Már második napja tárgyal a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ha a COVID is úgy akarja, akkor sikerül megszavazni a folytatást
Március 19-ig marad érvényben a veszélyhelyzet, ha a parlament csütörtökön megszavazza a kormány javaslatát. A vitába csak néhány kormánypárti képviselő jelentkezett be, az ellenzék a kormány bírálatára használta a parlamenti ülést. A kormánypárti frakciók jelezték, hogy igennel szavaznak, csak legyen elég képviselőjük.
Csak egy hajszálon múlt már az is, hogy a parlamenti ülés elkezdődhetett, mivel csak 77 kormánypárti képviselőt tudott összeszedni a koalíció az ülés megnyitásához, az ellenzék obstrukcióhoz folyamodott, vagyis nem vett részt a voksoláson. Ha két kormánypárti képviselővel kevesebb van, akkor nem tudják megnyitni az ülést.
A kormány szerette volna gyorsan megszavazni a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
A kabinet február 5-i ülésén döntött úgy, hogy február 8-i hatállyal újabb 40 napig meghosszabbítja a lejáró veszélyhelyzetet, ezt azonban 20 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ellenkező esetben február 27-én megszűnik a veszélyhelyzet.
A kormánypártok frakciói már bejelentették, hogy támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását, ha azonban nem tudnak 76 képviselőt biztosítani az ülésterembe, akkor nem tudják elfogadni a határozatot.
Gyenge indoklás
A kormány első beterjesztésével elégedetlenek voltak egyes kormánypárti képviselők is. Az SaS és a Za ludí egyes képviselői a veszélyhelyzet meghosszabbításának alapos indoklását hiányolták. ezért kérték a határozat alaposabb indoklását, amit csak néhány órával az ülés szerdai kezdete előtt kaptak meg. Az anyagot még így is bírálta Ondrej Dostál (SaS), a javaslat parlamenti előterjesztője. „Bízom benne, hogy a jövőben részletesebb indoklást kapunk, de látom már most is az előrelépést - mondta Dostál a határozat bemutatása során. –
Jobban meg kellene magyarázni, hogy miért éppen ezzel a módszerrel akarja a kormány megvalósítani a járvány elleni védekezést, mert most azt látjuk, hogy egyes rendelkezéseket a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is meg lehetne valósítani.”
Szerinte az indoklásban a kormánynak be kellene mutatnia a veszélyhelyzethez kapcsolódó valamennyi rendelkezést.
Az egészségügy ráfizetne
Jana Bittó Cigániková (SaS) szerint a veszélyhelyzet fenntartására elsősorban az egészségügynek van szüksége, ezért is kifogásolta, hogy az egészségügyi miniszter nem volta a parlamentben a vita során. A kormány csak a veszélyhelzyet idején rendelhet el gazdasági mobilizációt, erre pedig szükség van, ha az egyes kórházakat át akarják alakítani COVID-kórházzá, és biztosítani akarják hozzá a szükséges személyzetet.
„Az átalakításhoz szükséges pénz is ezekhez az intézkedésekhez kapcsolódik, az egészségügyi költségvetésen kívülről érkezik - magyarázta Cigániková. – Ha nem lenne veszélyhelyzet, arra nagyon ráfizetne az egészségügyi minisztérium.”
Az ellenzék obstruál és az alkotmányos szabadságjogokat félti
Az ellenzék amellett, hogy az ülés megnyitását obstruálta, igyekszik a felszólalásokkal meghosszabbítani a vitát. A kormányoldalról Dostál mellett csak az OĽaNO-s Monika Kavecká szólt hozzá, rajtuk kívül azonban sok smeres és a kotlebás képviselő jelentkezett be. A veszélyhelyzet meghosszabbítását az ellenzék elutasítja, szerintük erre nincs szükség.
„A kormány attól fél, hogy ha nem lesz veszélyhelyzet, ha újra szabad lesz tüntetéseket tartani, akkor az emberek az utcára vonulnak az intézkedéseik miatt”
– jelentette ki Richard Rasi, a Hlas képviselője. Az ellenzék a szólás és gyülekezési szabadság mellett a sajtószabadságot is félti a kormánytól, mivel veszélyhelyzetben az információhoz való hozzáférést is korlátozhatja a kabinet. Erre irányuló kísérletek azonban eddig nem voltak.
A képviselők csütörtök délután, a napokban elhunyt Ľubomír Petrák (Smer) temetése után folytatják majd a vitát. Az is elképzelhető, hogy csütörtökön sem fejezik be.
- lpj -
