1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Nem állt le 2020-ban, és még ma is folytatja a Szlovák Földalap (SPF) a telkek elkobzását a Beneš-dekrétumok, illetve a dekrétumok alapján korábban kiadott végzésekre hivatkozva. Azt sem lehet kizárni, hogy szándékosan az értékes, főleg a főváros környéki településeken lévő telkeket keresik. Két év alatt mintegy 260 hektár olyan parcella került az állam kezébe, amely korábban magyar vagy német tulajdonosé volt. A Szövetség szerint az eljárások egy részét le lehet állítani a kormányzati szervek együttműködése esetén, de a végleges megoldás egy törvény elfogadása lenne.
Két év alatt több száz parcella, több száz hektár tulajdonjoga változott meg, került az állam tulajdonába a Szlovák Földalap (SPF) tájékoztatása szerint. Az SPF maga is elismeri, hogy „hatalmas értékű vagyonról” van szó. Az ügy „szépséghibája”, hogy az SPF a Beneš-dekrétumok, illetve a dekrétumok alapján kiadott földelkobzási végzések alapján jár el, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapultak, magyarok és németek földjeit kobozta el ezek alapján a második világháború után a csehszlovák állam. Ez a konfiskáció még ma is folyik, vagyis a szlovák kormány(ok) állításával ellentétben a Beneš-dekrétumok még ma is érvényesek, hiszen ezek alapján lehet egyik pillanatról a másikra megfosztani embereket a tulajdonuktól.
Ígéretek voltak, a konfiskáció folytatódik
A Szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy ma is megfoszthatja vagyonától az állam az állampolgárait a 77 évvel ezelőtt született diszkriminatív rendeletekre hivatkozva.
„Ma is előfordulhat, hogy egyik nap még valakinek a tulajdonában van az adott parcella, másnapra azonban elkobozza az állam, mindenféle kárpótlás nélkül” – magyarázta Forró Krisztián, a Szövetség elnöke.
A párt szerint 2020-ban, amikor kiderült, hogy az SPF még most is a Beneš-dekrétumok alapján jár el, úgy tűnt, hogy a kormány is hajlik arra, hogy európai módon oldják meg ezt a problémát. „Voltak különböző találkozók, születtek ígéretek is 2020-ban, akkor úgy tűnt, hogy van esély arra, hogy ez a folyamat leálljon, és még ha a véglegesen nem is lehet rendezni ezt az ügyet, legalább a folyamat leáll – magyarázta Mózes Szabolcs, a párt alelnöke. –
Úgy néz ki azonban, hogy nem álltak le, csak a szereplők változtak, és az elmúlt másfél évben is folytatódott az alkotmányellenes, utólagos konfiskáció.”
Mózes szerint ráadásul nemcsak az eljárás alapja elfogadhatatlan, nemcsak azzal van a baj, hogy egy második világháború után kiadott konfiskációs végzés alapján jár el az SPF, hanem az alap gyakorlata is megkérdőjelezhető. „Keresnek egy tulajdonlapot, megnézik a tulajdonost vagy annak felmenőit, és ehhez keresnek egy konfiskációs végzést az 1940-es évek közepéből. Ha ugyanaz a név szerepel rajta és ugyanannak a településnek a kataszterében van, akkor elveszik a mai tulajdonostól” – írta le a folyamatot Mózes. – Mindezt úgy magyarázzák, hogy ők csak egy 75 évvel ezelőtt kezdődött folyamatot zárnak le, vagyis szerintük a tulajdonos már nem tulajdonos, csak véletlenül az ő nevén van a telek.”
A Szövetség alelnöke azonban úgy véli, itt nem egy korábban kezdődött folyamatot akarnak lezárni, nem egy adminisztratív hibát akarnak kijavítani.
„Ezek a tulajdonosok a saját tulajdonukat most, a 21. században, 2020-ban 2021-ben veszítik el, hiszen nekik egészen eddig tulajdonlapjuk volt arról, egészen 2020-ig, 2021-ig volt egy ingatlanjuk” – magyarázta Mózes.
További probléma, hogy a döntésről sokan nem is tudnak, vagyis úgy veszítik el a parcellájukat, hogy erről nem értesülnek.
A Szövetség szerint az is előfordulhat, hogy egy névrokonra kiszabott végzés alapján veszik el valakinek a parcelláját, mivel olyan kevés adat elég a konfiskáció megvalósításához. „A konfiskációs végzéseken csak minimális adat szerepel, legfeljebb az, hogy az illető hol lakik. De sokszor az sincs rajta. És ezek alapján veszik el a parcellát. El tudjuk képzelni, hogy abban az időszakban mondjuk hány Kovács János élt Nagymegyeren vagy Rimaszombatban, és ezek alapján hogyan lehet párosítani ezt a jelenlegi, reális tulajdonosokkal – magyarázta Mózes. – Sokszor előfordul, hogy névrokonoktól vesznek el telkeket, és az is előfordult, hogy egy végzés alapján több embertől is elvették a parcelláját.”
Mit lehet még megmenteni?
Az alelnök szerint a végleges megoldást egy törvény elfogadása jelentené, amely kimondaná, hogy az állami szervek kötelesek leállítani minden olyan eljárást, amelyeknek köze van a Benes-dekrétumokhoz. Ezzel megakadályozhatnák, hogy az állam rátegye a kezét olyan parcellákra, amelyek most még a tulajdonosaik nevén vannak.
A Szövetség az ügyeket három kategóriába sorolja, amelyből kettő még menthető lenne. Az elnöki dekrétumok alapján elindult, és a háború után azonnal le is zárt konfiskációkat már nem lehet visszafordítani. Ezek azok, ahol a telekkönyvben is megtörtént a bejegyzés a konfiskációs végzés alapján.
A másik két kategória még menthető. Az egyik az, ahol ugyan született konfiskációs döntés, de ezt nem vezették be a kataszterbe, vagyis az adott telek még az eredeti tulajdonos vagy annak utódai nevén van. A másik, amikor csak elkezdődött a konfiskáció, de a végzés sem született meg.
A Szövetség kidolgozta a tervezetet, ezt a napokban eljuttatják a parlamenti frakcióknak, felajánlva, hogy ha egyetértenek vele, akkor képviselői javaslatként terjesszék a plénum elé. Emellett folytatni akarják a 2020-ban elkezdett egyeztetést az állami szervekkel, a Szlovák Földalappal, a mezőgazdasági és az igazságügyi minisztériummal, a céljuk, hogy a folyamatban lévő eljárásokat ezek a szervek maguk leállítsák.
Amikor csak a név és a nemzetiség biztos, de a születési adat is hiányzik (Fotó: Paraméter)
Marad a peres eljárás
Mózes szerint jó eséllyel perelhetnek is a tulajdonosok, igaz, előfordulhat, hogy ezzel Strasbourgig, az emberi jogi bíróságig kell elmenni. A párt felajánlja segítségét azoknak, akik pert akarnak indítani, jogi tanácsadást és képviseletet biztosít a számukra.
„Van precedens, amikor Szlovákia ellen döntött a strasbourgi bíróság, és szlovák bíróságoknak ezt figyelembe kell venniük” – magyarázta Mózes.
Hatalmas vagyon
A Szlovák Földalap a 2020-as évről szóló jelentésében maga is elismeri, hogy hatalmas vagyonról van szó. Beszámol arról is, hogy 2019-2020-ban több száz parcella, több száz hektár terület került az állam tulajdonába, elsősorban Pozsony környéki településeken. „2020-ban a Szlovák Köztársaság tulajdonába került 338 parcella, amelyek teljes területe 131,6901 hektár” – álla a Földalap jelentésében. Hozzáteszik, hogy ebből 72,5248 hektár osztatlan tulajdon, vagyis ez teljes egészében az államra szállt.
Ennek kétszerese került állami kézbe 2019 óta.
„2019 májusától 2020 decemberéig törvényi előírások alapján a Szlovák Köztársaság érdekének megfelelően módosult a tulajdonjog 651 parcella esetében, amelyek összterülete 260,4544 hektár – fogalmaz tavalyi jelentésében a Földalap. – Ez hatalmas vagyon, amelynek a valós értéke nagyon nehezen kiszámítható, mert az egyes ingatlanok értéke függ a parcella helyétől és típusától.”
Kinek áll érdekében?
Amellett, hogy a parcellák konfiskációjával hatalmas vagyon kerül állami kézbe, vannak magánemberek is, akik jól keresnek az ügyekkel. Első körben a legkönnyebben az ügyekben az SPF-et képviselő ügyvédi irodát lehet beazonosítani, amelynek két év alatt több százezer eurós bevételt jelentettek ezek az ügyek.
„Két év alatt csak a Földalaptól mintegy 700 ezer eurós bevétele volt Michal Miškovič ügyvédi irodájának” – magyarázta Mózes.
Szerinte az is gyanús, hogy a Földalap csak a főváros környéki településeken aktív, itt keresi a befejezetlen konfiskációs ügyeket.
-lpj-