„Magyar az, aki másodszor is visszanézi a dunaszerdahelyi stadionban készült Nélküled-videót”

2019. augusztus 21. - 07:12 | Régió

Augusztus 20-a István király szentté avatásának évfordulója, mely napon a magyar államalapítást ünnepeljük. Dunaszerdahelyen szentmisével indult, kenyéráldással, majd koszorúzással folytatódott a megemlékezés. Beszédet mondott Hájos Zoltán polgármester és Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő – hozzá kötődik a címben idézett mondat is.

„Magyar az, aki másodszor is visszanézi a dunaszerdahelyi stadionban készült Nélküled-videót”
Fotók: Cséfalvay Á. András - További felvételekért kattints!

„István király nagy horderejű döntést hozott, amikor megalapította a magyarok országát. A magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget olyan egységes állammá szervezte át, hogy még ezer esztendőt meghaladva is létezik Magyarország” – kezdte ünnepi beszédét Hájos Zoltán polgármester.

Emlékeztetett arra, hogy „mi, magyarok a Felvidéken egész más sorsközösségben élünk, mint nemzettársaink Magyarországon. A mi megmaradásunkat két körülmény is befolyásolja, az egyik a beolvadás, a másik a globalizáció, mindkét esetben csak és kizárólag rajtunk múlik, hogy megtartsuk nemzeti identitásainkat, anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat és szokásainkat és hogy ezt a szellemi örökséget átadjuk gyermekeinknek és unokáinknak, hogy ők is fontosnak tartsák ezt a szellemiséget továbbadni utódaiknak.”

Az is fontos szerinte, hogy melyik pártnak vagy mozgalomnak szavazunk bizalmat az egyes választásokon. . „Azoknak a képviselőknek adunk-e bizalmat, akik a felvidéki magyar közösség érdekét szem előtt tartva képviselik érdekeinket a döntéshozatalban, (...) vagy azoknak, akiknek nem számít a magyar közösség megmaradása a Felvidéken, fő, hogy jobb polgárai legyünk Szlovákiának, és a globalizmust szorgalmazzák. Az utóbbival való szimpátia megpecsételi a Felvidéken élő magyar közösség sorsát.

Mert hát a szlovák politikai pártoknak, ezen belül a liberális politikusoknak nem célja a magyar közösség megtartása. Az asszimilációhoz nem kell az SNS volt elnökének, Ján Slotának az uszítása, sem az ĽSNS és Marian Kotleba nagyot mondása, egyszerűen olyan komfortérzetet biztosító környezetet teremtenek számunkra, hogy magunktól feladjuk nemzeti identitásunkat" - fogalmazott.

A globalizmus és az ultraliberalizmus Hájos szerint arctalan embereket teremt a fiatalokból, „akiknek csak az a fontos, hogy legyen mit enni, legyen hol lakni és legyen megfelelő térerő és internet. Nekik nem számít, hogy kinek mi a neme, a nemzetisége és milyen közösséghez tartozik”.

Hosszú beszédében Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy István király úgy vezette be az országot a korabeli európai civilizáció világába, „hogy közben nem adta fel függetlenségét, és ahogy a pápától kapott szent koronát és az országot a Nagyboldogasszonynak ajánlotta fel, úgy az itt élők is felismerték, hogy mi a fontos, nem adták fel identitásukat és értékeiket.

Emlékeztetett arra is, hogy gyakran és joggal mondják, hogy „Dunaszerdahely a legmagyarabb város a Felvidéken, mégpedig azért, mert egy igazi város egy vidék szellemének fókusza, központja, és ez Dunaszerdahelyre is érvényes”.

„Többségében vannak azok, akik hajlandóak voltak újratanulni azt, hogy magyarságuk fontos, látjuk a nemzeti ébredés, az összefogás egyértelmű jeleit. Elég csak arra gondolni, hogy Magyarországon milliók tekintik nemzeti zarándokhelynek Csíksomlyót, és nagyon sok magyar labdarúgószurkoló az egész Kárpát-medencéből elzarándokol Dunaszerdahelyre, ahol a stadionban a foci és a nemzeti érzés új értelmet kap. Mondhatnánk azt is, magyar az, aki másodszor is visszanézi a dunaszerdahelyi stadionban készült Nélküled-videót” – húzta alá.

Úgy véli, ma bátor emberekre van szükség, és bátraknak azokat nevezte, „akik a közintézményekben, az ügyes bajos dolgaikat intézve anyanyelvüket használják, akik gyerekeiket magyar iskolába küldik, mert szabad akaratukból a magyar nyelvet, kultúrát, annak értékeit választják. És ma különösen nagy bátorság kell ahhoz, hogy azokat az értékeket válasszuk, kövessük, amik egykor Európát naggyá tették”.

Véleménye szerint szükség van arra is, hogy „az őshonos közösségek jogainak biztosítása érekében az EU végre bocsásson ki egyértelmű irányelveket a tagállamok irányába. A magyaroknak például ne kelljen külön megküzdeni minden egyes anyanyelvi osztályért, himnuszéneklésért, nyelvhasználatért.”

„Nem szégyen újra és újra a szent istváni egység gondolatát felidézni és elmondani. Összefogásra van szükség magyar és magyar között. Ha van erős összetartó közösség, ha újra hinni tudunk a közös célokban, ha egységesen lépnek fel az önkormányzatok, az egyházak, a politika és a civil szféra, akkor van esély” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

A megemlékezés koszorúzással zárult.

(SzT)