„A mai Phoenix RT már teljes más” (INTERJÚ)

Tavaly év végén jelent meg a csallóközi Phoenix RT zenekar legújabb lemeze, a Mi kell több?! Karácsony előtt hazai közönség előtt adtak lemezbemutató koncertet Csallóközcsütörtökben, március 30-án pedig a dunaszerdahelyi Soul Hunter Music Clubban csapnak egy ütős estét.

„A mai Phoenix RT már teljes más” (INTERJÚ)
Fotók: Cséfalvay Á. András - további képekért kattints!

A Phoenix RT mára nemcsak idehaza, de Magyarországon is népszerű zenekar. Rendszeresen újabb dalokkal rukkolnak elő, szinte megállás nélkül koncerteznek, videoklipjeik pedig pörögnek a megosztó portálokon. A zenekar énekesével, Puss Tomival, dobosával, Lépes Ferivel és gitárosával, Győrög Marcival az elmúlt időszakról, az új lemezről és a koncertekről beszélgettünk.


Alig hat éve működik a Phoenix RT, ez idő alatt viszont tartalmas utat jártatok be: sorra készülnek a dalaitok és a lemezeitek, mára Magyarországon is ismert zenekar vagytok, hétről hétre koncerteztek, és népszerűek a videoklipjeitek is. De térjünk vissza az elejére, hogyan kezdődött az egész?

Tomi: A Phoenix RT zenekar hivatalosan 2013-ban alakult, az előzmények azonban még korábbra tehetők. 2001-ben kezdtünk el zenélni, de akkor még nagyon gyerekcipőben járt az egész, hiszen jóformán mi is még gyerekek voltunk. Phoenix néven két lemezünk jelent meg, és több tehetségkutatón is részt vettünk. Mondhatjuk úgy is, hogy végigjártuk az összes olyan lépcsőfokot, amelyet minden kezdő zenekar megtesz. 2013-ban több változás történt : kiegészültünk egy új gitárossal, és azóta hivatalosan Phoenix RT a nevünk. Nem szerettünk volna túl nagy változást a névben, a keresési találatok szűkítése miatt viszont kiegészítettük az RT-vel.

Mikor jelent meg az első Phoenix RT-lemez?

Feri: 2013 őszén, ez volt a Nincs ellenszer. Ekkorra érett be igazán a zenekar, és rájöttünk, hogy merre kell elindulni. Nagyobb zenekarokkal kezdtünk turnézni, zenéltünk például a Tankcsapda 25 éves jubileumi koncertsorozatán vagy a Kowalsky meg a Vega koncertjein, és ebben az időszakban jelentkeztünk az X-Faktorba is, ahol eljutottunk a mentorházig.


Lépes Feri

2015-ben pedig jött a Piros karikás részletek.

Tomi: Igen, ez volt a második lemezünk, amely a megjelenés hetében az előkelő 13. helyen nyitott a MAHASZ top 40-es lemezlistáján. Az volt számunkra a legfontosabb, hogy minél többet koncertezzünk és videoklipeket készítsünk. Fokozatosan megismertek bennünket, először a Csallóközben, és igyekszünk, hogy Magyarországon is egyre népszerűbb legyen a zenekar.

Honnan jött a zenekaralapítás ötlete?

Tomi: Ugye Ferivel unokatestvérek vagyunk, szüleink pedig együtt zenéltek a csallóközben sokak számára ismert Pegazus nevű formációban, tehát valójában a szüleink hatására kezdtünk el mi is zenélni. Én meglehetősen fiatalon, 12 évesen kerültem a zenei körforgásba, az Arizóna zenekar billentyűsével, Gasparik Fecóval kezdtünk zenélni. Néhány évvel később bálokon, falunapokon léptünk fel, de már ekkor is éreztem, hogy szívem szerint saját dalokat játszanék. 16 éves voltam, amikor már tombolt a Tankcsapda- és az Ossian-őrület.

A sorsfordító az volt, amikor megkaptam az első Ossian-CD-met. Aztán amikor Fecóval abbahagytuk a közös zenélést, lementem egy Phoenix-próbára, Feriékhez, és mivel nem volt énekesük, beálltam közéjük.


Puss Tomi

Feri: Ez az egész akkor még nem volt annyira tudatos, hiszen tizenévesen még csak próbálkoztunk a zenéléssel. A mai Phoenix RT már teljes más.

Hogy nézett ki a zenekar akkori felállása?

Feri: Rajtam és Tomin kívül, Lépes Gábor és Puss Krisztián, Tomi öccse alkották a zenekart az elején, sőt, ez a korszak körülbelül tíz évig tartott. Aztán több változáson is átestünk. 2013-ban jött Kálmán Ákos gitáros, vele egy kis kocsmában találkoztunk, ahol az akkori együttesével zenélt. Bővíteni akartuk a formációt, Ákos pedig az első felkérésre igent mondott. Négy évig zenéltünk együtt, jól működött a banda, két lemezt készítettünk együtt. Végül 2017 őszén jelentette be, hogy távozik a zenekarból, ma pedig a Rómeó Vérzikben gitározik.

Ekkor érkezett tehát Marci, aki azóta is a zenekar gitárosa.

Marci: Igen, egy közös ismerősünk által eljutott hozzám a hír, hogy Tomiék gitárost keresnek. Felvettem velük a kapcsolatot. Küldtek néhány dalt, amit meg kellett tanulnom, majd elmentem a próbára, és azóta is itt vagyok. Gyorsan bele kellett rázódtam a szerepembe, mert a zenekar heteken belül koncertre készült, de szerencsére ment a dolog.


Győrög Marci

Tomi: Elég pozitívan álltunk az egészhez még akkor is, amikor nem nézett ki túl rózsásan a helyzet. Ugye ketten maradtunk Ferivel, fogalmunk sem volt, ki lesz a gitáros, de azt tudtuk, hogy zenélni akarunk. Annyira bíztunk az egészben, hogy már ősszel megszerveztük az egész tavaszi koncertsorozatunkat – lefoglaltuk a helyszíneket, megbeszéltük a dátumokat, minden biztosítva volt. Már csak a gitáros hiányzott, és ekkor érkezett Marci.

Az elejétől fogva éreztük, hogy jól működik a dolog, és rövid időn belül rájöttünk, hogy megtaláltuk azt az embert, akivel együtt szeretnénk dolgozni. Decemberben érkezett és a tavaszt már végigkoncerteztük vele, nyáron jöttek a fesztiválok, közben pedig már dalokat is írtunk.

Feri: És annyira jó volt az együttműködés, hogy tavasszal már le is foglaltuk a stúdiót, hogy szeptemberben elkezdhessük az új lemez felvételét. Állandóan jöttek az új ötletek.

Volt olyan, hogy egymás után két-három próbán két-három új dal is született.

Este 10-11-ig itt voltunk, és halkan még befejeztük, feljátszottuk a dalokat. Nem sokkal később pedig hívtak a stúdióból, hogy ha készek a dalok, akár már augusztusban is megkezdhetjük a felvételt.

Mi volt az első, a 2013-ban megjelent Nincs ellenszer című lemezetek fő jellegzetessége?

Tomi: A lemez érdekessége, hogy több olyan dal is van rajta, amelyet olyan zenészek írtak, akik korábban játszottak zenekarban. Mondhatjuk úgy is, hogy ez még több zeneszerzős lemez volt.

Feri: És ez volt az egyedüli korong, amelyet nem egy profi stúdióban játszottunk fel, hanem otthon egy berendezett házi stúdióban, Csallóközcsütörtökben. Eljött hozzánk Budapestről a Santa Muerte gitárosa, Ermi, és leköltözött hozzánk a stúdiója.

Tomi: Nagyon jó volt a lemez fogadtatása, valójában ez indította meg a zenekart. Volt rajta egy, a zenekartól szokatlan, lírikus lassabb dal, a Bújj hozzám, a Laza nyári dalhoz pedig videoklipet készítettünk.

Az első lemezünk dalait a mai napig játsszuk a koncerteken, ha pedig esetleg kimarad, akkor az emberek kérik.

A napokban a kecskeméti koncertünkön például épp a Laza nyári dalt hiányolták.

A következő lemezre pedig nem kellett sokáig várni.

Tomi: 2015-ben következett a Piros karikás részletek, a korong pedig nagyon jól fogyott. A lemezről a Privát mennyország az egyik legnézettebb videoklipünk ma is.

Feri: Ennél a lemeznél egy új munkafolyamat kezdődött el Magyarország egyik legjobb producerével, Varga Zolival, aki egyebek mellett a Tankcsapdával, az Ossiánnal, a Roaddal és a Depresszióval is együttműködött.

Az együttműködés más vonalba is vitte a zenekar stílusát, mert korábban soha nem dolgoztunk még ilyen körülmények közt. Profi szakember, akivel öröm együttdolgozni, kihozza a zenekarból a maximumot. És szeretnénk, ha a következő lemezek is nála készülnének.

Tomi: Igen, a Supersize Recording egy hatalmas, neves stúdió alapos felszereltséggel. Ott minden adott, ami ahhoz szükséges, hogy egy zenekar jól érezze magát, ki tudjon kapcsolni és maximálisan csak a lemezkészítésre tudjon koncentrálni. A Piros karikás részleteket három hét alatt vettük fel, majd december 7-én jelent meg.

Három évvel később pedig pontosan ugyanezen a napon jelent meg a legújabb lemezünk, a Mi kell több?!, ami ugyancsak Zolinál készült.

Milyen volt az új lemez fogadtatása?

Feri: A jelek szerint ez a zenekar eddigi legjobb lemeze. A kritikák és a hozzászólások alapján azt szűrtük le, hogy nagyon tetszik az embereknek. Tizenegy dal van rajta, mind az összes 2018-ban készült. A lemezt augusztustól több szakaszban vettük fel. Ilyen korábban még nem volt a zenekar történetében, hogy több kész dallal, illetve dalvázlattal érkeztünk a stúdióba, és válogatni kellett, hogy melyek kerüljenek fel a korongra.

Eredetileg úgy beszéltük meg, hogy tíz dal lesz rajta, az utolsó héten viszont mégis tizenegy lett belőle.

Marci: Szeptemberig elkészült kilenc dal, amiről úgy éreztük, hogy mindenképpen rá kell kerülnie a lemezre, a többi dal között viszont nem találtuk azt a bizonyos tizediket. Ezért hazajöttünk, és az volt a feladatunk, hogy októberig megírjuk a számot. Rögtön az első próbán megszületett a Szívemen a jel című dal, és mivel félkész állapotban volt, megbeszéltük, hogy a következő próbán befejezzük. A következő alkalommal viszont jött egy másik ötlet, és inkább azzal kezdtünk egy foglalkozni, ez lett a Titkok vagyunk.

Tomi: Amikor Marcival visszamentünk a stúdióba, először csak a Titkok vagyunkot mutattuk meg a producernek, végül azonban lejátszottuk a Szívemen a jelt is, és akkor mondta, hogy

ez az egyik legütősebb dal a lemezen, ezért nem kellene kihagyni.

Így hát éjszaka befejeztük, és ez is felkerült a korongra.

Mi alapján választottátok ki azokat a dalokat, amelyekhez videoklipek is készültek?

Tomi: Ahogy készült a lemez, már éreztük, hogy melyek lehetnek az erősebb dalok. A Nem idegen volt az, amiről úgy gondoltuk, hogy más irányba mozdult el általa a zenekar stílusa. Ezen a dalon érződött leginkább, hogy Marci gitárjátékával milyen változást hozott a Phoenix RT-be. Felhívtam Bíró Mátét, aki a videoklipjeinket rendezi, át is küldtem az ötletet és a dalt félkész állapotban. Közben elkészült a Szívemen a jel, a stúdióban pedig jött az ötlet, hogy először inkább ezzel kellene előrukkolni. A Nem idegenre tervezett klip ráilleszthető volt a másik dalra is, és így találkozott a két ötlet.

Milyen helyszínt választottatok?

Marci: Nagymegyeren forgattunk a Transbeton cég egyik hangárjában. És hát elég hideg volt...

Feri: Az összes klipforgatáson hideg volt... Általában csallóközi helyszíneket választunk a videoklipjeinkhez, a későbbiekben viszont ebből a szempontból is tervezünk változást. A Laza nyári dalhoz eredetileg egy balatoni klipet szerettünk volna annó, de megint csak közbeszólt az időjárás, mert elmosta az eső.

Tomi: Ez egy vicces sztori volt, mert a haverokkal 45-50-en beültünk egy buszba, és leutaztunk a Balatonhoz a nyár közepén, csakhogy pont aznap reggeltől estig szakadt az eső. Kérdeztem Mátétól, hogy mit tudunk ezzel kezdeni, de mondta, hogy szakadó esőben egy nyári klip nem biztos, hogy menő lesz. Végül így lett belőle egy kerti partis videoklip, amelyet az egyik ismerősünknél forgattunk. Szeptemberben sikerült megvalósítani, és kifogtuk, hogy akkor is hűvös volt, így hát a víz a medencében sem volt kellemes. De hát hogy néz ki egy nyári klip fürdés nélkül? Miután az első ember beleugrott, mindenki bátrabb lett, a végére pedig már majdnem harmincan voltunk a kis medencében.

A Szívemen a jel klipjében pedig több ismerős arc is felbukkant.

Tomi: Ennél a dalnál eredetileg az volt a tervünk, hogy olyan embereket mutassunk be, akik szívvel-lélekkel csinálják azt, amivel foglalkoznak. Így került a videóba Tatai Robi, a DAC focistái, de ott vannak a motorosok is, egy állatbarát lány, festőművész és még sokan mások. Rövid időn belül jó nézettséget ért el a klip, és a dallal kapcsolatban is jók a visszajelzések, hiszen teljesen más a hangzásvilága, mint az eddigi Phoenix RT-daloknak. A lemez megjelenésének napján pedig a Mi kell több?! címadó dal videoklipje jött ki. Ez a szám már kissé populárisabb, mint az eddigiek, ezért tartottunk is a visszajelzésektől, de szerencsére ez is jól sült el. A legutóbbi klipünk a Nem idegenhez készült el idén januárban, három hónap alatt tehát három videoklippel jelentkeztünk.

Decemberben nagy sikere volt a lemezbemutató koncertnek Csallóközcsütörtökben. Más érzés hazai közönség előtt játszani?

Tomi: Csütörtökben igyekeztünk egy látványos nagykoncertet adni. Két órán át játszottunk a kultúrházban, az emberek pedig szép számmal jöttek.

Nagyon jó érzés volt, a rajongókon láttuk a Phoenix RT-pólókat, kendőket. A közönségünk alapján elmondhatjuk, hogy többgenerációs zenekar vagyunk, hiszen a legkisebbektől kezdve az idősekig járnak a koncertjeinkre.

Milyen tervekkel vágtok neki a tavaszi és a nyári koncertszezonnak?

Tomi: 2019-ben szeretnénk minél több helyre eljuttatni a lemezt, koncertezni, nyári fesztiválokon részt venni. Tervezünk továbbá még két videoklipet készíteni a lemezhez, a következő akár már májusban megjelenhet. Közben pedig máris elkezdtük írni az új dalokat.

Ilyenre korábban még nem volt példa, hogy már a lemezbemutatás évében írtuk az új szerzeményeket.

Feri: A következő lemezig már biztos nem kell majd várni három évig.

Marci: Az a terv, hogy az év végéig minél több új dalt írjunk, és akár már jövőre megjelenhet egy újabb lemezünk.

Tomi: Március 30-án pedig sok szeretettel várunk mindenkit a dunaszerdahelyi Soul Hunter Music Clubba. A hazai buliknak mindig megvan a varázsa, biztosan nem sietünk majd haza.


(Farkas Linda)