„Magyar Szövetséget” akar a Szövetség MKP Platformja, amely – talán – Gyimesinek is hagyott helyet a választási listán

2023. január 28. - 20:27 | Belföld

Névváltoztatást javasol a Szövetség MKP Platformja (Szövetség-MKP), amely szintén nevet módosított: az MKP rövidítés már nem a Magyar Közösség Pártja Platformot jelenti, hanem a Magyar Konzervatív Platformot. A három párt megegyezése alapján nekik jutó 75 képviselőjelölti helyből csak 72-t osztottak fel, a maradék három egyikét akár Gyimesi György is megkaphatja.

„Magyar Szövetséget” akar a Szövetség MKP Platformja, amely – talán – Gyimesinek is hagyott helyet a választási listán
Fotó: Facebook-Szövetség-MKP

Már nem a platformok megszüntetése a legfontosabb problémája a Szövetség MKP Platformjának, a párt nevét szeretnék „magyarítani”. A platform szombaton tartott közgyűlésén javasolták, hogy Szövetség helyett Magyar Szövetség legyen a párt neve.

„Mindenki úgy tekint ránk, hogy »magyar párt« vagyunk, miért ne lehetne ezt megjeleníteni a névben is” – magyarázta a közgyűlés után Berényi József, a Szövetség-MKP elnöke.

„A platformrendszer nem működik”, de egyelőre marad

A Szövetség-MKP még decemberben azzal az ötlettel állt elő, hogy szüntessék meg a platformrendszert a párton belül, mivel az ellehetetleníti a működésüket. A másik két platform, a Híd és az Összefogás azonban ezt nem támogatta, ezért a párt végül nem tartotta meg a platformok megszüntetése miatt mára, január 28-ra összehívott kongresszusát sem. A platformok megszüntetése lekerült az MKP asztaláról is.

„A platformrendszer nem működik, de most nincs lehetőség a megszüntetésére, mert nincs egyetértés a platformok között” – ismerte el Berényi József, a Szövetség-MKP elnöke.

Ugyanakkor elismerte azt is, hogy a párt nevének tervezett módosítását sem egyeztették a többi platformmal, habár ez is alapszabály-módosítást, így az összes platform egyetértését igényli. Rigó Konrád, a Szövetség Híd Platform elnöke nem is ért egyet a névváltoztatással.

„Örülök, hogy az MKP és a Szövetség elnöke is tudatosította, hogy mindennek megvan a maga ideje. A közelgő parlamenti választás előtt nincs idő a vitára a platformok megszüntetéséről vagy a párt nevének megváltoztatásáról” – jelentette ki Rigó.

Szerinte most a pártprogram elfogadására és a választóik mobilizációjára kell összpontosítaniuk.

Az MKP Platform élen jár a névváltoztatásban: míg eddig a Magyar Közösség Pártja Platform nevet viselték a Szövetségen belül, ezt most Magyar Konzervatív Platformra változtatták. Berényi szerint a platform a konzervatív értékek közé sorolja a családok és a nemzeti identitás védelmét.

Gyimesi nincs elutasítva

A Szövetség-MKP döntött arról is, hogy a pártegyesülési megegyezés alapján a 150 tagú képviselőjelölt-lista nekik jutó 75 helyét milyen regionális kulcs alapján töltik fel. 72 helyet osztottak el. „Nem azt kérjük a járásoktól, hogy sorrendet állítsanak fel a jelöltjeik között, hanem azt mondják meg, hogy szeretnének 1-30. helyen látni, kit a 31-75. helyen és kit a 76-150. helyen, majd a platformelnökség és a platform országos tanácsa dönt a sorrendről” – magyarázta Berényi.

A maradék három helyet párton kívülről érkezőknek tartanák fenn. Arról nem döntöttek, hogy ezt mely pártoknak ajánlják fel, de nem zárták ki, hogy Gyimesi György is helyet kapjon a listán.

„Az nem volt napirenden, hogy Gyimesi György vagy más jelöltek kerülnek-e ezekre a helyekre – válaszolta Berényi József, a Szövetség-MKP elnöke arra a kérdésre, hogy Gyimesi lesz-e az egyik a három pártonkívüli közül. – Nem jutottunk el nevekig, most inkább elvekről beszéltünk.”

A listáról és a párt programjáról a párt kongresszusa dönt majd, ennek azonban még nincs dátuma. Forró szerint valamikor márciusban tarthatják a kongresszust.

„A szankciók pedig nem működnek”

A platform politikai nyilatkozatban állt ki Magyarország mellett abban a vitában, amit az Európai Unió folytat vele a jogállamiság kérdésében, egyben elítélte – hatástalannak minősítette – az Oroszország elleni uniós szankciókat.

„Úgy látjuk, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók nem hatékonyak, nem hozták közelebb a háború lezárását” – vették át a magyar kormány álláspontját a kérdésben.

A nyilatkozatnak az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szakasza emellett szinte teljes egészében Ukrajna bírálatát tartalmazza, az agresszor Oroszország csak az első mondatban kap helyet. „Annak ellenére, hogy az ukrán hadseregben sok magyar nemzetiségű katona harcol és esik áldozatul, a szisztematikus magyarellenesség Kárpátalján tovább folytatódik” – állítja többek között a Szövetség-MKP.

Ki gyengíti a visegrádi egységet?

A Szövetség-MKP Szlovákiát vádolja a visegrádi országok egységének a gyengítésével is, pedig a négyesből eslősorban Magyarország lóg ki.

„Szlovákia az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az Ukrajnába szánt fegyverszállítás egyik leghangosabb és legradikálisabb képviselőjévé vált, emellett folyamatosan gyengítette a visegrádi négyek regionális együttműködését” – állítja a platform.

Az Ukrajnába szánt fegyverszállítás valóban leghangosabb és legradikálisabb képviselője azonban Lengyelország, amely elérte például azt is, hoyg Németország engedélyezze a Leopard tankok Ukrajnába való szállítását. Ukrajna fegyverekkel való támogatásával – Szlovákiával összhangban – egyetért Csehország is, egyedül Magyarország ellenzi és akadályozza a fegyverszállítást az orosz túlerővel küzdő Ukrajnának.

És még jobban megvédik Magyarországot

A Szövetség-MKP az Európai Unió Magyarországgal folytatott vitájában is az Orbán-kormány mellé áll. A konfliktust az Orbánékhoz hasonlóan értelmezik, szerintük is azért támadja „Brüsszel” a magyar kormányt, mert az nem ért egyet az unió bevándorlás- és genderpolitikájávla.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament a jogállamiság fogalmának félrevezető felhasználásával politikai nyomást gyakorol azon országokra – Magyarország, Lengyelország -, amelyek nem osztják a brüsszeli bevándorlás-, gender-, LMBTQ+ politikát” – bírálja az Európai Uniót - Orbánnak összhangban - Berényiék platformja.

- lpj -