Március 15. – Hájos: Nincs mire büszkének lennünk!
Összefogást szorgalmazott a március 15-i megemlékezésen a dunaszerdahelyi polgármester.
A gyatra időjárás miatt a VMK-ban tartott megemlékezésen beszédében Hájos Zoltán feltette a kérdést, hogy vajon a forradalom és szabadságharc résztvevői mit kérdeznének ma tőlünk, és mit szólnának a parlamenti választások eredményéhez.
„Netán elismerően szólnának? Megdicsérnének bennünket az összefogás terén mutatott példáért? Nincs mire büszkének lennünk, mert nem tudtuk biztosítani a felvidéki magyar közösség létszámához mért parlamenti képviseletet. Eddig ilyen kevés parlamenti képviselője nem volt közösségünknek” – szögezte le.
Emlékeztetett, hogy ez azért történt, mert sok magyar távol maradt az urnáktól.
„Ezzel nem a magyar politikusokat büntették meg, hanem saját magukat, mert nem lesz megfelelő képviseletünk”
– húzta alá.
Úgy véli, a magyar közösség nem viselkedhet úgy, mint a szlovák társadalom egésze, mivel az érdekeinek képviseletét egyik szlovák párt sem tűzte zászlajára. . „Netán lemondtunk volna közösségünk gyarapodásának lehetőségéről, vagy szülőföldünk fejlesztéséről? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán megkérdezném, hogy elődeink véráldozata felesleges lett volna? Ezekre mindenki adja meg magának a választ” – fogalmazott Hájos Zoltán.
Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar közösség kitör a közönyből és a kishitűségből,
„a politikusok képesek lennek pártérdekek fölé emelkedni, és a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva megállapodni”.
„Csak az összefogás révén érhetjük el az egységes politikai érdekképviseletet” – hangsúlyozta.
Horváth József, a Győri Rotary Club alapító elnöke ünnepi beszédében kifejtette, hogy a világszabadságról és a népek testvériségéről szóló gondolat egyetemes öröksége nemcsak a magyar népnek, hanem a világ, különösen pedig Európa összes népének.
Úgy véli, a ’48-as nemzedék máig ható üzenete, hogy a nemzet és a jövendő nemzedékek érdekében élnünk kell alkotmányos, valamint polgári jogainkkal.
„Ma már szerencsére nem ágyúval és karddal, hanem politikai érdekérvényesítéssel kell kiállni a minden embert megillető jogokért, az anyanyelv használatáért és a tanszabadságért. Ez pedig csak összefogással, egységes képviselet megteremtésével lehetséges”
– húzta alá.
-para-
