1
Fotó: TASR
Megosztás
A koalíció nem tudja világosan megmagyarázni a közmédia átalakítását, ez nem sikerült ma Martina Šimkovičová kulturális miniszternek sem. A koalíció azt sem tudja igazolni, hogy jelenleg sérül a közszolgálatiság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás, így mindenkinek egyre nyilvánvalóbb, hogy egyetlen cél a közmédia leuralása. Az Szlovák Rádiós és Televízió (RTVS) átalakítása nem érinti közvetlenül a kisebbségi műsorokat, így a Pátria rádió és a televízió magyar adásának működését, de mivel az RTVS egyik legkisebb szervezeti egysége, a közmédia válsága nekik árthat a legtöbbet.
A kormánykoalíció a héten mutatta be a Szlovák Rádiós és Televízió (RTVS) átalakítását, az új intézmény a Szlovák Televízió és Rádió (Slovenská televízia a rozhlas) működését szabályozó törvény tervezetét. A nemzetiségi adásokra vonatkozóan a jogszabály komolyabb változást nem jelent, megtartja a jelenlegi status quot, vagyis nem is nem rontja, de nem is javítja különösebben a Pátria rádió és a magyar nyelvű tévéadás működési feltételeit.
A kisebbségi műsoroknak is az a jó, ha a közmédia szabadon működhet
A jogszabály azonban egészét tekintve mégis hátrányos a magyar nyelvű közmédiára, véli Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adások főosztályának igazgatója.
„A nemzetiségi adások egy aránylag kis szegmensét jelentik a közmédiának. Ha azonban a közmédiának jól megy a sora, akkor van esély arra, hogy nemzetiségi adásokat fejlesszük. Erre volt példa az elmúlt években” – mondta a Paraméternek Lovász Attila.
Úgy véli azonban, ha a közmédiának romlik a helyzete, ami már most is rosszabb, mint tavaly, mert a kormány jóval kisebb költségvetést szavazott meg neki, mint ahogyan azt az előző ígérte, akkor a nemzetiségi adásoknak is rosszabb lesz. „Ezt a romlást a kis szervezeti egységek érzik meg leginkább, többek közt a nemzetiségi adások” – állítja Lovász.
Egyszínű – kormánypárti – ellenőrző és szabályozó testületek
A törvény pedig a közmédia számára hátrányos, véli az igazgató. A legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy olyan szabályozó testületet hozna létre, amelyek működése rontaná a közszolgálatiságot. Ez a két testület a tanács, amelynek elsődleges feladata a vezérigazgató megválasztása, és a programtanács, amely pedig a működést felügyelné. Az egyik problémának azt tartja, hogy a tagokat egyszerre választaná meg a jelenlegi koalíció, vagyis teljesen egyszínű, a jelenlegi kormánykoalíció érdekeinek megfelelő testületek jönnek létre. „A legtöbb országban ezeket rotációs elven választják, vagyis nem egyszerre választják meg őket, és nem egyszerre jár le a mandátumuk” – magyarázta Lovász. Szerinte így elérhető, hogy a tagok mandátuma nem esik egybe a parlament vagy a kormány ciklusával.
„Hogyan lehet kiegyensúlyozott egy olyan médium, amelynek a szabályozó testülete egyszínű?” – tette fel a kérdést Lovász.
Szerinte a sokszínűséget, a többféle nézőpontot – amit a közmédián követel a kormány – az ellenőrző testületre is ki kell terjeszteni. Rotációs rendszer működik az RTVS mai ellenőrző testületében, az RTVS Tanács tagjainak kiválasztásában.
A testület 9 tagú, minden tanácstagot ma már 6 évre választanak, és kétévente lejár a mandátuma a tanácstagok egyharmadának. Az első tanács megválasztása során kisorsolták, hogy kinek a mandátuma tart 2, kinek 4 és kinek 6 évig.
A vezérigazgató, aki indoklás nélkül kirúgható
A tanácsok összetétele mellett az is probléma, hogy a törvénnyel lerövidítik a jelenlegi igazgató mandátumát. „
Az is egy fék, hogy az RTVS igazgatójának a mandátuma nem egyezik a parlamenti ciklussal. Ez a múltban is így működött: a Dzurinda-kormányok idején Jaroslav Rezník volt az igazgató, akit nem a Dzurinda-kabinet választott meg” – magyarázta Lovász.
Lovász szerint kifogásolható az is, hogy az újonnan megválasztott vezérigazgató bármikor és indoklás nélkül leváltható lesz. „Egyetlen csúcsvezető sem dolgozik úgy, hogy nem tudja milyen hosszú időre tervezhet” – magyarázta Lovász. A vezérigazgató mandátuma egyébként 5 év, ha közben nem váltja le a tanács
Programtanács vagy cenzúra?
A másik testület a programtanács, amelynek a feladata a műsorok tartalmi ellenőrzése. „Vannak országok, ahol vannak ilyen tanácsok, de ezeknek a feladata az, hogy a médium menedzsmentjével szemben a lakosság, a nézők, a hallgatók érdekeit védjék. Nem feladatuk a kormány, a politika, a hatalom védelme” – mondta az igazgató. Ráadásul ezt a testületet is egyszerre neveznék ki, a 11 tagból 9-et a parlament választ, 5 éves mandátummal.
Nem igaz, hogy nincs gazdasági ellenőrzés
A közmédia átalakításának egyik gyakran emlegetett indoka, hogy nincs megfelelő gazdasági ellenőrzés a televízió pénzügyei felett.
Az RTVS költségvetését azonban ma is ellenőrzi az RTVS Tanácsa, ellenőrizheti a Számvevőszék és ellenőrzést végezhet maga a pénzügyminisztérium is.
„Én a jelenlegi vezetői beosztásom alatt három vagy négy pénzügyi ellenőrzést értem meg” – mondta Lovász. Vonatkozik rájuk a költségvetési szabályokról szóló törvény is, aminek a megsértéséért szintén szankciók járnak.
Új intézmény lesz a STaR, vagy csak átfestik a cégtáblát?
Az sem kizárt, hogy a törvény maga is alkotmányellenes, mivel nem egy új intézményt hoz létre, csak átnevezi a jelenlegi közmédiát RTVS-ről STaR, vagyis Szlovák Televízió és Rádió (Slovenská televízia a rozhlas) lesz.
A kormány tervezetéből egyértelműen kiderül, hogy egyetlen céljuk a másként leválthatatlan vezérigazgató elmozdítása, az új igazgató kinevezésének megkönnyítése és a közmédia szigorú kormány általi ellenőrzésének a lehetővé tétele.
„Szlovák Televízió és Rádió nem lesz új intézmény, nem fuzionálunk egy másik intézménnyel, nem is válunk ketté, és a jogfolytonosság is megmarad” – erősítette meg Lovász.
– lpj –