1
Fotók: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Legkorábban január végén adhatja ki az első pályázati felhívásokat a Kisebbségi Kulturális Alap. A pályázatokat értékelő és a felhívásokat előkészítő tanácsok már teljesek, de az igazgató által kinevezett tagok nevét még nem hozták nyilvánosságra, csak a kisebbségi szervezetek képviselői által megválasztott tagok nevei nyilvánosak. Ilyen későn még sohasem hirdetett pályázatot az alap, az első évében is sikerült decemberben megjelentetnie első felhívását.
Már folynak a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) szakmai tanácsainak alakuló ülései, Alena Kotvanová igazgató állítása szerint már az általa kiválasztott tagok is megkapták kinevezésüket, habár erről még nem tájékoztatott az intézmény. A pályázati felhívások kihirdetése azonban csak a tanácsok alakuló ülése után lehetséges, mivel ezek a tanácsok választják meg az alap igazgatótanácsát, amely a pályázati struktúrát jóváhagyja.
„Az utolsó két nemzetiség testületeinek, a magyar és a roma szakmai tanácsoknak az ülése várhatóan január 12-13-án lesz” – mondta a Paraméternek Kotvanová.
Az igazgatónő korábban még december elejére ígérte a tanácstagok kinevezését, ezt a határidőt azonban nem sikerült tartania.
Legalább két hónapos késés
A KKA már most csaknem két hónapos késésben van a pályázati felhívás kihirdetésével, az előző, 2021-es pályázatokat – a magyar kisebbség kulturális szervezeteinek – 2020. november 20-án hirdették meg, a leadási határidő 2020. december 18. volt. Alena Kotvanová ígéri, hogy – a törvényben előírt határidők betartásával – igyekeznek mielőbb kihirdetni a pályázati felhívásokat.
„Bízom benne, hogy január végéig elkészülnek a pályázati felhívások” – mondta a Paraméternek Kotvanová.
Ha sikerül is tartaniuk ezt a határidőt, akkor a pályázatok leadásának határideje legkorábban február végén lehet, az értékelés pedig csak ezt követően kezdődhet. A támogatásokhoz így optimista becslés szerint is legkorábban nyáron juthatnak hozzá a szervezetek.
A KKA eddig ilyen későn még nem hirdette ki a pályázati felhívásait, még a megalakulása évében, vagyis 2017-ben is sikerült december 29-én megjelentetnie az első pályázati felhívását a 2018-as évre vonatkozóan. A következő években legkésőbb novemberben mindig megjelent az első pályázati felhívás, 2018-ban már október 31-én kihirdették az elsőt. A tavaly nyári igazgatóváltás után, amikor Alena Kotvanová váltotta Molnár Norbertet, az alap működése lelassult.
A törvény módosítása is okolható
Kotvanová szerint a késésért részben az alapra vonatkozó törvény tavalyi módosítása a felelős, amely módosította a tanácsok tagjainak megválasztását. A jogszabály előírta a jelölő szervezetek regisztrációját, és korlátozta a jelölésre jogosult szervezetek körét. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy a tagokat megválasztó gyűléseken a korábbi több mint 500 szervezet helyett tavaly csak 280 regisztrált. Több kisebbség nem is tudta megválasztani a tanácsonként maximálisan megválasztható 3 tagot, ezért több tanácsban is – a tanácsok öttagúak – az igazgató által kinevezett tagok kerülnek majd többségbe. Ilyen például a roma kisebbség irodalom, sajtó és könyvkiadás tanácsa, amelybe egy tagot sem választottak meg a roma szervezetek, így a teljes bizottságot az igazgatónak kell kineveznie. A magyar szervezetek mindhárom tanácsba – a közművelődési, a könyv- és lapkiadási és a művészeti tanács – megválasztották a lehetséges 3-3 tagot.
300 ezerrel nőhet idén a költségvetés
Az alap költségvetése várhatóan idén 300 ezer euróval bővül, a jelenlegi 8 millióról 8,3 millióra emelkedhet, a vonatkozó törvényt a februárban kezdődő következő ülésén fogadhatja el a parlament. A megemelt költségvetésből azonban többet költhetne működésre az alap: a teljes összeg 5 százalékáról 6-ra emelnék a képviselők a fenntartással kapcsolatos költségeket. Kotvanová ettők azt várja, hogy javul majd az alap működése is. „A jelenlegi állapot következménye a folyamatos késés a támogatások folyósításában – mondta a Paraméternek korábban az igazgató. – A működési költség növelése lehetővé teszi majd a szerződések kifizetésének felgyorsítását, a pénzügyi elszámolások gyorsabb ellenőrzését, de egyben lehetőséget biztosít majd a pályázatok megvalósításának szisztematikus ellenőrzéséhez és a projektek minősítéséhez is.” A költségvetés növelésének hatása azonban csak tavaszra várható, ha a parlament tényleg elfogadja a költségvetés módosítását.
A kisebbségek azonban így is jól járnának, a magyar kulturális szervezetek például az eddigi 4,028 millió euró helyett csaknem 100 ezerrel többet, 4,113 milliót költhetnének kulturális projektjeikre.
Az igazgató komoly eredménynek tartja, hogy a KKA már kifizette a tavaly megítélt támogatások túlnyomó részét.
-lpj-