Magyar papokat a magyarságnak

Csallóközi lenyomatok XXVIII.

Magyar papokat a magyarságnak
Úrnapi körmenet Dunaszerdahelyen az 1940-es évek első felében

„Csehszlovákiában az egyházi vagyon kezelése körül azon visszáságok fordulnak elő, hogy az esztergomi érsekségnek itt maradt (értsd: a monarchia széthullása utáni csehszlovák területen – A szerk. megj.) fekvőségeit egy, a teljhatalmú miniszter által kinevezett, újabban likvidációsnak nevezett bizottság kezeli, s a tágas egyházmegye itt maradt részeinek kormányzására és intézetei fenntartására szükséges költségeket, ha akarja utalványozza, ha nem akarja, nem. Egész 1924. évig megadta a komáromi megyei szeminárium számára a fenntartási költségeket, azontúl megtagadta” – írta Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő a Csallóközi Hírlapban 1925-ben.

Nevezett honatya kérdést intézett az illetékes miniszterhez, mi az oka a fenntartási költségek visszatartásának? „...a komáromi úgynevezett Kisszeminárium nem a papság theologiai kiképzését szolgáló szeminárium, hanem tulajdonképpen a gimnazista papnövendékek intézete, akik a trnavai gimnázium növendékei” — így a miniszteri válasz, melyet Palkovich képviselő úr nem fogad el és tovább érvel: „Ez részben úgy van, részben nincs úgy. Úgy van, hogy a komáromi szeminárium nem theologiai kiképzést ad, hanem gimnáziumit, dehát a papnövendékeknek nemcsak teologiai, de gimnaziális kiképzésre is van szükségük. – A másik rész azonban nem úgy áll. A komáromi papnövendékek nem a trnavai gimnázium növendékei, hanem a trnavai szeminárium magyar nemzetiségű és magyar ajkú növendékei, kik a trnavai csehszlovák gimnáziumot eredménnyel nem látogathatják, mert annak nyelvét nem értik, Komáromba a magyar gimnáziumba azért vannak kiküldve, mert a katholikus magyar közönségnek magyar papokra van szüksége. Így rendelkezni, az gondolom, a katholikus magyarságnak is, az egyházi hatóságnak is joga van. A teologia végzésére majd Nagyszombatba, mondjuk Trnavába fognak menni. (...) [A miniszter] felhozza, hogy a szlovák lelkészek a magyar nyelvet kivétel nélkül bírják, következőleg ezen testületből még hosszú ideig a színmagyar plébániák is betölthetők. – Ez ma még talán áll, de az új nemzedék, mely most az elemitől kezdve minden fokon a csehszlovák kultúra emlőin táplálkozik, már nem fog tudni magyarul.

Továbbá a tót papság, a tót nép vallási gondozásával van elfoglalva és lekötve. Végül minden tisztelet adassék a buzgó tót paptestvéreknek, azt nem vehetik rossz néven, hogy a magyarság magyar papokat akar látni a magyar hívek élén.”

A nemzetgyűlési képviselő korabeli leveléből továbbá megtudjuk, hogy az adott tanévben a nagyszombati növendékpapság létszáma a teológián összesen 25 fő. Ebből 17 magyar, 8 tót. A 17 magyar ajkú növendék azonban 5 évfolyamra oszlik, tehát évente legfeljebb 3–4 végzőst szentelhetnek föl. „Milyen arány ez, midőn az egyházmegyei papság soraiban az évi elhalálozás száma 20 körül forog, majd több, majd kevesebb. (...) Azt hiszem, ezzel a kérdéssel a katholikus nagyközönség még foglalkozni fog” – fejezi be nyílt levelét Palkovich Viktor.

(Lelkes Vince)