1
Fotó: TASR
Megosztás
Kitört a kommunikációs háború a hétvégi országos COVID-teszteléssel kapcsolatban, sokan kétségbe vonják az antigén tesztekkel történő, az ország egész területére meghirdetett szűrés értelmét. Sokan hivatkoznak a prágai Motoli Egyetemi Kórházban két különböző típusú antigén teszt érvényességének és pontosságának ellenőrzésére készített tanulmányra. Néhány, a kormány válságstábjában is dolgozó tudós pedig nyílt levélben hívja fel a kormány figyelmét, hogy mire ügyeljen a járvány kezelése kapcsán.
Az orvosi kamara: ki fog kezelni a tesztelés után?
A legélesebb, személyeskedésektől sem mentes vita Marian Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) elnöke és Igor Matovič kormányfő között folyt. Marian Kollár az országos teszteléssel kapcsolatban is meglehetősen negatívan nyilatkozott, de a hangsúlyt az egészségügyi dolgozók védelmére helyezte. „Lesz majd ember, aki az országos tesztelés után is ki tud majd vizsgálni bennünket, ha megfertőződnek azok az egészségügyisek, akik tesztelni fognak? Eljutunk majd a rendelőbe vagy a már ma is túlterhelt kórházakba? Képes lesz kezelni a szlovák egészségügy a következő hullámot?" – tette fel a kérdéseket Kollár. A kamara nem is javasolja a tagjainak, hogy segítsék a tesztelést, azt mondják, hogy ezt minden orvos maga döntse el.
Marian Kollár (Fotó: TASR)
Mekkora is a halálozási ráta?
A kamara nem utasította el teljesen az országos tesztelést, habár megkérdőjelezte, hogy valóban szakmai döntést hozott-e a válságstáb és a kormány, amikor a végrehajtásról döntött. Úgy vélik azonban, hogy vannak más intézkedések is, amelyek hatékonyabbak lennének a koronavírus ellen, mint az országos tesztelés, és kevésbé venné igénybe az egészségügyi dolgozókat.
Ernest Sivík, a kamara tanácsának tagja a keddi sajtótájékoztatójukon egy WHO tanulmányra hivatkozva azt állította, hogy
nem kellene túldramatizálni a helyzetet, mert például a betegség halálozási aránya mára 0,2 százalékra csökkent, ami az influenza szintje ebben a tekintetben.
Életkor szerint
Az említett tanulmány valóban azt mondja, hogy a halálozási ráta középértéke 0,23%, Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet korábbi vezetője szerint azonban azt is tartalmazza, hogy ezt rendkívüli mértékben befolyásolja például a páciensek kora „Míg a tanulmányok szerint a 10 év alattiak esetében a halálozás 0,1 százalék alatt van, addig a 70 év felettiek esetében ez 8,6 százaléknál is magasabb” – írta az egészségpolitikus. Ez azt jelenti, hogy míg a 10 év alattiaknál 1000 betegből egy esetében halálos a vírus, addig a 70 felettieknél csaknem minden 10. beteg meghal. Úgy véli, hogy az említett tanulmány azért is mutat olyan alacsony halálozási arányt, mert a felhasznált adatok több mint 90 százaléka éppen a 70 év alattiakra vonatkozik.
„Szerintem rendkívül felelőtlen lépés úgy bemutatni a COVID-ot, mint egy »kisebb vírusos« megbetegedést” – jelentette ki az egészségpolitikai elemző.
Illusztrációnak az amerikai járványügyi hivatal elemzését idézi, amely szerint a kor az egyik legfontosabb tényező, amely a halálozást vagy a kórházi kezelést befolyásolja. Eszerint a halálozási arány a 75-84 évesek körében 220-szor magasabb, mint az összehasonlítási alapnak vett 18-29 éves korosztály körében, a 85 fölöttieknél pedig 630-szor.
Matovič: A kamara fakenews-t és hoaxot terjeszt
Igor Matovič kormányfő nem kímélte Kollárt a kamara sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt, szerinte az orvosi kamara elnöke ezzel teljesen lejáratta magát. „Nem lehet a koronavírust egy egyszerű náthához hasonlítani” – üzente Kollárnak Matovič.
A kormányfő rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy az orvosi kamara vezetője álhíreket, hoaxokat terjeszt, amivel már Marian Kotleba szintjére süllyedt.
Az eredményesség akár 67 százalék – ez sok vagy kevés?
Nincs teljes egyetértés az országos tesztelés várható eredménye kapcsán, elsősorban az alkalmazott antigén tesztek eredményessége miatt. Egy ugyancsak a napokban nyilvánosságra hozott cseh kutatás eredmény – az egyik leghíresebb prágai kórház, a motoli egyetemi kórház tanulmánya – alapján a tesztek
laboratóriumi körülmények között a fertőzöttek 63-67 százalékát kiszűrik.
A tanulmány kimutatta azt is, hogy a vizsgált antigén tesztek használata során nem kell attól tartani, hogy a vírusmentes pácienseket pozitívnak mutatja, vagyis feleslegesen „küldene” karanténba egészséges embereket. Az ellenőrzést PCR tesztekkel végezték.
Igor Matovič szerint ez rendkívül jó eredmény, hiszen ők úgy számoltak, hogy csak a fertőzöttek egyharmadát tudják beazonosítani a tesztelésssel.
„Ez pontosan kétszer jobb hatásfok, mint amire számítottunk” – mondta a kormányfő,
a kormány ugyanis úgy számolt, hogy a fertőzöttek 30 százalékát találják meg az országos teszteléssel. A WHO előírása szerint azonban nem lehet diagnózis megállapítására használni olyan eszközt, aminek a hatékonysága 80 százalék alatti.
Legalább 30 százalékos hibahatár
A tesztelés ellenzői azonban éppen a legalább 30 százalékos hibalehetőségre hivatkoznak, és arra, hogy a vizsgálat során a páciensek felének volt valamilyen COVID-tünete. Ez azt jelenti szerintük, hogy az erősebben fertőzöttek közé tartoztak, ezért voltak viszonylag pontosak a tesztek, és ez a teljes lakosságra egyáltalán nem lesz jellemző.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a teszt hamis biztonságérzetet adhat azoknak, akik negatív eredményt kapnak a kezükbe, vagyis a fertőzöttek legalább 30 százaléka úgy gondolhatja majd, hogy ő rendben van, nem kell vigyáznia.
Másrészt pedig azoknak is vigyázniuk kell, akik tényleg negatívak, mert akár közvetlenül a a mintavétel után – akár még a mintavétel helyszínén – is megfertőződhetnek.
A tesztelést is tesztelni kellene
Martin Smatana ugyan feltételekkel, de támogatja tesztelést, viszont ő is azt emeli ki, hogy a cseh tanulmány nem hozott sok újat, azt mutatta ki, amit korábban már más külföldi tanulmányok is igazoltak. Hangsúlyozza azonban, hogy ezeket az eredményeket laboratóriumi körülmények között érték el, kint a terepen, sokszor a mintavételre csak gyorstalpalón betanított egészségügyisekkel nem várhatunk ilyen jó eredményt. Az elemző sajnálatosnak tartja, hogy a szlovák kormány nem készíttetett a motolihoz hasonló tanulmányt szlovák tudósokkal, pedig erre megvan a kapacitás. Smatana annak ellenére, hogy ő már többször is kijelentette, részt vesz a tesztelésen és azt egy viszonylag jó eszköznek tartja, a cseh tanulmány alapján kiemelte, hogy a hazai tesztelés eredményét PCR-tesztekkel is ellenőrizni kellene.
Úgy véli, az antigén teszteket célzottan, például kórházak vagy idősotthonok szűrésénél kellene elsősorban használni, vagy a legfertőzöttebb területek ellenőrzéséhez.
A visszafogott tudósok nyílt levele
A tesztelés ügyében megszólaltak azok a tudósok, epidemiológusok is, akiket Zuzana Čaputová hívott meg, hogy a tesztelés várható hatását megvitassák. (A nyílt levelet nyolcan, Silvia Pastoreková és Boris Klempa a SAV virológusai, Richard Kollár matematikus, Pavol Čekan virológus, Peter Celec molekuláris biológus, Alexandra Bražinová epidemiológus, Peter Visolajský orvos és Vladimír Krčméry professzor írták alá – a dokumentum petícióként aláírható az interneten). A teszteléssel és a jelenlegi járványhelyzettel kapcsolatban a kormányhoz, a központi válságstábhoz és a pandémiabizottsághoz fordultak, hogy
„alaposan mérlegeljék, milyen lépések a leghatékonyabbak a következő néhány hétben”.
Vladimír Krčméry és Zuzana Čaputová államfő (Fotó: TASR)
Nem biztos, hogy fertőz, aki pozitív
A javaslataikat 5 pontban foglalták össze, a teszteléssel kapcsolatban pedig ők is kiemelték, hogy az eredményt PCR-tesztekkel kellene hitelesíteni. „Az előkészületben lévő országos tesztelés esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy az eredményt helyesen kommunikáljuk a nyilvánosság számára,
elsősorban a tesztek ma ismert korlátait betartva, és nem összekeverve a fertőzőség fogalmát a tesztelés eredményével” – írják a levelükben a tudósok.
Ezzel arra utalnak, hogy korábban Igor Matovič gyakran nevezte „fertőzőknek” azokat, akiket a tesztekkel kiszűrnek.
Matovič „tudományos” következtetése
Az utóbbi napokban már óvatosabban fogalmaz, de szerda este, a Denník N műsorában újra megpróbálta így mutatni a várható eredményeket.
„Tudjuk, hogy a tudósok, ha valami nem 100 százalékos, akkor nem mondják azt biztosra, de ezek a tesztek azokat szűrik ki, akik magas koncentrációban hordozzák a vírust, és talán nem 100, de 95 százalékban fertőzőek” – vonta le a „tudományos következtetést” Matovič.
Szerinte a lakossággal egyszerűbben kell kommunikálni, mivel a túlbonyolított magyarázatokat nem értik meg az emberek. A tudósok a nyílt levelükben egyébként szintén azt kérik, hogy az országos tesztelés eredményét hitelesítsék PCR-tesztekkel. A járvány elleni leghatékonyabb fegyvernek egyébként is a PCR-teszteket és a fertőzöttek kapcsolatainak felderítését tartják.
Igor Matovič (Fotó: TASR)
Naď többet várt Čaputovától
Jaroslav Naď védelmi miniszter ugyancsak a Denník N műsorában kijelentette, hogy a kormány nem csak a tesztelésig „lát előre”, megvannak a terveik a tesztelés eredményének felhasználására is. Részleteket azonban nem árult el. Azt viszont kifogásolta, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök nem állt ki teljes mértékben az országos tesztelés mellett, és nem is fogja magát leteszteltetni ezzel a módszerrel. Ő arra hivatkozik, hogy rendszeresen tesztelik, igaz PCR-tesztekkel. „Ezt tartom felelősségteljesnek, hiszen a pozíciómból kifolyólag gyakran kerülök kapcsolatban emberekkel” – jelentette ki az államfő.
Lajos P. János