Matovičék alatt csökkenni kezdett a korrupció, és az EU-ban Magyarországnál csak Bulgáriában mutyiznak többet
A 2020-asnál jobb eredményt ért el Szlovákia a Transparency International legfrissebb korrupciós jelentésében. Úgy néz ki, beérett valami abból, amit a jelenlegi kormány tett le az asztalra, és ami miatt a rendőrség, valamint az ügyészség szabadabban teheti a dolgát.
A nemzetközi szervezet évről évre kiszámolja az országok úgynevezett Korrupció Érzékelési Indexét különböző szempontok alapján. Az államokat 0-tól 100-ig terjedő skálán pontozzák, ahol a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb korrupciót. Szlovákia 2021-ben 52 pontot kapott, ami hárommal több az előző évi adatnál, és ennél jobb eredményt még sosem értünk el korábban.
Így is a 180 ország közül csupán az 56. helyen állunk, de az Európai Unióban öten vannak, akik még Szlovákiánál is rosszabbul teljesítenek, sorrendben Görögország (58. hely), Horvátország (63. hely), Románia (66. hely), Magyarország (73. hely) és a sereghajtó Bulgária (78 hely).
Persze, még ezeknél az országoknál is vannak korruptabb országok a kontinensünkön, például Oroszország (136. hely), de most elsősorban a régiónkra koncentrálunk.
A korrupcióval foglalkozó szervezet szerint Szlovákia jobb helyezése már a majdnem két éve megválasztott kormány tevékenységének köszönhető. Ez azt is jelenti, hogy a tavalyi aránylag rossz szereplés még a - Peter Pellegrini vezette - előző kabinet politikájának tudható be. A mostani eredmény azt tükrözi, hogy a rendőrség és az ügyészség nagyobb lendülettel veti bele magát a megvesztegetési ügyek leleplezésébe.
2021-ben is folytatódott a nyomozás több sokáig érinthetetlennek tartott befolyásos személy ellen, mint amilyen Jozef Brhel, Miroslav Výboh vagy a korábbi smeres pénzügyminiszter, a jegybank jelenlegi vezetője, Peter Kažimír. Hűtlen kezelés miatt eddig egy esetben született - első fokon - elmarasztaló ítélet, konkrétan az ügyeskedő speciális ügyész, Dušan Kováčik ellen, aki 14 év szabadságvesztést kapott. A hivatalos statisztikák szerint
korrupció miatt tavaly 252 személy ellen indított eljárást az ügyészség, és az állami szerv soha korábban nem folytatott ilyen mértékű hadjáratot ez ellen a bűncselekményfajta ellen. Vagy ott van még a korrupciót leleplező személyeket védő hivatal
(Úrad na ochranu oznamovateľov korupcie) létrehozatala, amelyik tavaly kezdte meg a munkáját. Fontos intézmények esetében sikerült a nyilvánosság előtt lebonyolítani a pályázatatást, bár még így is volt arra példa, hogy pártérdekeket próbáltak érvényesíteni.
Ami Magyarország illeti, az ország 2021-ben 43 pontot kapott, ami eggyel rosszabb az előző évi adatnál. A Transparency 1995 óta méri ezt az indexet, és még egyszer sem kapott ilyen kevés pontot. Az összefoglalóban - ahol Szlovákiáról nem tesznek említést - Luxemburg, Lengyelország és Ciprus mellett Magyarországot is kiemelték mint olyan európai államot, ahol jelentősen romlott a korrupciós helyzet 2012 óta. A szervezet szerint a magyar kormány kihasználta a járványhelyzetet, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiaszabadságot.
A globális listát Dánia, Finnország és Új-Zéland vezeti 88 ponttal, és az első tízben van Norvégia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Hollandia, - és az említett visszaesése ellenére - Luxemburg, valamint Németország is. Lengyelország 56 ponttal a 42. helyen, míg Csehország 54 ponttal a 49. helyen végzett. A világ legkorruptabb országa ez alapján Dél-Szudán (11 ponttal 180. hely), megelőzve Szíriát és Szomáliát (egyaránt 13 ponttal 178. hely).
A Korrupció Érzékelési Indexet szakértők, vállalkozók és befektetők bevonásával állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
