1
Fotó: TASR
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Sűrű hete lesz a szlovák parlamentnek, a kormány energiaválság- és infláció elleni törvényjavaslatai mellett módosítaniuk kell az idei állami költségvetést és még Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter leváltására is időt kellene szakítaniuk.
Novemberben 14. havi nyugdíj jöhet
A kormány kezdi komolyan venni az inflációt és az energiaárak emelkedését – vagy csak a kormánypártok népszerűségének esését –, ezért hétfőn rendkívüli ülést tartott. A nyugdíjasok újra örülhetnek, mert a júliusban kifizetett 13. havi nyugdíj után, karácsony előtt 14. havi nyugdíjat is kapnak. A 14. nyugdíj a 13. nyugdíjnak a 70 százaléka lesz, így körülbelül mindenki meg tudja saccolni, hogy mennyi segítséget kaphat még idén a kormánytól az emelkedő árak és a jövőre várható energiaár-emelkedés kompenzálására.
A minimum 35 euró lesz, ezt azok kapják, akiknke 900 euró felett van a nyugdíjuk, a minimálnyugdíjból, vagyis a 230 eurós járadékból élők 210 euróra számíthatnak.
A 14 havi nyugdíj összesen mintegy 208 millió euróba kerül az államnak, de még a parlamentnek is rá kell bólintania.
1,3 milliárdos csekket kér a kormány a parlamenttől
A kormány a rendkívüli ülésén döntött a költségvetés módosításáról is, amit részben indokol a 14. nyugdíj kifizetése. A kabinet azonban ennél sokkal több pénzt akar elkölteni a tavaly betervezetthez képest: Igor Matovič pénzügyminiszter 1,5 milliárd euróval növelné meg a kiadási oldalt. Szerinte ezt a növekvő bevételek lehetővé teszik, az infláció hatására jelentősen nőtt ugyanis a bevételi oldal is. Az idei költségvetés módosítása egyben a főpróbája is lesz a jövő évi költségvetés elfogadásának.
A kormány természetesen érvelhet azzal – és meg is teszi – , hogy az embereknek akar segíteni a nehéz gazdasági helyzetben. Így az ellenzék viszonylag nehéz helyzetbe kerül, ha nem lesz hajlandó a költségvetés módosítására. Kérdés azonban, hogy Matovič mire akarja költeni azt az 1,3 milliárd eurót, ami még a 14. nyugdíj kifizetése után megmarad. Marcel Klimek államtitkár szerint „egyszeri támogatásokra”, de hogy mire pontosan, arról a kormány szabadon dönthet.
Vagyis Matovič gyakorlatilag azt várja a képviselőktől, hogy állítsanak ki neki egy 1,3 milliárdos csekket, amit arra költhet, amire csak akar.
Matovič a héten megbukhat
Az is lehet azonban, hogy az 1,3 milliárd sorsáról már nem Igor Matovič fog dönteni – vagy legalábbis nem pénzügyminiszteri pozícióból –, mert az SaS 9 Hlas- és két volt kormánypárti képviselő támogatásával kezdeményezte a bizalmatlansági eljárást a pénzügyminiszter ellen.
A rendkívüli parlamenti ülés szerdán lesz, így csütörtökön talán már tudni fogjuk, hogy hány embere is van Matovičnak a parlamentben.
A voksolás eredménye egyelőre kétesélyes, mivel az ellenzék és a kormány közel azonos erőt képvisel. A Smer és a Hlas az SaS-szel szavaz, de a Sme rodina és a Za ľudí Matovičot támogatja.
Menekülnek az oroszok és lángolnak a sorozóirodák
Az orosz hadsereg sorozóirodái egyre gyakrabban „gyulladnak fel”, nem lesz egyszerű teljesíteni Vlagyimir Putyin utasítását, és gyorsan besorozni 300 ezer – vagy más hírek szerint egymillió – embert. A lakosság tiltakozása nem akar lanyhulni, a tiltakozók elsődleges célpontjai a sorozóirodák. A tiltakozások egyre erőszakosabbak, az egyik irodában egy magas rangú sorozótisztet lőtt le egy dühös férfi. Őt állítólag – még – nem hívták be, de a barátait igen, ezért kezdett lövöldözni az irodában.
A mozgósítás egyben felgyorsította az orosz férfiak exodusát, a múlt hét szerda óta eltelt időben mintegy 260 ezren hagyták el az országot.
Ezt állítja legalábbis az orosz titkosszolgálat, az FSZB. Még ha a szám nem is valós – mert az FSZB azt szeretné elérni, hogy lezárják Oroszország határait – akkor is biztos, hogy Oroszország egyre több embert veszít a maga indította és teljesen felesleges háború miatt.
Szélsőjobb kormánya és női miniszterelnöke lesz Olaszországnak
A Giorgia Meloni vezette szélsőjobbos pártszövetség nyerte az olaszországi parlamenti választásokat. A kormányfő valószínűleg maga Meloni lesz, így Olaszországnak először lesz női kormányfője. Az Európai Unióban vegyesen fogadták a választás eredményét, a jobboldali pártok örülnek, a többiek, köztük a szlovák külügyminiszter is, inkább kivárnak.
Meloni korábbi nyilatkozatai alapján attól tartanak, hogy több kérdésben is gyengülhet a közös uniós politika, erősödhetnek a szélsőséges vélemények.
Attól ugyanakkor nem mindenki tart, hogy Meloni bomlasztani fogja az Oroszország elleni szankciós politikát. A leendő miniszterelnök eddig támogatta a szankciókat, és azt is, hogy az unió tagállamai fegyverekkel segítsék Ukrajnát.
Lajos P. János