Március 15., Dunaszerdahely: „A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában”

2023. március 16. - 07:00 | Régió

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára emlékeztek Dunaszerdahelyen, Hájos Zoltán polgármester mondott köszöntőt, Simon Róbert Balázs magyar országgyűlési képviselő pedig ünnepi beszédet.

Március 15., Dunaszerdahely: „A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában”
Fotók: Nagy Attila / Dunaszerdahelyi.sk

„Európa több országában a liberális, demokratikus erők sürgették az abszolutista monarchiák eltörlését, vagy legalábbis azok megreformálását, ezen belül a gyülekezési jog megadását, a sajtó- és szólásszabadságot, a jobbágyrendszer eltörlését, az általános adózás bevezetését. Egyes nemzetek önállóságot is követeltek, mint a lengyelek vagy mi, magyarok. És a mi negyvennyolcasaink bizony megfogalmazták 12 pontban, mit kíván a magyar nemzet, amit azóta is minden magyar a sajátjának vall” – emlékeztetett Hájos Zoltán.

Úgy véli, a közös ünnepi megemlékezés nemcsak azért fontos, hogy „tisztelegjünk hőseink előtt, hanem jelenlétünkkel erősítjük az együvé tartozás érzését, példát mutatunk a jövő generációinak és lélekben erősítjük egymást nemzeti identitástudatunk megőrzésében, nemzeti összetartozásunkban”.

Hangsúlyozta, hogy ősszel előrehozott parlamenti választások lesznek Szlovákiában, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a felvidéki magyar közösség összetartozásának fontosságát, mivel szerinte csakis úgy tudjuk biztosítani a közösség parlamenti képviseletét, ha „valamennyien részt veszünk a választásokon és szavazatunkkal a Szövetség parlamenti képviselő-jelöltjeinek listáját támogatjuk”.

„A forradalmi történtekből egy dolgot biztosan megértünk: a magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában. 1848/49 sem volt más, mint a bennünk, magyarokban rejlő képességek, tartalékok káprázatos megmutatkozása, amely képességet a mai napig hordozunk magunkkal” – szögezte le.

Hájos Zoltán

Simon Róbert Balázs azt hangsúlyozta, „magyarnak lenni nehéz, de kiváltságos hivatás, mert aki magyarnak születik, az a lelkében mindig gazdag lesz, mert Európa és a világ egyik legnagyobb kultúrájának az örököse. (…) Annak ezer év kereszténysége, ezer év európaisága teremti meg itt az örökségét a jelenlétre, a megmaradásra és a boldogulásra (…). Aki magyar, az utóda és boldog őse ennek a közösségnek, testvére a másiknak.”

Figyelmeztetett arra is, hogy „ne feledjük a régi bölcsességet, amely arra int bennünket, hogy ne engedjünk a 48’-ból!” Hozzátette, „a magyar történelmet végigkíséri a szüntelen küzdelem az önálló döntés lehetőségéért, azaz a szuverenitásért. A magyar szabadságharcok elsősorban nem az egyéni szabadságjogok kiterjesztésére, hanem a magyar közösség önálló döntési lehetőségére, a szuverenitás kivívására irányultak”.

„Birodalmi törekvések mindig voltak és lesznek is, melyek hol katonailag, hol gazdaságilag akarják az önálló döntéshozatalt szűkíteni. (…) Ha a régi európai nemzetek, köztük talán az egyik legrégebbi, a magyar önrendelkezése sérül, akkor maga az európaiság gyengül. És ha az európaiság gyengül, akkor a harmadik évezred nagy népvándorlásai, előbb fölhígítják, majd végképp elmossák, lecserélik azt a kultúrát és azt az életformát, ami Európát európaivá tette”

Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy bátraknak kell lennünk, mert „birodalmak ma is léteznek”, melyek „pénzt és fáradtságot nem kímélve ma is azon dolgoznak, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra, dollármilliókat áldoznak arra, hogy az ő „szabadságukat” elhozzák”.

Simon Róbert Balázs

„De, ami az ő szabadságuk, az nekünk magyaroknak a kényszer. A birodalmak ma is meg akarják nekünk mondani, hogy kikkel éljünk együtt, hogyan neveljük a gyermekeinket, kivel és hogyan üzleteljünk, és rá akarnak szorítani bennünket, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. Ma is vannak Metternichek, Windischgrätz-ek és Haynau-k, akik szívesen látnának bennünket, magyarokat kiterítve” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy „a magyarok olyanok Európának, mint a székelyek a magyarságnak: védik a határainkat, elválasztanak, de össze is kötnek kultúrákat.”

„Magyarországnak újra fel kell nőnie a történelmi szerepéhez, ahhoz a központi centrális szerephez, amelyben országunkat nem csak a Kárpát-medence teljes magyarsága, hanem a környező népek is az élet fontos helyének tekintik. (…) Magyarországnak Közép-Európa főterévé kell válnia! (…) Ha együttműködünk, akkor ellensúlyai, egyenrangú tárgyalópartnerei tudunk lenni az úgynevezett „nagy Európának” is” – húzta alá.

(SzT)