1
Iráni tiltakozók az Anglia-Irán meccsen (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
A katari labdarúgó világbajnokságot sem kerüli el a politika, habár a FIFA mindent megtesz azért, hogy csökkentse a tiltakozók lehetőségét. A szivárványszínű kapitányi karszalagokat betiltotta, illetve viselésüket ellehetetlenítette azzal, hogy pénzbírság helyett futballbüntetéseket vezetett be, vagyis akár sárga lapot is kaphat az a játékos, aki szivárványszínű, One Love felirattal ellátott kapitányi szalagot visel, vagy akárcsak megjelenik az öltözékén a meleg büszkeség jelképe. Az első napon nem volt várható, és nem is történt különösebb rendbontás, ami nem csoda, hiszen a házigazda Katar játszott Ecuadorral.
Hétfőn azonban már beindult a nagyüzem a tornán, és az Anglia-Irán mérkőzésen mindkét csapat részéről megjelentek a politikai üzenetek. Az iráni válogatott az iráni nők elnyomása elleni tiltakozáshullámra adott brutális kormányzati válasz miatt tiltakozva nem énekelte országuk himnuszát.
Az iráni nők támogatói és az iráni rezsim ellen tiltakozók megjelentek a lelátókon is. Az angol csapatkapitány helyett a szivárványos karszalagot a BBC tudósítója, Alex Scott viselte, a válogatott pedig a szokásos térdhajtással támogatta a színes bőrűek egyenjogúságáért küzdő Black Lives Matter mozgalmat.
Alex Scott, a BBC sportriportere a szivárványos karszalaggal Katarban, az Anglia-Irán meccsen (Fotó: Twitter)
Az iráni válogatott végül súlyos vereséggel indította a tornát, vagy fordítva: Anglia elsöprő, 6:2-es győzelemmel nyitott. Az eddigi meccsekre egyébként a gólátlag tekintetében nem lehet panasz, legalább két gólt minden meccsen láthattak a szurkolók.
A B-terv nem létezik
Szlovákiában viszont az egészségügy mozgatja a politikát, legalábbis az utóbbi hetekben, és november végéig nem is nagyon lehet változásra számítani. Hétfőn folytatódott a kormány és az Orvosszakszervezet (LOZ) közti kötélhúzás, pedig a múlt heti tárgyalások után úgy tűnt, hogy ma megszülethet a megállapodás. A helyzet megoldása azonban ma inkább távolodott, semmint közeledett, a LOZ délben arról beszélt, hogy a béremelés már talán nem is akkora probléma, viszont a másik hét pontot újra kell tárgyalni. Az egészségügyi miniszter kérésére összeült a Központi Válságstáb is, hiszen, ha valóban távozik november végén a felmondását benyújtó 2100 orvos a kórházakból, az komoly ellátási problémákat fog jelenteni.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter valamiféle „B-tervről” beszélt, de tudjuk, hogy hosszú távon ennyi orvos távozását nem lehet csak úgy pótolni, vagyis a „B-terv” nem létezik.
Elszegényíti az infláció a nyugdíjasokat
A száguldó infláció talán a nyugdíjasokat sújtja a legjobban, állítja a a Markíza televízió. Már az év elején mintegy 300 ezer volt azon idősek száma, akiknek a bevétele alacsonyabb volt, mint a szegénységi küszöb, azóta pedig akár 20-30 százalékkal is nőtt például az élelmiszer ára. Az idősek kiadásainak csaknem felét viszi el az élelmiszer, így esetükben az infláció sokkal súlyosabb problémát okoz, mint a fiatalabb rétegeknek.
„Ha beleszámítjuk az áremelkedést, akkor már közel félmillió idős ember élhet a szegénységi küszöb alatt. Nagyon sok közülük az egyedül élő nő” – mondta Martin Halás, a Társadalmi-gazdasági Kockázatkutató Intézet munkatársa a Markízának.
Januárban ugyan komoly, mintegy 12 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak, de az infláció csak jövő évben tetőzik, vagyis elég nagy részét elviszi majd a nyugdíjemelésnek is.
Nehéz kérdésekre számíthat Kassán Orbán
„Falhoz állíthatja” csütörtökön Orbán Viktort a másik három visegrádi ország vezetője a V4-ek kassai csúcstalálkozón. A négy állam közül ugyanis Magyarország az egyetlen, amely még nem ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, sőt, Törökország mellett az egyetlen NATO-tagállam, aki nem adta beleegyezését a két skandináv ország csatlakozásába. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vasárnap Helsinkiben tárgyalt, ahol Sanna Marin finn miniszterelnöknek ígérte meg, hogy megpróbálja rábeszélni Orbán Viktort a csatlakozásuk mielőbbi ratifikációjára.
A magyar kormány egyébként Törökországgal ellentétben nem kötötte feltételekhez a skandináv államok csatlakozását, egyes elemzők szerint Orbán ezzel is csak Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyeit keresi.
Lajos P. János