1
Szergej Sojgu és Vlagyimír Putyin (Fotó: TASR/AP - illusztrációs felvétel)
Megosztás
A szlovákiai magyarság volt az egyik fő célpontja a magyar kormány dezinformációs kampányának, amelyet az általa irányított vagy ellenőrzött határon túli magyar média közvetített az idei év első felében, állítja a Political Capital (PC) által karácsony előtt néhány nappal kiadott elemzés. A négy országban – Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában folytatott kutatás alapján az írások 57 százaléka Szlovákiában jelent meg. A tanulmányról annak egyik szerzőjét, Győri Lórántot, a PC geopolitikai elemzőjét kérdeztük.
Szlovákia viszonylag magasan áll a sajtószabadság rangsorban, az elemzésük alapján mégis nagyon magas a dezinformáció aránya a szlovákiai magyar médiában. Ez a két állítás nem zárja ki egymást?
A Riporterek Határok Nélkül Indexe alapvetően a sajtószabadságot, a sajtómunkások munkafeltételeit és a média intézményes környezetét jellemzi, hogy mennyiben adottak a média szabad működéséhez szükséges politikai, jogi, intézményi és társadalmi feltételek. Azzal azonban nem foglalkozik, hogy léteznek-e, s ha igen, akkor milyen és mennyi dezinformációt terjesztenek ún. „alternatív” vagy szélsőséges médiumok, ha a médiaszabályozás, a fősodrú média működése alapvetően rendben van. Ha úgy tetszik, akkor az Index a dezinformációkat terjesztő médiumok „szabadságát” is tükrözi, ám nem célja a médiatartalmak közötti különbségek mérése. Annyiban tehát lehet összefüggés, hogy egy demokratikus(abb) politikai berendezkedésben, melyben a sajtószabadság érvényesül, a tényalapú újságíráshoz hasonlóan, szabadon érvényesül a dezinformációkra építő újságírás is.
Azt viszont határozottan kijelenthetjük, hogy az állam által dominált és korlátozott nyilvános terekben általában közvetlen összefüggés van a dezinformációs tartalmak aránya és a sajtószabadság alacsony szintje között, hiszen maga az állam, az állami és politikai szereplők érdekeltek leginkább a politikai manipulációban, a különféle, a politikai ellenfeleket megbélyegző vagy besározó dezinformációkon nyugvó lejárató kampányok folytatásában.
Ez a manipulatív tartalom milyen médiában jelent meg? Milyen arányban érintett a közösségi média, és milyen arányban az online és a hagyományos sajtó?
Kutatásunk csak az online médiát, azon belül az online – médiumok, politikusok, mozgalmak – által publikált cikkeket és a facebookos oldalak bejegyzéseit elemezte. Ilyen szempontból viszonylag pontos képpel rendelkezünk az online és közösségi médiában terjedő fő dezinformációs narratívákról, de a hagyományos sajtóról kutatásunk nem rendelkezik eredményekkel.
Győri Lóránt (Fotó: Political Capital)
A tanulmányuk szerint a négy országban regisztrált, az Orbán-rezsimhez kapcsolható dezinformációs tartalom 57 százaléka szlovákiai magyar médiában jelent meg. Pontosan mit jelent ez az 57 százalék?
Mi a politikai aktorok – médiumok, politikusok, mozgalmak – online megtalálható, dezinformációkat vagyis hamis információkat tartalmazó cikkeit és facebookos posztjait gyűjtöttük össze a vizsgált négy országban: Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában 2023 januárja és júliusa között. A dezinformációs cikkekben vagy posztokban ezután azonosítottuk az egyes narratívákat, majd a narratívák számát és arányát összesítettük, lebontva a négy országra.
Ebben az időbeli mintában a szlovák narratívák aránya volt a legmagasabb a négy országból, a szövegek 57%-a Szlovákiában jelent meg. Szlovákiát követte Románia 25%-kal, Szerbia 11%-kal és Ukrajna 8%-kal.
Ez az az arány, amit az egyes országokban az adott médiumok az olvasók elé tárnak dezinformációs tartalomként.
Négy fő témát vizsgáltak a manipulatív tartalom szempontjából, van ezek között aránybeli eltolódás? Melyik volt a legerősebb Szlovákiában?
A többi országgal összevetve a szlovák adatok részben azonos, részben különböző mintázatot mutattak. A leggyakoribb narratíva a háborúval foglalkozott, azon belül a többi országhoz hasonlóan két állítás dominált: azonnali tűzszünetre és békére van szükség, ill. az Ukrajnának szánt fegyverszállítás csak meghosszabbítja a háborút. A harmadik leggyakoribb narratíva arról szólt, hogy a nyugati vagy ukránbarát politikai erők be akarják vonni Szlovákiát is a háborúba. Emellett az illegális migrációról szóló határrendészeti tartalmak is szépen teljesítették. A narratívák eloszlása nem meglepő, ha megnézzük, hogy kik terjesztették ezeket.
Az év elején, január-februárban a magyar politikusok megnyilatkozásai, így Orbán Viktor miniszterelnök „békepárti” kommunikációja volt legerőteljesebben jelen, majd a szlovák időbeli trendet ezt követően egyértelműen az előrehozott szlovák választások és Robert Fico retorikája uralta.
A migrációs, illegális migránsokról, az embercsempészetről szóló retorikát egyaránt hajtotta magyar kormány és a SMER kommunikációja, a kettő valójában kiegészítette egymást, hiszen az akkor még csak jövőbeni szlovák kormányfő és a magyar kormány hasonló pozíciót foglal el a kérdésben.
Csak olyan manipulatív tartalmat vizsgáltak, ami egyértelműen kapcsolható a magyar kormányhoz? Más forrásból származó dezinformációkkal nem foglalkoztak?
A cél az volt, hogy helyi partnereinkkel együtt a fő, magyar nyelven publikáló és politikával foglalkozó dezinformációs médiumokat, politikai aktorokat azonosítsunk. Elvileg nem volt kizárt, hogy ebbe a Fidesszel vagy a magyar kormánnyal nem szimpatizáló források is bekerülnek,
de a valóságban a kisebbségi médiatér mindenhol a magyar kormánnyal, pontosabban a határon túli finanszírozásért elsősorban felelős Bethlen Gábor Alappal, intenzív politikai vagy személyi kapcsolatokat ápoló, a magyar kormány által finanszírozott szereplőkre illetve független médiumokra volt osztható.
Ez utóbbi csoportba sorolhatnánk még a többségi társadalom közmédiumainak magyar nyelvű programjait vagy adásait, ezek nem minden esetben bírnak nagyobb jelentőséggel.
A manipulatív tartalmat vissza lehet vezetni eredeti orosz forrásokra is? Volt olyan, amit a magyar kormányhoz köthető média „csak” átvett és erősített?
Ugyan van egy kisebb, magyarul publikáló oroszbarát médiahálózat Magyarországon, ám ezeknek a súlya, hatása elhanyagolható a magyar médiában.
Az oroszbarát narratívák fő forrása maga magyar kormány vagy az általa felügyelt közmédia, a fideszes magánmédiumok, akik elsősorban orosz forrásokat, orosz politikusi nyilatkozatokat szemléznek, s ezek a narratívák kerülnek át ezután a kisebbségi médiaterekbe.
Az nem kizárt, sőt valószínű, hogy oroszbarát oldalakat kisebbségi magyarok is olvasnak, ám ezek elsősorban online, bárhonnan elérhető médiumok, s nincsenek közvetlenül jelen – a magyar kormánytól függő médiumoktól eltérően – a kisebbségi nyilvánosságokban.
Mi volt a fő üzenete a határon túli magyarok számára ennek a dezinformációs kampánynak?
Általánosságban elmondható, hogy a dezinformációs narratívákból leszűrhető fő üzenet arról szól, hogy a Nyugat felelős a háborúért és a gazdasági válságért, Oroszország pedig „érdekszférájának” és „hagyományos értékeinek” védelmezőjeként lép fel, utóbbiba beleértve a genderrel kapcsolatos témákat is. Ahogy korábban már említettem, a konkrét narratívák szintjén minden országban a tűzszünetre, ill. a fegyverszállításra vonatkozó két háborús alnarratíva dominált.
Emellett Szerbiában a Nyugat felelőssége a háborúért, Romániában Magyarország energiabiztonsága, Ukrajnában a magyar kormány kisebbségvédő politikája, Szlovákiában pedig a már említett „háborúba való bevonódás” narratívája jelent meg.
Hogyan hatnak ezek a manipulatív tartalmak?
A manipulatív tartalmak hatását inkább az egyes kisebbségek sérülékenysége határozta meg,
ebben pedig Szerbia után Szlovákia foglalta el a második helyet a szlovákiai média és politika jelentős részének a magyar kormánytól való erős függőségének, a Robert Fico és Orbán Viktor közötti politikai és „retorikai” szövetségnek köszönhetően.
Ezen a helyzeten valamennyit javít, hogy a felmérések szerint a szlovákiai magyarok, főleg a tévécsatornákat tekintve, sokszor a szlovák médiumokat és tartalmakat is fogyasztják, amely elvileg kompenzálhatja a Magyarországról érkező propagandát és dezinformációt.
Lehetett látni a manipulatív tartalom erősödését a szlovákiai parlamenti választás közeledtével? A vizsgált időszakban volt erősödés?
A szlovák választás közeledtével egyértelműen nőtt a szlovák, a Robert Ficóhoz köthető, elsősorban a migrációra fókuszáló narratívák aktivitása, annál is inkább, mivel a magyar kormánypárti médiumok is próbálták a Fidesszel szövetséges Smer pozícióját és retorikáját erősíteni.
A migrációs narratívára vonatkozó trend hirtelen nagyon megerősödött 2023 júniusától – sajnos a kifutást nem tudtuk bemutatni, hiszen a kutatásunk jóval a választások előtt lezárult.
Lajos P. János