1
Fotó: MTI
Megosztás
Karikó Katalin, a BioNTech cég alelnöke, akinek szabadalma alapján fejlesztették a Pfizer vakcináját, szintén árnyalta a magyar kormány által közölt adatsort. Más szakértők sem értenek egyet azzal, amit az a táblázat sugall, miszerint a Szputnyik a leghatásosabb vakcina, míg a Pfizer a legkevésbé.
A magyar kormány vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán tette közzé, hogy hányan fertőződtek/betegedtek meg Magyarországon, illetve haltak meg Covid-19-ben, miután megkapták bármelyik vakcinából a második adagot. A táblázat nem tartalmaz egyéb adatot, például hogy melyik vakcinával milyen korú vagy alapbetegségekkel küzdő embereket oltottak, sem azt, hogy azzal az adott vakcinával mióta oltanak, és egyáltalán eltelhetett-e már megfelelő idő, míg kialakul a beoltottakban a védelem.
A magyar táblázat szerint márpedig a számok azt mutatják, hogy az orosz Szputnyik V, illetve a kínai Sinopharm vakcináknál a legalacsonyabb a második oltás utáni megfertőződések és Covid-19 miatti (nem pedig az oltás miatti) halálesetek száma.
A táblázatot vasárnap Igor Matovič (OĽaNO) exkormányfő is megosztotta a Facebook-oldalán, hozzáfűzve, hogy aki a valós tapasztalatokra kíváncsi Magyarországról az oltások után, az böngéssze át a táblázatot.
Erre hivatkozott a Szputnyik V gyártója is, amely pedig a Twitter-oldalán osztotta meg angolra fordítva az adatokat.
The government of Hungary, the 1st EU country to start using Sputnik V, released its latest data on safety and efficacy across 5 vaccines. #SputnikV has the best safety (7-32 times fewer deaths cases) and efficacy (2-7 times fewer COVID infections) per 100,000 vaccinated. pic.twitter.com/UKVjsZT8Ws
— Sputnik V (@sputnikvaccine) April 25, 2021
Csakhogy van itt egy kis bibi
Ezt követte több szakember, köztük a már említett magyar Karikó Katalin reakciója. Ő a Facebook-oldalán megjegyzéseket fűzött a táblázathoz. Közölte például, hogy sem a Szputnyikot, sem a Sinopharm vakcinát nem adják krónikus betegségben szenvedőknek. Emellett tudni kell azt is, hogy az orosz és a kínai vakcinával csak február közepén, illetve végén kezdték oltani az embereket, míg a Pfizerrel és a Moernával december végén, illetve január közepén, az AstraZenecával pedig szintén februárban. Karikó figyelmeztet, hogy a Pfizerrel kezdték oltani az idős, krónikus betegeket, és köztük eleve nagyobb eséllyel halnak bele az emberek a koronavírus-fertőzésbe, ami az újbóli megfertőződés esetén is magyarázhatja a magasabb arányt. Ehhez képest a kínai vakcina beadása után, illetve annak ellenére megfertőződöttek közül a Pfizerhez képest 100 ezer főre vetítve fele annyian haltak meg, de olyan személyek, akik nem szenvedtek krónikus betegségben.
"Még kutatónak sem kell lenni, hogy valaki realizálja, csak megfelelő kontrollal lehet összehasonlítani valamit. (…) A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni különben ez teljesen félrevezető információ" – jegyezte meg.
Kemenesi Gábor virológus ugyancsak a Facebookon közölte: szakmai szemmel nem értelmezhető a táblázat, ez nem egy tudományos értékű adatsor, így legfeljebb téves következtetésekre ad lehetőséget.
Duda Ernő immunológus a Denník N kérdésére válaszolva közölte, hogy a magyar kormány a propaganda szolgálatába állította az adatokat. "Ezt a táblázatot vélhetően nem tudományos céllal és igényességgel hozták nyilvánosságra, hanem szerették volna politikailag alátámasztani Gulyás miniszter korábbi szavait, melyek szintén különös módon viszonyultak a realitáshoz. (…)
Hogy lehetne összehasonlítani két vakcina hatékonyságát, mikor az egyikkel idős és beteg embereket oltanak, míg a másikkal erős fiatalokat? A Pfizert leukémiás és daganatos betegeknek, gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek is adhatják, míg ezt más vakcinák esetében nem ajánlják. Ha egy 99 éves ember meghal az oltás után, az nem biztos, hogy az oltás miatt van" – fogalmazott.
(Denník N/parameter)