Magyarország monographiája
A honfoglalás 1000. évét ünneplő, millenniumi időszak a magyarországi helytörténetírás fellendítésére is ösztönző erővel bírt.
Az előző részek:
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
1896-ban és a kapcsolódó esztendőkben ugyanis számos olyan munka jelent meg könyv alakban, amely egy-egy település, régió vagy vármegye történetével foglalkozott. Máig az egyik legfontosabb kútfőnek számít Borovszky Samu millenniumi sorozata, teljes címe: „Magyarország Vármegyéi és Városai (Magyarország monographiája). A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája.” Jókai Mór a sorozat első kötetének (Abauj–Torna vármegye és Kassa, Budapest, 1896) előszavában következőképpen fogalmazott: „Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan terjedelemben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak”.
A maga nemében egyedülálló edícióban 1896–1913 között 21 vármegye (az akkori 63-ból) leírása látott napvilágot 24 kötetben. A szerkesztést és kiadást a 74 tagból (1. kötet), ill. 56 tagból (21. kötet) álló Országos Monographia Bizottság végezte – 34 tag állandó maradt. A szerkesztőbizottság elnöke: Rákosi Jenő, másodelnöke Lóczy Lajos, Virter Ferenc, az Országos Monográfia Társaság igazgatója és Vende Aladár, a Társaság szerkesztője lett. A központi szerkesztőbizottság munkájába a kor legnevesebb történészei, néprajzosai, írói, természettudósai stb. kapcsolódtak be. A szerzők fővárosi történész-kutatók, továbbá a helyi viszonyokat jól ismerő, különböző végzettségű (tanárok, orvosok, lelkészek, levéltárosok, jegyzők stb.) voltak. Az egyes kötetek nem tartalmazták a kiadás évét, s bár a millennium alkalmából készültek, zömében 1900 után jelentek meg – Pozsony vármegye és Pozsony monográfiája 1904-ben, Komárom vármegye és Komárom 1908-ban. Utóbbit írta ifjabb Reiszig Ede dr., a református egyházra vonatkozó részt Antal Gábor püspök, az ág. hitv. evangelikus egyházra vonatkozót Jánossy Lajos esperes, a vármegye újabbkori történetét Pogrányi József.
Pozsony vármegye és Pozsony monográfiájához gróf Pálffy István írt előszót. A további szerzők fejezetenként: Ortvay Tivadar dr.: Pozsony vármegye természetrajzi viszonyai, Vende Aladár: Pozsony vármegye községei, Pozsony (A bevezető és a befejező rész kivételével írta Vutkovich Ödön dr.), Marton József dr.: Nagyszombat, Vende Aladár: Modor, Vende Aladár: Bazin, Vende Aladár: Szentgyörgy, Pápay Samu: Pozsony vármegye népe, Frideczky Árpád: Mezőgazdaság és állattenyésztés, Lászlóffy Gábor: Erdőgazdaság, Bossányi István: Vadászat, Kelen József–Hegedeös Miklós–Remenyik Andor: Vízépítészet, Wolf Gerő dr.: Ipar, kereskedelem és közlekedés, E. Nagy Olivér dr.: Törvénykezési viszonyok, Közoktatásügy (A népoktatásügy részt írta Plachy Bertalan, a középiskolákra vonatkozó részt Pirchala Imre dr.), Pavay Vajna Gábor dr.: Egészségügy, E. Nagy Olivér dr.: Színészet, Osváth Gyula: Irodalom, tudomány, művészet (A zeneművészetre vonatkozó részt Batka János írta), Az egyházak Pozsony vármegyében (A róm. kath. egyházra vonatkozó részt írta Zanit Ödön, az ág. h. evangelikusra vonatkozó részt Markusovszky Samu dr., az ev. ref. egyházra vonatkozót Balogh Elemér), Ortvay Tivadar dr.: Pozsony vármegye őstörténete, Dedek Crescens Lajos: Pozsony vármegye története, Burián Pál: A legújabb kor, ifj. Reiszig Ede dr.: Pozsony vármegye nemes családai, ifj. Reiszig Ede dr.: A Pálffyak.
Részlet a sorozat néhány kötetében elhelyezett hirdetéséből: „Hazánk megismerése hazafiui kötelességünk. Ismernünk kell a multat, mely a magyar nemzet fennállásának és jövő hivatásának forrása: ismernünk kell azt az erőt, mely Magyarország földjében, népének szívósságában, munkásságában, életrevalóságában rejlik, hogy számolni tudjunk a jövő feladatok megvalósíthatásával. Magyarország multjának és jelenének teljes képét óhajtja adni a »Magyarország Vármegyéi és Városai (Magyarország monográfiája)« czímű munka.”
A sorozat sajnos csonka maradt. Befejezését valószínűleg Borovszky Samu halála, illetve az I. világháború kitörése meghiúsította. A korabeli kritikák általában elismeréssel fogadták az egyes köteteket. Az 1980-as években megkezdődött azoknak hasonmás formában történő kiadása.
Lelkes Vince
