Malina 10
„Kell több, nem mond ez eleget?” Tíz éve. Tíz éve lezáratlanul. Igaz, – és Malina Hedvignek ez lehet a jobb megoldás – átdobták a kerítésen az ügyet. De nem a megoldás végett, mert tíz éve nincs megoldás, hanem alibiből. Pedig nem olyan bonyolult ez az ügy. Nem akarásnak nyögés a vége (ill. szegény boldogult nagyanyám szerint: szarás). Hát, ez tiszta beszarás. Mondjuk, Magyarországon sincs még – ha jól tudom – lezárva semmi, de biztos jól tudom, mert ha ezt az ügyet egyszer (vagy többször? – emlékezz: már egyszer a szlovák kormány bocsánatot kért a megvert lánytól) végre valahára lezárják így vagy úgy, akkor arról bizonyára értesülni fog a nagyérdemű cirkuszi közönség.
Addig és aztán is jobb, ha inkább senkit sem vernek meg, amiért magyarul beszél itt, vagy szlovákul ott, vagy arabul, cigányul, hottentottául akárhol... Valahogy hallgat a politika is, hiszen akik akkor emígy, azok most azokkal, akik akkor amúgy. Kicsit skizofrén a szitu, de hát a politikában nem lehet válogatni. (A humoristával szólva, „mindegy ki, csak perverz legyen...”) A politikában nincs olyan, hogy a véleményed miatt kirúgatod magad az állásodból, mert észre se veszed, és csak úgy tudod megmenteni a világbékét, ha közben tangózol egyet az ördöggel. Szóval az akarásnak is beszarás a vége.
Mondhatnánk, hogy már nem is a megvert lányról van (kellene legyen) szó, hanem az elvről. Csak éppen az a baj, hogy tíz év után sincs szó elvekről. Ez az ügy pedig nem csupán a szlovák(iai) bűnüldözés és igazságszolgáltatás, s vele együtt a törvénykezés szegénységi bizonyítványa, hanem kicsit / nem kicsit a társadalomé is. Mert – lásd a többi kázust – nem képes ez a társadalom sem megvédeni az igazat, sem rákényszeríteni választott vezetőit és / vagy „felszentelt hóhérit”, hogy ugyan, legyenek már olyan kedvesek és szívesek és aranyosak, vessenek má’ néha egy kósza tekintetet arra, amit jobb helyeken törvénynek, jogrendnek hívnak.
Tíz év néha nagyon nagy idő. Néha pedig rohadtul kevés. De láthatjuk, hová fejlődött a magányos bőrfejű támadó esetétől, hozzáteszem, nem egyedi esetétől (11 éves lesz idén a meggyilkolt Daniel Tupý esete) máig a szlovákiai extrémizmus és a szlovák és szlovákiai nácizmus. Bent ülnek a megyegyűlésben, bent ülnek a parlamentben. Malina Hedvig itt úgysem lehetne győztes, ha az összes politikai párt kiállna mellette, mert ez nem a politika ügye, hanem az igazságé. A politika ügye az, hogy a vérnácik következményként ne üljenek be a parlamentbe. De ott ülnek. Néha pisztolyt is visznek magukkal. Csak mert megtehetik.
És ki ma is a belügyminiszter? Ugyanaz, aki akkor is belügyminiszter volt.
Akinek azóta az emberei Szepsiben egy egész roma telepet is megvertek... Következmények nélkül. Állítólag jogszerűen. Azon a telepen hány Malina Hedvig él?
És hány potenciális Malina Hedvig él az országban? Hányan legyenek, legyünk még potenciális áldozatok ahhoz, hogy valami megváltozzon?
