Magyar köztársaság a Csallóközben

2019. július 27. - 16:12

dsz_kepeslapok_selyerol_002_fotor

Megosztás

Csallóközi lenyomatok XLV.

A Pesti Napló „vastagbetűs szenzációja” nyomán a Csallóközi Hírlap 1925 júniusában arról tudósít, hogy Edvard Beneš és Veér Imre Párizsban járva megegyeztek: a Csallóköz területén egy Csehszlovákia fenhatósága alatt álló magyar köztársaságot hoznak létre. A párizsi emigráció állítólag azonnal akcióba lépett a terv megvalósítása érdekében. „Károlyi visszavonulna s Lovászi Márton kerülne előtérbe. Beneš kikötötte vétójogát a kormányalakításnál. Ezek után elkészítették a miniszteri listát is. Miniszterelnök: Lovászi Márton – ha ő nem vállalná ezt a megbízatást, úgy Linder Béla állna a kormány élére. Külügyminiszter: Linder Béla; pénzügyminiszter: Szende Pál; belügyminiszter: Hock János; kultuszminiszter: Veér Imre; földmívelésügyi miniszter: Hoffmann Ottó. A listán kívül alkotmányvázlatot is készítettek.“ A „köztársaság“ egyébként a magyarországi Kossuth-párttal, a szociáldemokratákkal és a Habsburg-ellenes kisgazdákkal kereste volna a kapcsolatokat, amennyiben azt „kikiáltották“ volna. A hír persze kacsának bizonyult. Kiderült, a politikai regényt a bécsi magyar követség hírszerző osztályán találták ki.

–o–

1925 tavaszán több magyar cégnél a levelezéshez szánt boríték bal sarkán Magyarország térképét tüntették fel az úgynevezett „elszakított területekkel“: Szlovenszkóval, Erdéllyel és a Bácskával. Az ábra alatt a következő felirat állt: Így volt, így lesz!“ Ezeket a borítékokat szlovák kereskedőkkel való levelezésre használták. Sajtóértesülések szerint „a szlovenszkói minisztérium felszólítása következtében a külügyminisztérium jegyzéket küld a magyarhoz az irredenta borítékok (sic!) miatt. Ausztria, Jugoszlávia és Románia hasonló lépéseket tesznek.“

Hogy valóban így történtek-e a dolgok annak idején, nem állt módunkban utánajárni.

Az előző részek:

Borka Géza: Szavalókönyv