Majdnem kétszer hosszabb, mint a Duna, most úgy leapadt, hogy a vízerőmű is csak 50 százalékosan működhet

2021. szeptember 1. - 16:40 | Külföld

Dél-Amerika második leghosszabb folyója, a Paraná a súlyos aszály miatt vészesen leapadt, ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón.

Majdnem kétszer hosszabb, mint a Duna, most úgy leapadt, hogy a vízerőmű is csak 50 százalékosan működhet
wikipédia

A Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember ivóvizét nyerik belőle. A vízállás ilyen mértékű süllyedése azt jelenti, hogy a halászok megélhetése veszélybe került - írta a BBC News.

A környezetvédők attól tartanak, hogy a szárazságot az erdőirtás és a klímaváltozás is fokozta. A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből eredve dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. A paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.

Carlos Ramonell geológus hangsúlyozta: "a Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi-termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában". Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan másodpercenként 17 ezer köbméteres vízhozama a tartós aszály miatt 6200 köbméterre csökkent.

Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, mivel a hajókat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A helyzet a gabonaszállítókat is arra kényszeríti, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe. Az előrejelzések szerint az aszály 2022-ig tarthat.

MTI

Címkék: Paraná, aszály