1
wikipédia
Megosztás
Dél-Amerika második leghosszabb folyója, a Paraná a súlyos aszály miatt vészesen leapadt, ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón.
A Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember ivóvizét nyerik belőle. A vízállás ilyen mértékű süllyedése azt jelenti, hogy a halászok megélhetése veszélybe került – írta a BBC News.
A környezetvédők attól tartanak, hogy a szárazságot az erdőirtás és a klímaváltozás is fokozta. A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből eredve dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. A paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.
Carlos Ramonell geológus hangsúlyozta: "a Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi-termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában". Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan másodpercenként 17 ezer köbméteres vízhozama a tartós aszály miatt 6200 köbméterre csökkent.
Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, mivel a hajókat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A helyzet a gabonaszállítókat is arra kényszeríti, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe. Az előrejelzések szerint az aszály 2022-ig tarthat.
MTI