A Felvidéki Magyar Irodalom Napjává nyilvánították Dobos László születésnapját

A nyitórendezvényen, február 21-én a nyárasdi Pálma vendéglőben tartott könyvbemutatón Hodossy Gyula bejentette a nagyszámú közönség előtt, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) Választmánya – 2023. november 15-ei ülésén hozott döntése értelmében – elfogadta, hogy október 28-át Dobos László Kossuth-díjas, Bethlen Gábor-díjas szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus, a szlovák Pribina Kereszt kitüntetésének birtokosa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának első titkára születésnapját a Felvidéki Magyar Irodalom Napjává nyilvánította.

Dobos László tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe volt az Irodalmi Szemle megalapításában, annak főszerkesztője lett, 1961–1968 között a Tatran Könyvkiadó magyar üzemét vezette, 1968–1971-ben a Csemadok KB elnöke, 1969–1972 között a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, 1969–1970-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli minisztere és Nemzetiségi Tanácsának elnöke, 1972–1989 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó műszaki osztályának vezetője volt. 1990-től újból a Madách Könyv- és Lapkiadó, ill. 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó igazgatója.

1968–1971-ben és 1990–1992-ben parlamenti képviselő. 1989–2000 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, később egyik alelnöke, majd régióelnöke volt. Irodalmi és közéleti tevékenységéért számos díjban részesült (Madách-díj, 1964; Nemzetiségi Díj, 1968; A Magyar Művészetért-díj, 1988; Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, 1990; Bethlen Gábor-díj, 1991; Kossuth-díj, 1994; Posonium Irodalmi Díj Életműdíja, 2002; Pribina-kereszt III. fokozata, 2004; Pro Probitate – Helytállásért díj, 2010). 2003-ban megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést.

2007-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Politikusként, közéleti emberként elsősorban a szlovákiai magyarság jogainak és intézményrendszerének bővítését szorgalmazta. Főbb művei: Messze voltak a csillagok (r., 1963); Földönfutók (r., 1967); Egy szál ingben (r., 1976); Hólepedő (r., 1979); Gondok könyve (esszék, 1982); Sodrásban (r., 1984); Teremtő küzdelem (esszék, interjúk, 2000); Évgyűrűk hatalma I–II. (esszék, interjúk, publicisztika, 2005, 2006).

(szmít/adatbank)