"Matovič csak kavar, és belógatja a kukacát a Szövetség halastavába". Mi a helyzet a magyar pártokkal fél évvel a választások előtt?

Február első felében világossá vált, a két jelentősebb hazai magyar párt nem tudott megállapodni arról, hogy közösen induljanak a választásokon. Forró Krisztián szerint Simon Zsolték ultimátumot adtak, hogy "Szövetség – Magyar Fórum" megnevezés alatt próbálják meg együtt bevenni a parlamentet. Mivel a Szövetség ezt elutasítva csak néhány képviselői hellyel kínálta meg a fórumosokat, azok azt alamizsnának nevezték, és kérték Forróékat, úgy álljanak ehhez a kérdéshez, hogy a "3-4 százalékos" Szövetség megegyezhessen a "2 százalékos" Fórummal. Ez eddig nem történt meg, és bár egyikük sem reteszelte be végérvényesen az ajtót, de egyelőre mindketten külön utakon folytatják az egyéb lehetőségek kifürkészést.

Erre szükség is mutatkozik, hiszen ami a támogatottságukat illeti, a két politikai szervezet nem áll túl rózsásan. Az idei mérések szerint egyikük sem lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

• A Focus idén még csak egyszer – februárban – számolt be a pártok népszerűségéről, és az ügynökség a Szövetség erejét 4,5 százalékra (december második felében meg 4,4 százalékra) mérte. A Magyar Fórum támogatottsága a decemberi 1,1 százalékról februárra 1,9 százalékra változott.
• Az AKO 2023-ban már háromszor is kikutatta, mennyien szavaznának a pártokra, és eszerint a Szövetség januárban és februárban is 2,1 százalékon állt, míg márciusra már csupán 1,9 százalékon, a Magyar Fórum meg – ugyanebben a sorrendben – 1,9 és 2,8, illetve 2,2 százalékon.
• Az Ipsos társaság az év első hónapjában 3,2 százalékon, márciusban pedig 3,8 százalékon látta a Szövetséget, míg a fórumosokat 1,5, valamint 1,4 százalékon.

Tehát egyelőre ott tart a két politikai szervezet, hogy ha ötről hatra szeretnének jutni, ki kell találniuk, mit lépjenek. Ami a Szövetséget illeti, gyaníthatóan egyedül indul a választásokon, de a listájukra még esetleg beemelhet szavazatokat vonzó személyt. Szó esik arról is, hogy az OĽaNO-val is közösködhetne, de ennek kicsi a valószínűsége. Hiszen már egy ideje

kormányváltó hangulat uralkodik az országban, és ha négy éve nem tudott megegyezni az MKP az akkoriban éppen erőre kapó Matovičcsal, most, amikor már leáldozott a leszerepelt szlovák politikus csillaga, nem tűnne észszerű döntésnek egy szorosabb kooperáció vele.

Közben folynak még az egyeztetések arról, hogy az "egyszerű emberek" színeiben mandátumot szerzett Gyimesi Györgyöt felvenné a Szövetség a jelöltjei közé. Pontosabban a párt MKP-s platformjának tetszik ez az elképzelés, a másik két frakciónak (Híd, Összefogás) nincs annyira kedvére ez a húzás. Sőt, egyesek azt is jelezték, soha nem lesznek egy listán Matovič emberével.

Ennek kapcsán az az érdekes, hogy Budapestről is befutott egy konkrét jelzés, hogy ezt a gyimesis lépést nem kellene megtenni, mert ez nem jó ötlet. Amit mondjuk az magyarázhatna, hogy a Fico-féle rezsim elleni kampányával 2020-ban választásokat nyerő párt embere megzavarhatná egy szeptember utáni esetleges együttműködést a Szövetség (MKP) és a Smer között, amit meg az Orbán-kormány szorgalmazhat. Mert uniós szinten a magyar kormányzat elárvult, és most reménykedik a régi-új politikai partnerének a feltámadásában. Korábban az Orbán-párti lengyelek, – akik most elkötelezetten támogatják az ukránok harcát az orosz agresszorok ellen – elfordultak a Putyin-barátnak tartott magyaroktól. Így meg

Budapestnek az EU-n belül nincs egyetlen stabil szövetségese sem, és jól jönne az ottani kabinet számára egy hozzá hasonlóan béketáboros szöveget mantrázó, az oroszok húzásaival szemben megértően viselkedő szlovák kormányzat, amit a "magyar emberek tiszteletét kiérdemlő" Ficótól meg is kaphatna.

Ha ez a magyarországi "ne közösködjetek Gyimesivel" kérés igaz, akkor az legalább annyiban fura dolog, mert azt feltételezi, hogy az smafu, hogy a Szövetség elnöke több ízben is kizárta a valószínűségét annak, hogy lepaktálna Ficóval. De lehet, Budapesten azt gondolják, a stratégiai elképzelésük – a hazai magyarokkal együtt kormányzó Fico-rezsim létrejötte – érdekében egy akadályt – például Forró ígéretét, illetve a pártja elnökségi döntését – még semlegesíteni tudnák, és nem kell ide még egy OĽaNO-s fészekaljból átröppenő akadékoskodó. Aki meg a közösségi oldalán egy fotóval – meg az általa hozzápattintott szöveggel: "megbeszélés Magyarország Pozsonyi nagykövetèvel a Szlovákiai belpolitika legfrisebb eseményeiről" (sic!) – próbája azt sejtetni, nincs is itt semmilyen budapesti nyomásgyakorlás.

Amennyiben az MKP-s frakció mégis szövetkezne az OĽaNO-s politikussal, ez nem csak azt jelentené, hogy a platform a magyarországi mentorának fordítana hátat, hanem a hidasokat is szembeállítaná magával, ráadásul az Összefogásban sem örülne mindenki ennek a fejleménynek. Főleg, ha a legerősebb platform nem venne tudomást arról, hogy a Szövetség illetékes szervén, a grémiumon nem menne át egy gyimesizős javaslat, és akkor ezt izomból próbálná megoldani. Ahogy azt Nagyszombat megye kapcsán tavaly nyáron is tapasztalhattuk a megyefőnök-választások jelöltjével kapcsolatban.

A Szövetségen belül tapasztalható hangulatból kiindulva benne van a pakliban, hogy ha – jobb híján – erővel keresztülvinnék, és Gyimesi a párt listájára felkerülne, az párton belüli komoly tiltakozáshoz vezetne, ami akár pártszakadáshoz is vezetne. Amit meg éppenséggel nem akar bevállalni a vezetés. Elvégre ki szavazna egy olyan pártra, amelyik azóta nem képes egységet mutatni, amióta három platformjával együtt megalakult. Ezért inkább elképzelhető, hogy majd Gyimesi szépen megköszöni a számára felkínált 150. helyet, és a felek barátságban elválnak egymástól. Jellemző a helyzetre, hogy

olyan véleményt is hallani, hogy ez az egész egy cseles húzás az OĽaNO vezetőjének a részéről. Mert Matovičnak jól jönne, ha a magyarok – ahogy 2020-ban – idén is nagy tömegben szavaznának a pártjára, így megéri neki a zavarosban halászni úgy, hogy az emberét addig "lógatja be" a Szövetség halastavába, amíg ott jól fel nem kavarja a vizet.

Viszont ha nem sikerülne "szavazatmágnes" arcot csalogatni a Szövetség listájára, és a párt választási koalíciót sem köt senkivel, akkor nagyon nehéz lesz beverekednie magát a parlamentbe. Főleg, ha "papírunk" van arról, hogy Forró Krisztián karizmája nem hozza lázba a hazai magyarokat. Erről árulkodik a Fórum Kisebbségkutató Intézet által végzett felmérés is, amit a magyar anyanyelvűek körében végeztek. Ez az a kutatás, amelyik szerint Forró Krisztiánt az ismertségi listán sok párttársa is megelőzi, és a népszerűségi versenyben is alig fér be az első öt közé.

A Magyar Fórum esete annyiban egyszerűbb, hogy egy homogén kispártról beszélünk, ahol nincsenek platformok, de annál nagyobb az igyekezet, hogy partnereket találjanak maguknak a szlovák térfélen, akikkel együtt vághatnának neki a választásoknak. A párt vezetője egymás után szólítja meg a szóba jöhető parlamenten kívüli tömörüléseket, és arra gyúrnak, hogy ez a fajta magyar-szlovák együttműködés elegendő szavazatot generálhat szeptember végére. Ám Simon Zsolték a Szövetség irányába még nyitva tartják a kaput a feljebb már vázolt – "induljunk együtt Szövetség-Magyar Fórum megnevezés alatt" – megegyezés érdekében, ami egészen addig érvényes, amíg – jobb híján – másokkal nem kötnek valamiféle együttműködési megállapodást. Mert aztán nem lesz mód a visszatáncolásra. De ha ez utóbbi forgatókönyv szerint fejlődne tovább a helyzet, akkor sincs garancia arra, hogy valamilyen politikai "nagyágyú" verbuválása nélkül bemasírozhatna az exminiszter pártja a szlovák törvényhozásba.

A Fórum Intézet vezetője a minap adott egy interjút a Ma7.sk-nak, ahol arról is beszélt, hogy a magyar szavazók jelentős része az szeretné még most is, hogy a magyar pártok együtt induljanak a következő parlamenti választásokon. Az intézet már idézett felmérése alapján a dél-szlovákiai biztos pártválasztók körében szinte négyszer többen vannak azok, akik a Szövetségre (58,3 százalék) voksolnának, mint a Magyar Fórumra (15,6 százalék). A szlovák ügynökségek meg rendre 1,5 -2 százalék körülire mérik Simon Zsoltékat, amire ha rávetítjük ezt a négyszeres szorzót, az kettejüket átsegíthetné a parlamenti küszöbön.

Fél évvel a választások előtt a két párt szempontjából talán annál jobb megoldás nem mutatkozik, mint hogy újragondolják az együttműködésük lehetőségét. Arról nem is beszélve, hogy egy "Szövetség-Magyar Fórum" elnevezésű pártlistával elboronálható lenne az a jogosnak tűnő kifogás, hogy hiányzik a "magyar" jelző a Szövetség megnevezés mellől.

Július elejéig, a pártlisták leadásának határidejéig bármi történhet még, van pár hónap arra, hogy helyezkedjen a pártok. És közben azon is gondolkodhatnak, mit ad ki a szlovákiai magyar matek.

(sárp)