Matovič 365 milliót ígér az egészségügynek, ám valójában csak 100 milliót ad, és nem mindenki kap belőle
A 365 millió ígért támogatásból csak 100 millió az, ami minden biztosítottnak egyformán segít, a többi vagy ígéret, vagy az Általános Egészségbiztosító kapja. A kormánynak ugyanis megint az állami egészségbiztosító hóna alá kell nyúlnia, hogy be ne dőljön, erre megy el 120 millió euró.
Kedden reggel jött a hír, hogy a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) felmondhatja a szerződést az Általános Egészségbiztosítóval (VšZP), mivel a kórházaknak tett pénzügyi ajánlata nem fedezi az egészségügyben tervezett béremelések költségeit, sem pedig az infláció okozta kiesést. Magyarán: a biztosító olyan árakat javasol az egyes kezelésekért, amelyekből ezeket nem lehet megvalósítani, a kórházak veszteséget termelnének, és hamarosan ők is lehúzhatnák a rolót.
Az ANS mintegy 80 kisebb, járási, regionális kórház érdekvédelmi szövetsége, tagja például a dunaszerdahelyi, a galántai és a komáromi kórház is, vagyis az elég nagy gáz lenne, ha a VšZP ügyfeleit nem kezelnék.
A pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium már aznap délután előállt egy tervvel: Igor Matovič és Vladimir Lengvarský bejelentette, hogy 365 millióval egészíti ki a kormány az egészségügyi költségvetést.
A kiegészítés három tételből áll:
100 millióval többet ad a kormány a saját biztosítottjai után
120 milliót beletesz az Általános Egészségbiztosító alaptőkéjébe
145 millióval pedig több folyik be a biztosítókhoz a gazdasági növekedés, a béremelkedés hatására.
A 365 milliós egészségügyi mentőcsomagot szerdán el is fogadta a kormány, igaz, az SaS miniszterei ellene szavaztak. Ez azonban csak egy kis PR Sulík pártjának, mivel a másik három párt miniszterei egységesen megszavazták a csomagot.
A csomaggal „csak” három gond van:
Az egyik, hogy a kormány valójában csak 100 millió euróval támogatja ténylegesen mindenki gyógykezelését. Ez az a tétel, amit a saját biztosítottjai – vagyis a gyerekek, idősek, munkanélküliek stb. – után fizet. A másik gond, hogy a második tétel – 120 millió euró – közvetlenül az Általános Egészségbiztosítót, annak betegeit segíti, a másik két biztosító ügyfelei ebből egy centet sem látnak. A harmadik gond, hogy a harmadik tételt – 145 millió euró – nem a kormány adja, azt maga Matovič is elismerte, hogy a magasabb járulékbevételekből származik, ha egyáltalán lesznek ilyenek.
Az, hogy az Általános Egészségbiztosítónak tőkeemelésre van szüksége, csak azt mutatja, hogy az állami biztosító még mindig nem tud „piaci üzemmódban” működni. Nem ez az első eset, hogy segítségre szorul, emlékszünk még a harmadik Fico-kormány indulására, amikor kénytelenek voltak egy válságmenedzserre, Miroslav Kočanra bízni a biztosító irányítását, mert
a második Fico-kormány idején, vagyis 2016 előtt mintegy 140 milliós mankót halmozott fel.
Kočan két évig volt a biztosító élén, az akkori hiányt a kormány segítségével ledolgozta, és képes volt veszteség nélkül működtetni az állami kolosszust. Most úgy látszik csaknem akkora a hiány, mint 2016-ban.
Matovič – teljesen átvéve Fico akkori érvelését – a magán-egészségbiztosítókat szidja, mert azok szerinte csak a hasznot lesik, nem fontos nekik a betegek gyógykezelésére. Nem felejtette el megemlíteni Miroslav Haščákot, a Penta egyik – volt – tulajdonosát, aki szerinte talicskával tolja ki a Dôvera pénzét offshore cégekbe.
A pénzügyminiszter csak azt felejti el, hogy az ügyfelei gyógykezelésének költségeit csak az a biztosító tudja fedezni, amelyik működőképes, mert amelyik tönkremegy, az a legjobb indulattal sem tud már semmit kifizetni.
És most – újra – ez fenyegeti az Általános Egészségbiztosítót. Persze a kormány ezúttal is megmenti, de ezt a 120 milliót mindannyian együtt dobjuk össze, azok is fizetnek, akik nem a VšZP ügyfelei.
Matovič azzal sem mondott igazat, hogy 365 milliót tesz a kormány az egészségügybe, mert a 145 millió eurós tétel nincs a kormány számláján. Nem is lesz, de az elképzelhető, hogy valóban megjelenik majd az egészségbiztosítók számláján, ha igaz lesz az az előrejelzés, hogy a béremelkedés és a gazdaság javuló teljesítménye hatására ennyivel több egészségbiztosítási járulékot fizetnek majd be az ügyfelek.
De ez a 145 millió - ha lesz - úgy is a biztosítóknál landolna, az is feltételezhető, hogy már számoltak is vele, tehát pluszpénzről, főleg kormánysegítségről beszélni enyhén szólva is túlzás.
Az egészségügy nincs könnyű helyzetben. A járvány két éve nemcsak az egészségügyi dolgozók energiáját szívta ki alaposan, hanem az egészségügyi költségvetést is megtépázta. Szükség van a pótköltségvetésre, csak nem szabad ennek a kormánynak is abba a hibába esni, hogy a gazdaságilag jól működő magán-egészségbiztosítókat – és azok ügyfeleit – hozza hátrányba az évek óta a csőd szélén táncoló állami biztosítóval szemben.
