„A magyarságukat, a megfélemlítéseket bártan vállaló külhoni magyarok előtt is tisztelgünk” – 1956 eseményeire emlékeztek Dunaszerdahelyen

2019. október 24. - 20:26 | Régió

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeztek tegnap késő délután Dunaszerdahelyen, a diktatúrák áldozatainak emlékművénél.

„A magyarságukat, a megfélemlítéseket bártan vállaló külhoni magyarok előtt is tisztelgünk” – 1956 eseményeire emlékeztek Dunaszerdahelyen
Fotók: Cséfalvay Á. András- További felvételekért kattints!

A megemlékezés a Kodály Zoltán Alapiskola mellett működő gyerekkórus (vezetőjük Gaál Zöld Ágnes) és a Novus Ortus Diákszínpad előadásával vette kezdetét.

A megjelenteket a város polgármestere, Hájos Zoltán köszöntötte. „Tudjuk, hogy a II. világháború Magyarország számára a háború elvesztését jelentette, a magyar nemzet ismét, mint az első világháború után a vesztes nemzetekhez tartozott, akkor Magyarország a területének 2/3-át vesztette el, a II. világháború után a szovjet megszálló csapatok áldozatává vált” – kezdte szónoklatát, majd hozzátette, a szovjet minta alapján megalakult az Államvédelmi Osztály, majd 1948 után az Államvédelmi Hatóság, amely a kommunista pártállami diktatúra egyik hatalmi pillére volt. Ennek a szervezetnek a feladata a nép ellenségének a felderítése és bíróság elé való állítása volt.

„Abban az időben nemcsak azok rettegtek, akik a háború ideje alatt bűncselekményt követtek el, vagy kollaboráltak a náci Németországgal, hanem mindenki rettegett, mert senki sem lehettet abban biztos, hogy mikor fognak az ő lakásuk ajtaján kopogtatni az AVÓ, vagy az AVH emberei. Vidéken az erőszakos kollektivizálás tartotta rettegésben a parasztságot, valamint a magtárak, kamrák és padlások ’kiseprése’, azaz az állami terménybeszolgáltatás kikényszerítése. Az ország szellemi életére is rányomta bélyegét a rendszer, a nemkívánatos művészeket háttérbe szorították az egyházi méltóságokat üldözték” – folytatta.

Aláhúzta, 1956 kapcsán nemcsak a dicső forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, hanem a forradalom leverését követő megtorlás időszakára, a sok áldozatra, akik életüket vesztették a szabadságért vívott harcokban, a százezrekre, akik elhagyták hazájukat, hogy egy szabad világban élhessenek, a sok mártírra és meghurcolt magyarra, akiket szovjet segítséggel a hatalomra kerülők börtönöztek be, vagy végeztek ki.

A polgármester után Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. „63 esztendővel ezelőtt az egész világ a rádió hullámain keresztül tudhatta meg, hogy kitört a forradalom. Sok évnyi megaláztatás és elnyomás után, a magyarság saját kezébe vette sorsa irányítását, és megdöbbentő vakmerőséggel szállt szembe az óriási túlerőben lévő hatalommal. 1956-ban a magyar ifjúság nem új követeléseket fogalmazott meg, hanem gyakorlatilag ugyanazt, amit egy évszázaddal korábban a 48-asok. Amit történelmünk során mindig is akartunk, hogy nemzetünk sorsát szabadon, más hatalmaktól függetlenül alakítsuk” – mondta.

Az államtitkár kiemelte, a rádió hangjain keresztül a magyar szabadság híre nemcsak a vasfüggönyön túlra jutott el, hanem a határon túl élő magyarokhoz is. „A szovjet tankokkal vérbefolytott magyar forradalmat nem csupán egy ország, hanem egy egész nemzet gyászolta. A külhoni, köztük a felvidéki magyarok lélekben ott voltak a tüntetők között és a pesti utcákon. Amikor 1956 hősei előtt fejet hajtunk, a magyarságukat a megfélemlítéseket bártan vállaló külhoni magyarok előtt is tisztelgünk. Azok előtt a pozsonyi, kassai, komáromi, losonci és párkányi diákok előtt, akik nyilvánosan is kifejezték a forradalom iránti támogatásukat, s annak leverése iránti együttérzésüket.”

Leszögezte, hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy az a láthatatlan kötelék, amely a rádiókon keresztül 1956-ban összefűzött bennünket, magyarokat, a mindennapokban megélhető valósággá váljon.

A beszédeket követően a megjelentek elhelyezték az emlékműnél a kegyelet és tisztelet koszorúit, majd a Kiss Kata zenekar szabadtéri koncertje zárta az eseményt.

SzC