1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Az Európai Unió keleti tagországaiban nőtt a támogatottsága mind az uniónak, mind pedig a NATO-nak. Ezt bizonyítja a Globsec számára kilenc országban, a négy visegrádi államban, a balti államokban, valamint Romániában és Bulgáriában készített felmérés. A legtöbben Oroszországot tartják az orosz-ukrán háború felelősének, de Szlovákiában és Magyarországon is sokan vannak, akik a Nyugatot vagy Ukrajnát hibáztatják.
A lakosság véleményének megváltozása egyértelműen az orosz-ukrán háború hatása, állítja Róbert Vass, a Globsec elnöke. „Míg 2020-ban és 2021-ben a közvélemény elsősorban a pandémiára reagált, addig idén már az ukrajnai háború volt a meghatározó” – jelentette ki Vass.
A felmérés szerint a lakosság többsége támogatja Ukrajna függetlenségét, és az ukránok harcát az oroszok ellen.
„Meghatározó módon nőtt a NATO és az Európai Unió támogatottsága, a NATO-ra újra mint a biztonság kulcsfontosságú garanciájára tekintenek Közép-Európában. Emellett megerősödött a bizalom az USA iránt, a lakosság háromnegyede az USA-t tartja a biztonság legfontosabb zálogának” – magyarázta a Globsec elnöke.
Oroszország, mint partner
Országonként azonban viszonylag nagy különbségek tapasztalhatók, Szlovákia sok tekintetben hasonlít Magyarországra, amely több kérdésben a leginkább oroszbarát országként mutatkozott meg. Valamennyi országban csökkent azok aránya, akik stratégiai partnert látnak Oroszországban, kivéve Magyarországot.
Ott a háború sem változtatott ezen, akárcsak 2021-ben, most is a lakosság 35 százaléka tartja fontos partnernek Putyint és országát, miközben az USA-t csak 13 százalékuk tekinti annak.
Még a szintén hagyományosan oroszbarát Bulgáriában is 40 százalékról 30-ra esett vissza ez az arány tavalyhoz képest.
Kit tart országa stratégiai partnerének a lakosság
A magyar kormánypropaganda és a Kreml hírei
A háború hatására Szlovákiában is csökkent azok aránya, akik az orosz medvét fontos partnernek tartják, a 37 százalék még a magyarországi aránynál is magasabb, de nálunk egy évvel ezelőtt még 47 százalék volt az arány. Dominika Hajdu, a Globsec vezető elemzője szerint míg nálunk elsősorban az idősebb korosztály bízik még mindig Oroszországban, addig Magyarországon a fiatalabbak körében nagyobb Putyin támogatottsága.
„Míg Szlovákiában elsősorban a Kreml propagandáját terjesztő oroszbarát csatornák hatnak ezekre az emberekre, addig Magyarországon az állami propaganda az, aminek hatására a lakosság viszonylag nagy része bízik Oroszországban” – mondta a Paraméternek Hajdu.
Ki a felelős a háborúért?
Az oroszbarátság ebben a három országban megmutatkozik abban is, hogy kit hibáztatnak az emberek az orosz-ukrán háború kitöréséért.
Mindenhol többségben vannak azok, akik úgy látják, hogy Oroszország a felelős, amely megtámadta Ukrajnát, de Magyarországon csak a lakosság 48 százaléka látja így a helyzetet.
Ugyan ez a csoport a legnagyobb, de 19 százalék úgy véli, hogy a Nyugat provokálta ki Putyint, 18 pedig úgy, hogy az ukránok felelősek a háborúért, mert elnyomták az orosz kisebbséget az országban.
Szlovákiában sem sokkal jobb az arány: nálunk 51 százalék hibáztatja Oroszországot, ellenben 28 százalék a Nyugatot, 16 pedig Ukrajnát tartja felelősnek. A lakosság beállítottsága Lengyelországban a legegyértelműbb: ott 87 százalék szerint Oroszország felelős a háborúért, a Nyugatot 5, Ukrajnát pedig csak 2 százalék hibáztatja. Még a nagy orosz népességgel rendelkező balti államok sem olyan oroszbarátak, mint Szlovákia és Magyarország.
Ki a felelős a háborúért, Oroszország, a Nyugat vagy Ukrajna?
Michal Kortiš elemző szerint egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy Szlovákiában viszonylag magas azok aránya, akik nem Oroszországot tartják a háború kirobbantójának.
„Egy évvel ezelőtt a lakosság nagy része teljesen tájékozatlan volt az ukrán helyzetről, fogalma sem volt róla, hogy mi történik a Donbaszban 2014-től, és ebbe a helyzetbe robbant be a háború, amit követett a masszív orosz dezinformációs kampány” – véli az elemző.
Példának a „14 ezer orosz halottat” hozta fel, akik az orosz dezinformációs portálok szerint az ukrán nacionalizmus áldozatai Donbaszban. „A szám rendben van, a Donbaszban valóban mintegy 14 ezren haltak meg 2014 óta, de ezek a háború áldozatai mindkét oldalon, és a többségük katonaként halt meg – magyarázta Kortiš. – Ezt a számot sajátította ki a dezinformációs szcéna, és úgy tüntette fel, mintha orosz civil áldozatok lennének.”
Csúcson a NATO támogatottsága, az EU is jól tartja magát
Ennek ellenére mind Szlovákiában, mind Magyarországon csúcson van a NATO támogatottsága, a háború hatására az utóbbi időszakban elég nagyot ugrott. Szlovákiában a tavalyi 63 százalékról 72-re, míg Magyarországon 80-ról 85-re.
Szlovákiában még komolyabb az emelkedés, ha az utolsó 5 évet nézzük: a 2018-as 50 százalékról nőtt a jelenlegi 72-re, amire hatással volt Jaroslav Naď védelmi miniszter is.
„Az emelkedés egyik oka a védelmi miniszter nyílt kommunikációja, aki mindig hangsúlyozza, hogy Szlovákia számára a NATO tagság a milyen fontos” – véli Kortiš. Az elmúlt évben a NATO-t ellenzők aránya ugyan csökkent Szlovákiában, de 23 százalékkal még mindig az egyik legmagasabb a régióban. Magyarországon mindössze a lakosság 7 százaléka szavazná meg a kilépést a védelmi szervezetből.
Hogyan szavazna, ha a hétvégén lenne a népszavazás országa NATO-tagságáról?
Emelkedett az Európai Unió támogatottsága is a térségben, habár a legtöbb országban ez eddig is magas volt. A legnagyobb változás a korábban euroszkeptikus Csehországban következett be: 2020-ban még csak a lakosság 54 százaléka tartotta előnyösnek az EU-tagságot, ez 2021-re 66, majd 2022-re 88 százalékra ugrott. Szlovákiában stabilan 77 százalékos támogatottságot élvez az EU.
Megszavazná az uniós tagságot, ha most lenne a népszavazás?
Sokan félnek Oroszországtól, a magyarok kevésbé
A háború hatása a legjobban talán abban mutatkozik meg, hogy melyik ország lakossága milyen mértékben tart Oroszországtól. Szlovákiában drasztikusan változott a helyzet, míg egy éve még csak a lakosság 20 százaléka tartotta fenyegetésnek Oroszországot, addig a háború kitörése után ez az arány 62 százalékra ugrott. Arányaiban a legnagyobb változás Bulgáriában következett be, ott 3 százalékról 33-ra ugrott az Oroszországot veszélyként azonosítók aránya, de ez a 33 százalék a legalacsonyabb szint a vizsgált országok között.
Bulgáriát Magyarország követi, ott a negatív történelmi tapasztalatok ellenére is csak a lakosság 45 százaléka tart az oroszoktól, igaz, tavaly még csak 25 százalék volt ezek aránya. Az Orbán-kormány médiája elérte azt is, hogy a lakosság 48 százaléka még mindig úgy véli, hogy Oroszország nem jelent biztonsági fenyegetést Magyarország számára.
Kit tart biztonsági fenyegetésnek az országa számára
Putyin népszerűsége zuhant
A háború megviselte Vlagyimir Putyin népszerűségét is Kelet-Európában. A visszaesés minden államban drasztikus, de korántsem indult mindenhol azonos szintről. Míg Bulgáriában a 2021-es 70 százalékról indult – Rumen Radev bolgár elnök csak 54 százalékon állt –, és 29 százalékon állt meg, Szlovákiában az 55 százalékról csúszott vissza 24-re. Magyarországon is megtépázta a háború Putyin népszerűségét, ott most a lakosság 19 százaléka vélekedik róla pozitívan, míg tavaly ez az arány még 42 százalék volt.
Akik Putyinról még pozitívan vélekednek
Támogatjuk a szankciókat, még ha nekünk is fájni fognak
Az Oroszország elleni szankciókat támogatja a legtöbb ország lakosságának többsége, még abban az esetben is, ha ezek számukra is gazdasági nehézségeket okoznak. A kilencből hét ország lakosságának a többsége, vagyis legalább 50 százaléka van ezen a véleményen, a lengyeleknek például 88 százaléka az esetleges drágulás ellenére is a legsúlyosabb szankciókat vezetné be.
Szlovákia még éppen a határon van, nálunk pontosan 50 százalék támogatja a súlyos szankciókat akkor is, ha ezek számunkra is gazdasági problémákat okoznak.
A két „50 százalék alatti” ország Magyarország és Bulgária, a magyaroknak 43, a bolgároknak pedig csak 38 százaléka hajlandó anyagi áldozatot is vállalni azért, hogy ezzel megállítsák Oroszországot.
Támogatja a lehető legsúlyosabb szankciókat, ha az az üzemanyag vagy más termékek árának emelkedését okozza saját országában?
Čaputová népszerűségét is elvitte az elmúlt egy év
Az elmúlt egy év jobbára erősítette az egyes nemzeti vezetők népszerűségét, kivéve Szlovákiát. Még a legalacsonyabb népszerűséggel rendelkező cseh elnök, Milos Zeman is javított, igaz, csak 29-ről 30 pontra az indexén, a lengyel Andrzej Duda pedig 14 pontot ugorva 52 százalékon áll, addig Zuzana Čaputová jelentős népszerűségvesztést volt kénytelen elkönyvelni. Tavaly 70 százalékkal még ő volt a legnépszerűbb köztársasági elnök, de egy év alatt 47 százalékra esett vissza.
„A 23 százalékpontos romlás több okra vezethető vissza, de a legjobban talán az befolyásolta, hogy Čaputovát az ellenzéki és a kormánypárti politikusok egyaránt támadják” – magyarázta Hajdu.
A cseh kormány „nyerte” a háborút
A köztársasági elnök bizalmi indexe azonban még ekkora esés után is jóval magasabb a kormány 30 százalékos népszerűségénél. Ez a legalacsonyabb bizalmi index a kilenc ország kormányát figyelembe véve, és nem változott a háború hatására sem. A háború „nyertese” ebből a szempontból a cseh kormány, amely tavaly a maga 32 százalékos népszerűségével a szlovákkal volt egy szinten. Idén azonban 31 százalékpontos ugrással a régió legnépszerűbb kormánya lett: a csehek 63 százaléka bízik benne.
A kormányok népszerűségének változása két év alatt. A szlovák kormány stabilan áll 30 százalékon.
– lpj –