Magyar kultúra napja a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában és Sportgimnáziumban

Bár január 22-e nem piros betűs ünnep, a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskolában és Sportgimnáziumban minden évben megemlékeznek a Himnusz születésnapjáról. 

Magyar kultúra napja a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában és Sportgimnáziumban
Az iskola felvételei - további fotókért kattints!

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezés célja az volt, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, hogy ne feledjük, a ránk hagyott kultúrát meg kell őriznünk és tovább kell adnunk a következő generációknak, hogy ők is továbbadhassák majd a múltunkat idéző szellemi értékeket.

A magyar kultúra napja alkalmából megrendezett műsort a magyar hangszeres hagyományok modern feldolgozása, a Kodály Zoltán által gyűjtött Galántai táncok dallamai nyitották meg. A segítségért fohászkodó, imaszerű énekek közül Radnóti Miklós Himnusz a békéről című költeménye és Juhász Gyula Kölcseyről írt A Himnusz című verse hangzott el.

Kulturális értékeink közül idén a közelmúlt óriási filmsikereit emelték ki. 2016-ban 35 év után ismét Oscar-díjat kapott egy magyar film, a Saul fia. A főszereplő, Röhrig Géza Honvágy című hűségverse is helyet kapott az ünnepi műsorban.

A 2017-es Oscar-díjas Mindenki középpontjában a Balázs Árpád Bodzavirág című kórusmű áll. A darabban Nemes Nagy Ágnes Tavaszi felhők című versét dolgozta fel a szerző. Ezúttal Tóth Gabi és a Tha Shudras zenekar frontembere, Trap kapitánynak az adaptációját hallgatták meg a diákok.

A szlovákiai magyarok számára az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőnek járó díja a legkedvesebb, amelyet 2017. december 9-én a nagycétényi származású Borbély Alexandra vehetett át. Az “európai Oscar-díj” átadásáról készült kisfilm megtekintésével emlékeztek meg erről a nem mindennapi sikerről.

A múlt év egyik méltán legtöbbet emlegetett irodalmi évfordulója az Arany-bicentenárium volt. Az irodalmi összeállításban említést tettek arról, hogy a költő a zenéhez is értett, nemcsak a magyar irodalom legszebb versei közül írt meg jó néhányat, hanem 19 dala is fennmaradt. A szabadságharc bukása után megírt Letészem a lantot című művét a fiatalok körében oly népszerű énekes,  Járai Márk  (Halott Pénz) tolmácsolásában hallgatták meg.

Arany János Örökség című költeményének sorai “Ha minket elfú az idők zivatarja: /Nem lesz az istennek soha több magyarja” vezették fel azt a dalt, amely “körbeöleli a világ magyarságát”, Gyulai István Örökségünk című szerzeményét. Az iskola két nagyszerű énekes csalogánya előadása alatt a világ magyarságát bemutató, egyedülálló közösségi klipet is megtekinthette a közönség.

A magyar népdalok kincsesbányájából ezúttal a szakrális magyar népköltészet egyik legszebb archaikus éneke, a Fellegajtónyitogató hangzott el.

A zenés irodalmi műsort természetesen a Himnusz zárta, amelyet a vajdasági származású Rúzsa Magdolna felemelő előadásában hallgattak meg.

-kl-