Még mindig nem tudjuk, hogy „ki számít majd magyarnak”

2021. december 20. - 16:04 | Belföld

A népszámlálás eredményei hatással lesznek a kisebbségi nyelvhasználatra, amely már 15 százalékban húzza meg azt a határt, ahol már hivatalban is használható az adott kisebbség nyelve. Bukovszky László (Híd) kisebbségi biztost kérdeztük arról, hogy tudjuk-e már, ki számít magyarnak, figyelembe véve a kettős nemzetiség bevallásának lehetőségét.

Még mindig nem tudjuk, hogy „ki számít majd magyarnak”

Hogyan veszi majd figyelembe a kormányzat a népszámlálás nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatait? Ki lesz a magyar, csak aki egyedüliként jelölte meg ezt a nemzetiséget, vagy az is, aki csak a második helyre tette?

A kormány kisebbségi bizottsága már foglalkozott ezzel a kérdéssel, de még nincs végeredmény. Egy munkacsoportot állítunk fel, amely majd javaslatot tesz az adatok értelmezésére. A bizottságban szakemberek lesznek, akik az államigazgatás képviselőivel közösen vitatják meg ezt a kérdést.

Nem késő, hogy még mindig nem tudjuk, hogy szűken vagy pedig kiterjesztően értelmezi majd a kormányzat azt, hogy ki tartozik az adott kisebbséghez, „ki számít majd magyarnak”?

Nem, mert még egyelőre eredmények sincsenek, csak januárban várható, hogy a Statisztikai Hivatal a kisebbségekhez tartozók számát arányát nyilvánosságra hozza.

Mikorra várható döntés a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében, mikor lesz meg azoknak a településeknek a listája, ahol használni lehet majd a kisebbségek nyelvét?

Most lép majd gyakorlatilag hatályba a 15 százalékos határ, itt lesz majd fontos a népszámlálás eredményeinek interpretációja, hiszen ha a második bevallott nemzetiséget is figyelembe veszik, akkor jelentős lesz majd a bővülés. Ennek fényében kell majd módosítani a kormányrendeletet, amely tartalmazza majd azon települések listáját, ahol használható valamelyik nemzetiség nyelve. A rendelet tervezetét július végéig készíti el a kormányhivatal, a rendelet pedig 2023. január 1-én lépne életbe.

- lpj -