Még mindig internet nélkül él a világ lakosságának harmada

camera

1

Még mindig internet nélkül él a világ lakosságának harmada

-illusztráció- (Fotó: Unsplash) 

Megosztás

2023-ban még mindig internethozzáférés nélkül él a világ lakosságának harmada, de sosem volt még ilyen magas az internetkapcsolattal rendelkező emberek száma - olvasható az ENSZ legfrissebb statisztikáit tartalmazó keddi közleményben.

Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) legutóbbi, 2022-es felmérése óta további mintegy 100 millió embernek sikerült csatlakoznia az internethez világszerte, de még mindig 2,6 milliárd ember él a számítógépes világháló nélkü

A Föld lakosságának 67 százaléka, vagyis 5,4 milliárd ember már fent van az interneten.

"Az internetes kapcsolódás ilyen mértékű fejlődése egy újabb lépés a helyes irányba"

– jelentette ki Doreen Bogdan-Martin, az ITU főtitkára közleményében.

Azonban úgy vélte, az internetes kapcsolatok számának növekedése még mindig nem elég gyors, és kitartó nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé váljon a globális, egyetemes és gyors internetkapcsolat.

"Nem fogunk alább adni az erőfeszítéseinkből, amíg egy olyan világban nem élünk, ahol mindannyiunk számára konkrét valóság a gyors internetkapcsolat, függetlenül attól, ki hol él"

– hangsúlyozta az ITU főtitkára.

Az alacsony jövedelmű országokban volt a leggyorsabb az internetkapcsolatok fejlődése, ahol 17 százalékkal nőtt az internetezők száma az elmúlt évben – magyarázta Bogdan-Martin, hozzátéve, hogy ezekben az országokban még mindig csak a lakosság alig egyharmada csatlakozik a világhálóhoz.

A legfrissebb globális becslések megerősítik, hogy az internetkapcsolatok számának 2020-ban mért kétszámjegyű növekedése csak rövid ideig tartott: ez elsősorban a koronavírus-világjárvány miatti kijárási korlátozásoknak, a bezártságnak és a hosszú ideig fenntartott távmunkának volt köszönhető – hangsúlyozta az ITU főtitkára.

Jelenleg két fő akadálya van az internetkapcsolatok globális fejlődésének: továbbra is azokat a közösségeket a legnehezebb elérni, amelyeknek még mindig nincs internetes hozzáférése, illetve nem könnyű átállni a kezdetleges internetes hozzáférésről a stabil és felhasználóbarát online hozzáférésre – mutatott rá Bogdan-Martin.

Gyakran alábecsülik az egyéb akadályokat is, például a túl alacsony internetes csatlakozási sebességet, a túl drága hardvert és előfizetéseket, a digitális kultúra hiányát, a kulturális és nyelvi akadályokat, a nemi alapú diszkriminációt, és néha még az elektromos áram hiányát is – tette hozzá az ITU főtitkára.

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program