Magyarország továbbra is különutas politikát folytat Ukrajna kérdésében, a menekültekről is tárgyalt a V4

camera

1

Magyarország továbbra is különutas politikát folytat Ukrajna kérdésében, a menekültekről is tárgyalt a V4

Fotó: TASR 

Megosztás

Ukrajna és a menekültek voltak a legfontosabb témái a V4-ek pozsonyi találkozójának, a menekültkvótákat egységesen elutasítják, a Ukrajna esetében viszont Magyarország különutas külpolitikát folytat, vagyis nem segíti fegyverekkel az ukránokat. Energiahordozók terén egyre jobban függetlenedünk Oroszországtól.

Utolsó csúcstalálkozóját tartották a V4-es országok vezetői Pozsonyban a szlovák elnökség idején, a stafétát júliustól Csehország veszi át Szlovákiától. Ódor Lajos szlovák, Mateus Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról, a háború kiváltotta energiaválságról, a menekülthelyzetről és az ukrán gabonáról is tárgyalt. Ódor szerint elsősorban a közös pontokat keresték, amiben nincs egyetértés, azt nem erőltették.

Orosz-ukrán háború: Szlovákia folytatja eddigi politikáját

Ódor Lajos szlovák miniszterelnök szerint kormánya a korábbi szellemben folytatja a Ukrajna támogatását. „Megvitattuk, hogy Ukrajna kudarca miért kerülne sokkal többe számunkra, mint a jelenlegi segítség – mondta Ódor. – Tudatosítjuk saját korlátainkat, de folytatni akarjuk a támogatást, nem eszkaláljuk a konfliktust, szolidárisak vagyunk a nem provokált agresszió áldozatával.” A miniszterelnök szerint Szlovákiának vannak hasonló tapasztalatai 1938-ból.

„Mint olyan ország, amelynek történelmi tapasztalata 1938-ból azt mutatja, hogy a hirtelen megoldások, amikor nem hívják meg a tárgyalóasztalhoz azt az országot, amelyet érint, nem vezethet tartós és igazságos békéhez” – mondta Ódor.

Ukrajna kérdésében Lengyelország és Csehország álláspontja megegyezik a szlovák vélemnnyel, Magyarország azonban marad a különutas külpolitikánál. Orbán Viktor is elismerte a nézetkülönbségeket. „Nem az a célunk, hogy a V4-ek politikájának Ukrajna legyen a súlypontja” – mondta Orbán. Nem is akarnak változtatni az eddigi ukrajnapolitikájukon.

„Magyarország igyekszik az együttműködésre az EU tagjaival, de szuverén külpolitikánk van, és nem változtatunk azon az irányon, amit a háború kitörése óta követünk” – mondta Orbán.

Egyetértenek abban, hogy Jevgenyij Prigozsin zsoldoshadseregének szombati lázadása után Oroszország egyre inkább destabilizálódhat, de ez nem fenyegeti közvetlenül a visegrádi országokat.

„Oroszországban a helyzet egyre instabilabb, és ez az instabilitás még erősödhet, figyelembe véve a sokféle hadsereget, amelyik bekapcsolódik a háborúba orosz oldalon. NATO-tagállamokként egységes választ kell találnunk” – jelentette ki Mateus Morawiecki lengyel kormányfő.

A menekültkvótákat elutasítják

A menekültkérdésben nagyobb az egyetértés a négy ország között. Mindenki egyetért abban, hogy a menekültkvótákat elutasítják, Ódor szerint közös uniós megoldást kell találni.

„Ha az első gombot félregomboltuk, akkor feszültségek keletkezhetnek a tagországok között, olyan kompromisszumot kell keresni, ami mindenkinek megfelel” – jelentette ki Ódor.

Orbán elismételte azt az álláspontját, hogy csak azokat a menekülteket engedi be Magyarországra, akik már a határ előtt kérvényezték a belépést, és megkapták az engedélyt. Magyarország azonban nem ad senkinek belépési engedélyt, ha Szerbiából érkezik, ami a menekültek általános útvonala Magyarország irányába.

Azt hangsúlyozta mind a négy kormányfő, hogy az unió külső határait kell védeni. „Átrendeződik a világ geopolitikai térképe, kommunikálni kell azokkal az országokkal, ahonnét a menekültek érkeznek, és gazdasági segítséget kell nyújtani nekik, mert ahol működik a gazdaság, csökkenhet a kivándorlás” – tette hozzá Ódor, aki a napokban Párizsban afrikai államok vezetőivel tárgyalt. A küldő országoknak nyújtandó segítséget hangsúlyozta Petr Fiala cseh kormányfő is, aki szerint Csehország az utóbbi időszakban 150 millió korona (mintegy 6,3 millió euró) támogatást szavazott meg ilyen országoknak.

A hétvégi uniós csúcson a fő téma a menekültkérdés megoldása lesz. Az Európai Bizottság javaslatát Magyarország és Lengyelország elutasította, Szlovákia csak tartózkodott. Ez a megegyezés lehetővé tenné az EU-ba érkező menekültek más országokba való áthelyezését, de azt is megengedi, hogy egyes tagországok más módon, ne a menekültek befogadásával vegyék ki részüket a menekülthelyzet megoldásából. Az egyik változat szerint bekapcsolódhatnak a menedékjogot nem kapott emberek hazaszállításába, vagy pedig fizethetnek a többi tagországnak a helyzet kezeléséért

Az energiahelyzet viszont stabilizálódott

Ódor szerint már csaknem teljesen függetlenek vagyunk az orosz energiahordozóktól.

„Habár tavaly még attól féltünk, hogy nem éljük túl a telet, mára csaknem teljesen függetlenek vagyunk az orosz energiahordozóktól” – jelentette ki Ódor.

Szerinte jó hír az is, hogy a gáz ára csökkent és elmozdulás van a kőolaj-feldolgozásban valamint az atomerőmű fűtőanyagának előkészítésében. „Sokkal jobb helyzetben vagyunk a következő tél előtt, mint ahogyan arra számítottunk” – mondta a kormányfő.

Lengyelország újabb LNG-kapacitás kiépítését jelentette be, ami javíthatja a gázellátást Szlovákiában és Magyarországon is.

Tárgyaltak az ukrán gabona nyugati kikötőkbe való szállításáról is, a szlovák kormányfő szerint közös uniós megoldást kell keresni. Orbán azt elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán gabona Magyarországon maradjon

– lpj –

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program