Matovičék szerint baj, hogy a Csallóközben sok "zöld" pénz kötött ki, Sólymos szerint meg ez a normális

2020. augusztus 4. - 19:03 | Belföld

Lassan hozzászokhatunk, hogy a legerősebb kormánypárt, az Igor Matovič vezette OĽaNO sorban fúrja vagy piszkálja meg az előző kormány kisebbség-, esetleg Dél-Szlovákia-"barát" dolgait. Hétfőn arról is szóltak a hírek, hogy beszántani készülnek a kulturális minisztériumon belül működő kisebbségi kulturális osztályt, most meg Matovičék egyik oszlopos minisztere, Ján Budaj arról jajveszékel, hogy az elmúlt időszakban a környezetvédelmi tárcától túl sok pénz ment a magyarlakta területekre.

Matovičék szerint baj, hogy a Csallóközben sok "zöld" pénz kötött ki, Sólymos szerint meg ez a normális
Facebook

Budaj, aki most a zöld minisztérium vezetője, kedden azzal állt a sajtó képviselői elé, hogy bemutassa, Sólymos László - a márciusban leköszönő Pellegrini-kormány környezetvédelmi minisztere - etnikai alapon szórta a pénzt az ország déli területeire.

(Budaj a sajtótájékoztató első perceiben beszél a magyarlakta vidékről.)

A tárca jelenlegi irányítója szerint a hidas önkormányzati vezetők csupán az összes település alig 10 százalékát irányítják, de idén a Környezetvédelmi Alap pénzeinek 34 százalékánál is többet kaptak vízgazdálkodási projektekre. Az OĽaNO-s miniszter ezeket a számokat gyorsan összevetette azzal, hogy a független polgármesterek, akik az összes településvezetőnek a 42,4 százalékát teszik ki, csupán a folyósítható összeg 25,3 százalékát kapták. Budaj szerint ez nem más, mint pártalapú pénzosztás. "Attól tartunk, hogy a vizsgálatunk...bebizonyította, hogy itt etnikai alapú (volt a támogatás), ami politikai és pártalapú protekcionizmus."

Sólymos László, aki azóta elnyerte a Híd elnöki tisztségét is, azt mondja erre a felvetésre, hogy környezetvédelmi miniszterként prioritásként kezelte a kevésbé fejlett régiók fejlesztését és a Csallóköz vizeinek védelmét. Kezdeményezésére született meg például az úgynevezett lex Csallóköz is. Sólymos hozzátette, nem titok az sem, hogy a Hídnak és a többi kisebbségi pártnak a legkevésbé fejlett régiókban és természetesen a Csallóközben van a legtöbb polgármestere.

Szerinte épp a legkevésbé fejlett járások, tehát Szlovákia déli és északkeleti járásai voltak hosszú időn keresztül megrövidítve. Összehasonlításként álljon itt néhány néhány környezetvédelmet érintő adat: míg 2013 és 2016 közt a környezetvédelmi alapból 16 projekt kapott támogatást a Csallóközben 4 millió euró értékben, 2016 és 2019 közt 58 ivóvíz megóvását célzó projekt kapott támogatást, ami 34 millió eurós támogatást jelentett.-érzékeltette a helyzetet a hidas politikus.

A volt környezetvédelmi miniszter szerint a jelenlegi tárcavezető, Ján Budaj félrevezetően használta fel a számokat sajtótájékoztatóján és az általa kifogásolt projektek koncentrációja erre a régióra teljesen megalapozott.

"Hol kellene több sikeres vízvédelmi projektet támogatni, ha nem a Csallóközben, ahol Szlovákia legnagyobb ivóvízkészlete található? Zsolnán? Rózsahegyen? Arról se feledkezzünk meg, hogy a csallóközi vizet nem csak a Híd vagy az MKP választói, illetve polgármesterei isszák. Bízom abban, hogy Budaj minisztersége alatt nem a párthovatartozás lesz szempont, hanem a projektek minősége és hatékonysága.

Ha ez nem így lenne, akkor Szlovákia déli részeinek diszkriminációjáról beszélhetnénk, amiben ennek az országnak már jócskán van tapasztalata.- jegyezte meg a pártelnök. "Örülök, hogy az előző kormányban sikerült enyhíteni a regionális különbségeket," - mondta Sólymos, aki hozzátette, ha már a "politikai protekcionizmus szóba került, akkor az inkább az, amikor, egy párt a saját soraiból nevez ki 72 járási elöljárót, minden átláthatóságot mellőzve".

(para/sp)