb munkája, de vannak más feladataik is. Azokat hogyan sikerült teljesíteni?

A legnagyobb hiányosságok az ellenőrzésben vannak. A 2018-as, 1390 pályázat esetében például csak 570 elszámolást ellenőriztek. Több mint 400 elszámolásnak az ellenőrzése még el sem kezdődött.

A 2019-es és a 2020-as évek esetében egyáltalán el sem kezdődött az elszámolások ellenőrzése.

Ezek rendkívül riasztó számok, amelyek azt mutatják, hogy hibás elszámolások esetén előfordulhat olyan helyzet, hogy nagyon régi támogatásokat vagy azok egy részét kell majd visszakövetelni.

Ezt a helyzetet ugyancsak az alacsony dolgozói létszám okozza?

Szerintem már az alap indulásánál rosszul mérték fel a szükséges személyi feltételeket, de az okokat nem tudom egyértelműen megítélni. Az elszámolások ellenőrzése mellett nagyon szerény a rendezvények megvalósításának a rendszeres ellenőrzése, a monitoring is, amikor az Alap munkatársai személyesen, a helyszínen ellenőrzik, hogy hogyan valósultak meg a rendezvények. Ez nemcsak az ellenőrzés szempontjából lenne fontos, hanem azért is, hogy a munkatársaink élő kapcsolatban legyenek az egyes kisebbségek képviselőivel.

Nemcsak az a feladatunk, hogy adminisztráljuk a pályázatokat, hanem az is, hogy elemezzük, fejlesszük a kisebbségi kultúrát, a nemzeti kisebbségeket megismertessük lehetőségeikkel, az aktuális kulturális trendekkel.

Az alap munkáját nehezíti a munkatársak gyors cserélődése is. Amikor igazgatóként beléptem, én voltam a 31. alkalmazott, akit felvettek, vagyis ha azt vesszük, hogy az alapnak 10-12 alkalmazottja volt átlagosan az elmúlt években, ez azt jelenti, hogy szinte minden pozícióban megfordult már csaknem három ember. Ha jól tudom, már csak egyetlen olyan ember dolgozik itt, aki már az alap indulásánál is itt volt. Ez szintén nehezíti az alap munkáját, például már csak a kisebbségek képviselőivel való kapcsolattartás miatt is. Ráadásul a távozási hullám még nem ért véget, két kolléganő most is felmondási idejét tölti. Eddig azonban minden megüresedett helyet sikerült betöltenünk.

A pályázatokat értékelő szakmai tanácsok megbízatása október 14-én lejárt. A tagok többségét megválasztó választó közgyűlésekre a kisebbségek kulturális szervezetei szeptember elejéig regisztrálhattak. Hogyan áll ez a folyamat, hány szervezet regisztrált?

A kisebb létszámú kisebbségek esetében a szervezetek szeptember 6-ig, a nagyobb létszámú kisebbségek esetében szeptember 13-ig regisztrálhattak. Akkor azonban csak az elektronikus regisztráció ért véget, a teljes folyamat a napokban fejeződik be. Eddig mintegy 270 szervezet regisztrált, de nem kizárt, hogy ez a szám még változni fog. Minden azon múlik, hogy a szervezetek elküldik-e a szükséges dokumentumokat, és mi ezeket elfogadjuk-e.

Ez a szám sokkal alacsonyabb, mint az a korábbi választások során volt. Most úgy látom, hogy még ez a 270-es szám is csökkenni fog, várhatóan ebből 50 szervezet regisztrálását el kell utasítanunk, mert vagy nem küldtek el minden szükséges igazolást, vagy nem működnek legalább 3 éve a kisebbségi kultúra területén, esetleg más okok játszanak közre.

A szakmai tanácsok tagjainak megválasztása azért is fontos, mert amíg nincsenek, addig az Alap nem tud új pályázatokat kiírni. Tavaly a pandémia ellenére november 20-án sikerült kiírni az első pályázati felhívást, most erre mikor kerülhet sor?

Valóban, a szakmai tanácsok küldenek tagokat az igazgatótanácsba, és az hagyja jóvá a pályázati struktúrát. Idén módosult a ránk vonatkozó törvény, amely előírja a választó szervezetek regisztrációját. Ha a törvény nem augusztus 1-jén lépett volna életbe, akkor talán előbb közzétehettük volna a jelentkezési felhívást a szervezeteknek, ez így egy kicsit lefékezett bennünket. Viszont már tudjuk, október 25-ig le akarjuk bonyolítani a választást a kisebb létszámú nemzetiségek esetében, a roma és a magyar szervezetek képviselői pedig legkésőbb november elején megválaszthatják a tanácsok tagjait.

A választó szervezetek listája, vagyis a szervezetek regisztere nyilvános lesz?

Igen. Amint lezárul a regisztrációs folyamat, fent lesz a weboldalunkon. A szakmai tanácsok tagjaival kapcsolatban is változott a törvényi szabályozás: igazgatóként nem nevezhetem ki az alap alkalmazottait a tanácsokba, és sokkal szigorúbbak lettek az összeférhetetlenségi szabályok is az alap igazgatója által nevezett tagok esetében.

Ezek a tagok, és a közeli hozzátartozóik nem pályázhatnak az alapnál.

A szakmai tanácsok öttagúak, hármat a regisztrált szervezetek képviselői választanak, kettőt pedig az igazgató, vagyis ön nevez ki, tehát tanácsonként erre a két emberre vonatkoznak a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok?

Igen. De azt még hozzá kell tennem, hogy a kisebb létszámú kisebbségek esetében az igazgató több tanácsi tagot is kinevezhet, ha például a kisebbség szervezetei nem tudnak tagokat választani a szakmai tanácsba, akkor ezekre a helyekre is az igazgató nevez tagot.

A szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok csak az igazgató által nevezett tagokra vonatkoznak, vagyis így kétféle tagja lesz a tanácsnak: akit a kisebbségek választottak meg, az maga is pályázhat, akit az igazgató nevezett ki, az nem pályázhat, sőt, a közeli családtagjai sem pályázhatnak. Nem diszkrimináció ez?

Nem szívesen kommentálnám a törvényt. Kinevezett igazgatóként a feladatom a törvényi előírások betartása, nem pedig kommentálása. A törvénymódosítás hatásait majd akkor értékelhetjük, ha a választási folyamat lezajlott. Azonban a diszkriminációt erős kifejezésnek tartom ebben az esetben. Ha fontos számunkra a transzparencia, akkor fontos, hogy az összeférhetetlenségi szabályok is szigorúak legyenek.

Igen, de elsősorban a kisebb létszámú kisebbségek esetében hogyan talál majd olyan embert, aki ismeri is az adott kisebbség kulturális életét, és vállalja azt is, hogy ő maga nem fog pályázni?

Valóban nem lesz könnyű feladat, de az összeférhetetlenségi szabályokat a törvényünk valószínűleg hasonlóan kezeli, mint a más hasonló alapokra vonatkozó törvények.

A működését, szerkezetét tekintve nem nagyon van másik hasonló alap Szlovákiában.

Én a szlovák Művészeti Alapra és az Audiovizuális Alapra gondoltam, de valóban, a KKA tényleg nagyon specifikus alap.

Azt tervezem, hogy a szervezetek regiszterének elkészültével párhuzamosan egy felhívást teszek közzé a nemzeti kisebbségek szervezetei, és minden olyan releváns, ezen a területen dolgozó szervezet számára, hogy tegyenek javaslatot a tanácstagok személyére.

Vagyis ön azok közül akarja majd kiválasztani a plusz két tanácstagot, akiket a szervezetek javasolnak?

Igen. Természetesen a javaslatokat indoklással együtt várom. Biztosan meg fogom hallgatni ezeknek a szervezeteknek a javaslatait.

Ez azt is jelenti, hogy önnek még nincs elképzelése, hogy kiket nevezne ki az egyes szakmai tanácsokba?

Nem, még nincs, de figyelembe fogom venni a jelenlegi állapotot is, valamint a szervezetek javaslatait.

Az augusztusban életbe lépett törvénymódosítás nemcsak az összeférhetetlenségi szabályokat szigorította, hanem a választásra jogosult szervezetek körét is leszűkítette. Gyakorlatilag csak nonprofit szervezetek regisztrálhatnak a választásra. Ezt jó megoldásnak tartja?

Még kiegészíteném, hogy regisztrálhatnak olyan szervezetek is, amelyek a jogalanyiságukat egyházaktól származtatják.

Valóban, viszont a törvény gyakorlatilag kizárja a könyvtárakat, a színházakat, a kiadókat, a galériákat, a filmes produkciós cégeket a tanácstagok megválasztásából. Nem pályázhat például sem a Jókai Színház, sem a Thália, és a Fórum Intézet sem küldhet képviselőt. Ezt jó megoldásnak tartja?

Ahogyan már korábban is mondtam, nem szeretném kommentálni a törvénymódosítást. Jelenleg ilyen a törvény, ezt kell betartanunk, ez alapján kell működnünk.

Mégis, mi a véleménye? Segíti ez az alap működését?

Erre a kérdésre még nem tudok válaszolni, mert az első választás még nem zajlott le. Az értékelésre lesz idő, amikor lezajlottak a választások.

Egyébként szeretném, ha a törvénymódosítást a kisebbségek szervezetei is véleményeznék.

Tehát a szakmai tanácsok tagjainak megválasztását legkésőbb november elején szeretné lebonyolítani. Mikorra várható tehát az első pályázatok kiírása?

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél előbb kiírjuk az első, 2022-re vonatkozó pályázatokat.

Szeretnénk, ha ez már november végén megtörténne, ennek érdekében megteszünk mindent.

A tavasszal kisebb botrányt kavart az alap körül Gyimesi György (OĽaNO) képviselő, aki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a KKA-t egyfajta kultúrmaffia irányítja, amelynek tagja az alap volt igazgatója és a volt kulturális államtitkár mellett több ismert szlovákiai magyar művész is. Ön már két hónapja irányítja az alapot, megtalálta ennek a maffiának a nyomát?

Nem az én feladatom a politikusok kijelentéseinek kommentálása.

Gyimesi György kijelentései a büntetőjogi felelősség kérdését feszegették azzal, hogy maffiát emlegetett.

Erre csak annyit tudok mondani, hogy ha bárkinek ilyen gyanúja van, akkor forduljon a bűnüldöző szervekhez.

De ön talált olyan nyomokat, amelyek alapján büntetőfeljelentést tett volna, annak megfelelően, ahogyan azt Gyimesi György lefestette?

Én nem tettem semmilyen büntetőfeljelentést.

Az alap vezetője és gyakran a munkatársai is ki vannak téve politikai nyomásnak, ez valószínűleg így volt a múltban, és így lesz a jövőben is. Ön felkészült arra, hogy ki kell bírnia ezt a nyomást?

Figyelembe véve, hogy ezt a pozíciót olyan emberként pályáztam meg, akinek nincs semmilyen pártkapcsolata vagy politikai háttere, következetesen apolitikus vagyok, és ilyen is akarok maradok, így bízom benne, hogy ezeknek a nyomásoknak – ha valóban lesznek – az alap ellent tud állni.

Tudjuk, hogy Gyimesi György is talált olyan szervezeteket, akiknek igyekszik „segíteni”, Peter Pollak (OĽaNO) parlamenti képviselőnek és Zuzana Kumanovának, a korábbi kulturális államtitkárnak is vannak „érdekeltségei” a kisebbségi kultúra területén. A részükről nem számít egyfajta politikai nyomásra?

Nem tartok tőle, a szakmai tanácsok arra vannak, hogy felmérjék a pályázatok minőségét, bízom benne, hogy el fogják tudni látni a feladatukat.

A tanácsok az önkormányzatiság elvén működnek, ahogy ön is említette a KKA egy nagyon specifikus alap. Ugyan az igazgató írja alá a döntéseket, de csak a szakmai tanács ajánlása alapján teheti ezt meg.

Ön tervez idén valamilyen módosítást a felhívások struktúrájában? Számítsanak valamilyen változásra a pályázók, vagy hozzávetőlegesen a korábbi évek gyakorlatát követi majd?

Ebben az évben szerintem nem lesznek nagy változások, mert arra nincs időnk, hogy ilyen változásokat végrehajtsunk, ha a felhívásokat mielőbb ki akarjuk hirdetni. Csak olyan változások lesznek, amelyek elkerülhetetlenek, ezek nem lesznek jelentősek.

Egy komoly változás azonban talán várható idén, amely ugyan nem érinti közvetlenül az alapot, de az egyik fontos pályázót igen. A parlamentben van a lex Csemadok, amely évi 300 ezer eurós támogatást javasol a szervezetnek, miközben a Csemadok évente több százezer eurót kap az alaptól is. Befolyásolni fogja ez az alap hozzáállását a Csemadok pályázataihoz?

A törvénytervezetet nem akarom kommentálni, de természetesen hallottam róla. Meglátjuk, milyen lesz az elfogadott változat. Bízom benne, hogy a törvény megmondja majd azt is, hogy a KKA-hoz milyen lesz a viszonya a szervezetnek.

Lajos P. János