Magyarország gázhiány miatt „megfagyhat”, ha hideg lesz idén a tél? Ezt állítja a szlovák adatelemző.

Mindössze 68 százalékra sikerült eddig - szeptember 14-ig - Magyarországnak feltöltenie a gáztározóit, ami Ivan Bošňák elemző szerint az unión belül nagyon alacsony érték.

„A németek 88, a franciák 94, Szlovákia pedig 82 százalékra töltötte fel a tározóikat – mondta a Paraméternek Bošňák. – Magyarország 68 százalékon áll, ami 13-14 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. A tavaly október végére 85 százalékos szintre töltötték fel a tározóikat, erre most nincs esélyük.”

Ezek az arányok azonban nem mondanak el mindent, fontos tudni azt is, hogy mekkora gáztározókkal rendelkezik az ország az éves szükségletéhez képest. „Magyarország jelenleg – a 68 százalékos tárolói kapacitással – az éves gázszükségletének a 40 százalékát tárolta be. Az éves szükségletének, de télen a fogyasztás kétszer akkora, mint nyáron” – figyelmeztet az elemző.

Télen minden országban sokkal nagyobb a gázfogyasztás. „Az október-április időszak nagyon erős nálunk és Magyarországon is. A 40 százalékos tartalék nem túl sok, főleg ha tudjuk, hogy Magyarország nagy tárolókapacitással rendelkezik, éves fogyasztásának akár a 60 százalékát be tudná tárolni” – magyarázta Bošňák. Németország mindössze a fogyasztásának 25 százalékát tudja elhelyezni tárolókban, Szlovákia viszont Magyarországhoz hasonlóan nagy tárolókapacitásokkal rendelkezik: a fogyasztása 75 százalékát képes betárolni.

„Mit nem adnának más országok ilyen tárolókapacitásokért. Minden uniós állam sokkal több gázt nyomott bele a tárolóiba, mint tavaly ilyenkor, kivéve a magyarokat. A magyarázatuk az, hogy a gáz most nagyon drága – mondta Bošňák. – Talán olcsóbb lesz, talán nem.”

Még ma is szinte csak az oroszoktól vesznek gázt

Az elemző szerint a gázellátás egyik oldala a tárolókapacitás, a másik a folyamatos szállítás. „Ha megnézzük, hogy milyen volumenű a gázszállítás, akkor azt látjuk, 4,5 milliárd majd újabb 1 milliárd köbméter szállítására szerződtek Oroszországgal, de a fogyasztásuk 11 milliárd köbméter évente – magyarázta Bošňák. – Ők Európa más részeivel ellentétben, amelyek megállapodtak más szállítókkal, Norvégiával, Algériával, Azerbajdzsánnal, LNG-t sem vesznek Katarból és az USA-tól, nem kötöttek kiegészítő szerződéseket.”

Magyarország az éves fogyasztásának 20 százalékát szokta Horvátországon keresztül megvásárolni, 80 százalékban Oroszország fedezte a gázszükségletét.

„Orbán gátolta a gázvásárlás diverzifikálását, gondolta, hogy az oroszok majd adnak” – mondta Bošňák.

Nemcsak gázból, villanyáramból is kevés van Magyarországon

Szerinte a helyzet legalábbis kockázatos, hiszen Putyin bármikor teljesen leállíthatja a már különben is jelentősen csökkentett szállítást az Ukrajnán és a Törökországon keresztül vezető gázvezetéken is. „Magyarország esetében az is kockázatot jelent, hogy villanyáramból is behozatalra szorul, ráadásul az elektromos áramból is hiány van a világpiacon, és szintén nagyon drága. Ezt úgy oldották meg, hogy beindították a gázerőműveket. Csakhogy már most több gázt használnak fel villanyáram-termelésre, mint tavaly – magyarázta az ország helyzetét Bošňák. – A gázból is kevés van nekik, de ráadásul most elégetik, hogy legyen villanyáramuk.”

Jelenleg Szlovákia sem önellátó villanyáram tekintetében, mert még nem indult be a Mohi Atomerőmű 3. blokkja, így Szlovákia is csak januártól tudna szállítani Magyarországnak.

„Magyarország eddig Ukrajnából importált, de mivel ott kikapcsolták a zaporizsjei atomerőművet, már ott sincs elég villamos energia – mondta az elemző. – nincs túl sok megoldási lehetősége a helyzetnek, és mindegyik drága.”

Szerinte a földgáz ára egy hónap múlva csökkenhet nagyobb mértékben, akkorra tele lesznek az uniós földgáztárolók, és akkor eshet majd a villanyáram ára is jelentősebben.”

Szlovákia 1 milliárd köbméter gázt kötött le, és indul a 3. atomreaktor

Szlovákia szerinte jobban bebiztosította magát földgázból. Jelenleg a tárolókapacitás 83,5 százaléka van tele, ami a teljes éves fogyasztás mintegy 63 százaléka, és vannak még év végéig érvényes – és főleg biztos – szerződéseink. „Szlovákiának sincs túl sok lekötött mennyisége, ami a lengyel és a horvát LNG-terminálokra érkezik, de év végéig 1 milliárd köbméter érkezik. És mi feleakkorák vagyunk, mint Magyarország, nekik legalább kétszer ennyit kellett volna lekötniük – véli Bošňák. – De ma már LNG-t nem tud venni, egyszerűen nincs a piacon.”

Szlovákia gázfogyasztásának ma már a kétharmada nem orosz forrásból származik, ami óriási előrelépés Bošňák szerint.

Figyeljék az időjárás-jelentést

Magyarország Bošňák szerint jó, ha nézi a hosszú távú időjárás-jelentést.

„Az katasztrófa lenne Magyarország számára, ha korán jönne a tél, nagyon hideg lenne és még sokáig is tartana – magyarázta az elemző.

– Statisztikailag szerencsére kicsi az esélye, hogy mindhárom egyszerre bekövetkezik, egyelőre a szeptember meleg, de lehet még, hogy később nagyon hideg lesz, és áprilisig fog tartani a tél.”

Az elemző szerint, ha meleg lesz a tél, a magyar gáztározók a tél végére akkor is teljesen kiürülnek a jelenlegi feltöltöttség esetén. „Ha még néhány százalékot belenyomnak, akkor április végén valami még marad bennük” – mondta Bošňák. Tavaly a magyar tározók 85 százalékra voltak feltöltve, és a nagyon meleg tél ellenére ápriisra 19%-ra estek vissza, vagyis 66 százalékpontnyi tartalékgázt használtak el.

Bošňák szerint Orbán Viktor kormányánál a gáz ára játssza a főszerepet.

„Vehettek volna máshonnét gázt, igaz, most nagyon drága, és tudjuk, hogy a magyar kormánynak nincs pénze, ráadásul a forint egy év alatt 20 százalékot esett az euróval, 25 százalékot pedig a dollárral szemben” – magyarázta Orbán lehetséges indokait a gázvásárlás lassítására Bošňák.

Ez tovább drágította Magyarország számára a beszerzést.

Az európai államok, köztük Szlovák és Magyarország, gáztározóinak feltöltöttségét itt lehet ellenőrizni.

- lpj -