A magyar iskolák 85%-át érintené az érzéketlen racionalizáció, az oktatási minisztérium hárít, de részleteket nem árul el (Térképen az érintett magyar iskolák)

2020. december 5. - 10:23 | Belföld

Veszélyesnek tartják a magyar pártok a Branislav Gröhling oktatási miniszter által meghirdetett Modern iskolaügy programot. A legnagyobb problémát az iskolahálózat racionalizációjában látják, mivel a 248 magyar iskolának csak 10 százalékába jár több mint 300 tanuló. Ekkora az a létszám, ami a miniszter szerint optimális lenne. Filip Mónika oktatási államtitkár pénteken azonban azt nyilatkozta, hogy senki nem mondta, hogy ez a létszám a magyar iskolákra is vonatkozni fog.

A magyar iskolák 85%-át érintené az érzéketlen racionalizáció, az oktatási minisztérium hárít, de részleteket nem árul el (Térképen az érintett magyar iskolák)
Fotó: TASR

Habár még külön-külön, de a napokban a Híd, az Összefogás és a Magyar Közösség Pártja (MKP) is reagált a Branislav Gröhling oktatási miniszter által november elején bejelentett Modern iskolaügy programra. Mindhárom párt az iskolahálózat racionalizációjától tart, ami érzéketlen megvalósítás esetén sok magyar iskola bezárását eredményezheti, és szinte mindegyiknek nehézségeket okozna. Az oktatási minisztérium ugyan a Paraméternek már korábban is azt mondta, "érzékenyen kezelik majd a racionalizációt", de részleteket akkor sem és most sem árultak el.

Nem minden rossz a programban

„Vannak olyan intézkedések a programban, amelyeket üdvözlünk, ilyen például a kötelező óvodalátogatás ötéves kortól, amit támogatott a Híd is – jelentette ki Prékop Mária, a párt oktatási szakértője, az oktatási minisztérium korábbi főosztályvezetője.

A nemzeti kisebbségek szempontjából azonban sok olyan eleme is van, amelyek nem alkalmazhatóak, és vannak olyanok is, amelyek végzetesek lehetnek.

Elégedetlen a kormány nemzetiségi politikájával a szakpolitikák szintjén Rigó Konrád, a Híd elnökségi tagja is. „Ez a kormány bejelentette, hogy nemcsak a status quót őrzi meg, hanem a nemzetiségekre külön is oda fog figyelni, de egyelőre azt látjuk, hogy ez eddig csak ígéretek szintjén maradt – mondta a Híd elnökségi tagja.

Rigó szerint a racionalizációhoz nem lehet úgy hozzáállni, hogy ugyanolyan mércével mérik a nemzetiségi iskolát, mint a többségit. Főként azért, mert vannak olyan magyar iskolák Szlovákiában, amelyek közelében több tíz kilométerre nincs másik magyar iskola. Ha egy ilyen iskolát bezárnak, az egész régió veszik el.

Prékop Mária (Forrás: Paraméter)

Az anyagi kompenzáció megvonása halálos lenne

A reform legveszélyesebb eleme a Híd szerint az iskolahálózat racionalizációja, ebben egyetért a párttal az MKP és az Összefogás is. A miniszter háromszázas létszámot nevezte minimálisnak, de a magyar iskolák esetében jelenleg a 250-es létszám a határvonal. Az ennél kisebb iskolák ugyanis a tanulói létszám alapján kompenzációs támogatásban részesülnek, ezt akarja megvonni a miniszter – legalábbis az első bejelentése alapján – 2022-től fokozatosan minden iskolától.

A 248 magyar alapiskolából 213-ban tanul 250-nél kevesebb diák, vagyis ennyi kap jelenleg kompenzációt, számukra nagyon súlyos következményekkel járna Gröhling terve.

Akár a bevétel egyharmadát is elvinné a megvonás

„A kompenzáció megvonása valóban súlyos csapás lenne ezekre az iskolákra” – mondta Prékop. A kompenzáció sávos elosztásban jár, a legtöbbet, az alapnormatíva 1,495-szörösét a 0-150 fő közötti iskolák kapják.

„Ez azt jelenti, hogy ezek az iskolák elveszítenék bevételük egyharmadát” – magyarázta Prékop.

A magyar iskolák 71 százaléka tartozik a 0-150 fős sávba, és számukra valóban végzetes lenne a kompenzáció megvonása, de érzékenyen érintené ez a lépés a 151-250 fős tartományba tartozó további 16,8 százaléknyi iskolát is.

A Híd szerint az optimalizáció sértené az anyanyelvi oktatáshoz való jogot magyar gyerekek számára, de ez a többi kisebbség, a ruszinok, az ukránok és a németek számára is végzetes lenne. „Az ilyen értelemben vett optimalizáció eltemeti a kisebbségi oktatást – állítja Prékop. – A megoldás a pozitív diszkrimináció lenne, amit még az SNS-es oktatási miniszter alatt is el lehetett érni.”

Az Összefogás már félreverné a harangokat

Az Összefogás szerint is katasztrofális hatása lenne a racionalizációnak a magyar iskolahálózatra.

„Most kell megkongatni a vészharangot, mert ha csendben leszünk, fokozatosan bezárják iskoláink többségét.

Magyar alapiskoláink 89%-át kevesebb mint 300 tanuló látogatja, és ez az arány demográfiai okokból már nem is lesz kedvezőbb. Ha valaki 300-as létszámnál húzza meg a támogatási határt, az tízből kilenc iskolánkat kivéreztetné” – véli Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

Mózes Szabolcs (Forrás: Összefogás)

Találkozót kértek az államtitkártól, de nem bíznak a sikerben

A párt számításai szerint a magyar alapiskolások 60,9 százaléka jár 300 fő alatti intézménybe, ami közel 19 000 tanulót jelent. Az ügyben már találkozót kértek Filip Mónika államtitkártól, de nem várnak sokat az esetleges megbeszéléstől. „Már számtalanszor találkoztunk azzal, hogy az egyes intézkedésekről alig érhetőek el információk, és folyamatos érdeklődésünk ellenére sem tudhatunk meg róluk többet, egy idő után pedig kész tények elé van állítva a magyar közösség, beleszólási lehetőség nélkül” – írja nyilatkozatában a párt.

Az Összefogás digitálisan is feldolgozta, hogy mely iskolák lehetnek veszélyben. A térképen zölddel jelölik a 300 főnél nagyobb iskolákat – 26 iskola – és pirossal a 300 főnél kisebb intézményeket, amelyeket Gröhling kijelentése a veszélyzónába sorolt. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy az összes pirossal jelölt iskola megszűnne, az összevonás hatására ugyanis több kisebb iskola a 250/300-as létszám fölé kerülne. A racionalizációról azonban egyelőre nem mond részleteket a szaktárca.

A magyar iskolák térképe

Nem szűnne meg az összes pirossal jelölt magyar iskola, de mindegyiket érinetné a racionalizáció (Forrás: Összefogás)

Az MKP még bízik a megoldásban

A Magyar Közösség Pártja (MKP) pénteken pedagógusokkal egyeztetett, a megbeszélésen jelen volt Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója. „Bízunk benne, hogy Gröhling miniszter úrnak meg sem fordult a fejében, hogy a nemzetiségi iskolák létezését a 300 fős létszámhoz köti – jelentette ki Forró Krisztián, az MKP elnöke. – Ha véletlenül ilyen irányba kívánnák terelni a dolgokat, minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy ezt megakadályozzuk.

A jelenleg meglévő pozitív diszkrimináció csökkentését sem tudjuk elfogadni.”

Forró Krisztián és Farkas Iván (Forrás: Paraméter)

Nemcsak a magyar iskoláknak probléma

Fodor Attila szerint az optimalizációs súlyosan érintené a szlovák iskolákat is, úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer is rossz. „Az optimalizáció nemcsak a nemzetiségi iskolák kérdése.

A szlovák iskolák kétharmada sem éri el a normatív létszámot, és kiegészítő támogatást igényel, ez a jelenlegi rendszer is rossz – jelentette ki Fodor.

– Tudomásul kell venni azt is, hogy a nemzetiségi oktatás ezen belül is specifikus.”

Fodor bízik abban, hogy sikerül jó megoldást találni. „Van egyfajta optimizmus bennünk, mert a kormányprogram azt szögezi le, hogy a különböző optimalizációs elképzeléseknek a nemzetiségi oktatás nem eshet áldozatul” - bizakodott Fodor.

Filip: sok kritériumot vesznek figyelembe

Az oktatási minisztérium magyar államtitkára, Filip Mónika (SaS) pénteken reagált a magyar pártok sajtótájékoztatóira, de nem sokkal mondott többet annál, amit az oktatási tárca már korábban a Paraméter kérdéseire válaszolt. „A racionalizációt nagyon érzékenyen fogjuk kezelni – reagált Filip a szaktárca honlapjára kitett rövidhírben. –

A meghatározott bizonyos határ ellenére a hálózat optimalizációja sok kritériumot vesz majd figyelembe: például az osztálylétszámot, az iskolák elérhetőségét a gyerekek számára, nemzetiségi szempontot, az oktatás szakmaiságát és más szempontokat.”

Egy héttel korábban a szaktárca szóról szóra ezt válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a magyar iskolákra is érvényes lesz-e a tervezett minimális 300 fős létszám a racionalizáció során.

Forrás (Paraméter)

A kompenzáció maradhat

Ami azonban új elem, hogy Filip szerint nem volt szó arról, hogy a létszám alapján adott kompenzációt elveszik a kisebbségi iskoláktól.

„Sehol nem hangzott el, hogy az adott intézkedés vonatkozik majd azokra az iskolákra is, ahol a nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás” – áll a rövidhírben.

A magyar iskolahálózat racionalizációjáról azonban ennél több konkrétumot most sem mondott, és a magyar szakemberek nyilatkozatai alapján az látszik, hogy nem is konzultált velük ebben a kérdésben.

Filip Mónika és Mátyás király

Prékop Mária szerint a Filip Mónika olyan, mint Mátyás király meséje. „Reagált is meg nem is, lesz is reform meg nem is, érint is meg nem is – mondta Prékop. – Az a baj, hogy legtöbbször ott érint és úgy, ahol nem kellene érinteni, ahol meg kellene érinteni ott nem érint.”

A Híd nem tartja megfelelő válasznak az államtitkár által kiadott sajtóhírt.

„A minisztériumban a válasz alapján a Híd távozásával a nemzetiségi oktatáshoz való szakértelem is távozott és az elmúlt 9 hónapban képtelen volt ezt kiépíteni – reagált a Híd Filip Mónika szavaira.”

Részletes választ várnak a csütörtöki sajtótájékoztatójukon felsorolt problémás kérdésekre.

Lajos P. János