Még el sem készült, de már elindult a harc a vakcinákért – mutatjuk, melyek vannak versenyben

2020. november 24. - 15:14 | Tech

A világjárvány idején egyelőre ismeretlen vakcinákra kell licitálniuk az országoknak, hogy a védőoltást végül a lehető leggyorsabban be tudják szerezni.

Még el sem készült, de már elindult a harc a vakcinákért – mutatjuk, melyek vannak versenyben
Fotó: TASR - illusztráció

Mivel egyszerre 150-200 helyen indult meg rohamtempóban a vakcina fejlesztése, hamarosan kellő mennyiségű védőoltás állhat rendelkezésre. Az elmúlt egy-két hétben felgyorsult a vakcinákról érkező híráram, ugyanis most kezdenek beérkezni a harmadik fázisú klinikai tesztek eredményei, ami után már csak a regisztráció és engedélyeztetés következik, és indulhat is a tömeggyártás – írja összefoglalójában a Telex.hu.

Mint ismert, Szlovákia 2,44 millió adag COVID-19-vakcinára kötött szerződést. Marek Krajčí egészségügyi miniszter közölte, amint elérhető lesz az oltás az Európai Unióban, Szlovákiába is kerülni fog belőle egy korábban lefektetett elosztási mechanizmus alapján. A tárcavezető állítása szerint Szlovákia hat különböző gyártóval már több mint 17 millió oltásra kötött szerződést. Hogy melyek ezek a gyártók, egyelőre nem pontosították.

Ami Magyarországot illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint jelenleg három gyógyszergyártó tart ott, hogy már szerződni is lehet velük a vakcinák későbbi leszállítására. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a november 19-i kormányinfón már elárulta, hogy a magyar kormány az AstraZeneca Oxfordban kifejlesztendő vakcinájából 6,5 millió darabot kötött le, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel két oltásra van szüksége egy embernek, a Janssen Pharmaceutica (Johnson & Johnson) amerikai cég harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinájából 4 millió 360 ezer adagot, a Pfizer 94 százalékos hatékonyságúként reklámozott oltóanyagából pedig 4 millió 439 ezer adagot kötött le.

Az Európai Bizottság november elején jóváhagyta a sorban a negyedik szerződést, amely a COVID-19 betegség elleni védőoltások vásárlására vonatkozik. A legújabb szerződést 200 millió adag vakcinára kötötték meg a BioNTech és Pfizer gyógyszertársaságokkal az összes EU-tagállam nevében. A szerződés szerint utólagosan további 100 millió adag védőoltást lehet majd igényelni.

Mit lehet tudni eddig a készülő vakcinákról?

Az Oxfordi Egyetem és AstraZeneca által kifejlesztett vakcina esetében átlagosan 70,4%-os hatékonyságot tudnak felmutatni. A brit-svéd közös fejlesztésű oltóanyag valamivel kevésbé hatékonyabb, mint a többi szer, de azoknál sokkal könnyebben szállítható és tárolható, így biztosan népszerű lesz a piacon. Az eddigi tesztek alapján az alanyok 3 százaléka számolt csak be komolyabb fájdalomról az oltás helye környékén mellékhatásként, és csak minden tizedik beoltott tapasztalt enyhébb fáradtságot, izomfájdalmat és influenzaszerű tüneteket az oltás után.

A Pfizer-BioNTech RNS-alapú vakcinája 94%-os hatékonyságú. ugyanakkor az RNS-alapú vakcinák annyira új technológiának számítanak, hogy még egyetlen betegség esetében sem engedélyeztek ilyen vakcinát. Előnye, hogy nagyon könnyen és gyorsan gyártható, a szállítása és tárolása viszont igencsak nehézkes, hiszen -70 fokos fagy kell neki. a tesztben résztvevő 43 ezer önkéntes közül csak tízen kapták el a koronavírust, és csak egy volt köztük, aki valóban megkapta a védőoltást, kilencen placebót kaptak. A mellékhatások sem voltak súlyosak, ráadásul elég hamar el is múltak, akinél pedig komolyabb mellékhatás jelentkezett, azok is leginkább fáradtságra panaszkodtak.

A Janssen Pharmaceutical Companies (Johnson&Johnson) vakcinájának szeptemberben indult a harmadik fázisú tesztelése. Egyelőre túl sokat még nem tudni róla, az viszont már ismert, hogy a Janssen szeretné, ha a két oltásból álló vakcinája garantáltan hosszú távú védelmet biztosítana.

A Moderna hatékonyságban felveszi a versenyt az ugyancsak RNS-alapú Pfizer-vakcinával, mindkettő nagyjából 94-94,5%-os hatékonyságú, a Moderna nagy előnye viszont, hogy nem kell neki -70 fok a szállításhoz és tároláshoz, -20 fokon is stabil marad akár fél évig, és sima hűtőben is tárolható 30 napig. A vakcina viszont meglehetősen drága lesz, mert adagonként 0,1 milligramm hatóanyagra van szükség, ami a háromszorosa a Pfizer-oltásnak.

Az orosz Gamaleja Intézet fejleszti a Szputnyik V névre keresztelt vakcinát, ami virálisvektor-alapú. Augusztusban jóváhagyták az éles használatát, a harmadik fázisú tesztek csak ezután, szeptemberben kezdődtek. Csak a harmadik fázis közepén járnak, de két nappal a Pfizer bejelentése után máris közölték, hogy 92%-os hatékonyságról számolhatnak be, igaz, csak 20 igazolt koronavírusos eset alapján.

A kínai Sinovac védőoltása, a CoronaVac inaktivált vírust tartalmaz, így valamivel kevésbé hatékony, de a kockázata is kisebb, mint az élő vírusos vakcináké. Még a harmadik fázis lezárulta előtt, augusztusban megkapta a használati engedélyt, ami után aztán novemberben közölte a cég, hogy a szer képes az immunrekció kiváltására, igaz, ez a reakció nem túl erős. November elején azonban kénytelenek voltak felfüggeszteni a tesztet Brazíliában, miután egy résztvevő beteg meghalt a kísérlet közben. Ennek ellenére a kínai cég bizakodik, és továbbra is úgy számol, hogy 2021 legelején elkezdhetik nagy mennyiségben használni.


(telex.hu)

Címkék: vakcina, koronavírus